Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-09-03 / 36. szám
zonyára megkönnyebbülten lélegzik majd fel, ha az első úttal járó nehézségeken túl lesz. A diáksereg pedig lassanként kezd megbarátkozni a gondolattal, hogy az aranyszabadság már csak a végső napjait éli, hogy pár nap múlva újra kezdik a tanulást, mely mintha végnélküli volna, örökké tartónak látszik. S a tanár — tanító? Talán kipihenve, megerősbödött idegekkel térnek újból katedráikra, a múlt esztendő vesződségét s fáradságát rég elfelejtve, ujult erővel látnak nehéz munkáikhoz. imamu** Az életcél, melyet maguk elé tűztek a pályaválasztás percében, ilyenkor, az iskolai év kezdetén ragyog a maga hófehér tisztaságában a legjobban. Mert életcéljuk magasztos, a hivatásuk meg a legnemesebb. Nevelni, hogy a gyermek ifjúvá fejlődjék s tanítani, hogy az ifjú férfivá váljék. Pestmegye termése. Vác, aug. 22. Az aratási munkálatok legnagyobb része befejezést nyert: a gazda egy évi munkásságának gyümölcsét látja maga előtt. A termés felülhaladja jóval ^..n^uit jévi állapot, bár a tavaszkor remélt eredményben sok gazda csalódott. Szükséges is volt már a közepesnél valamivel jobb termés, hisz annyi csapás sújtotta az utóbbi években a magyar földet, hogy mindinkább közeledett a nagy veszély. Olvasóinkat bizonyára érdeklik Pestmegyének termése. Hivatalos adatok alapján összeállítottuk, ime: •A búza cséplési munkálataival — a többnyire meleg, száraz időjárás következtében — már jó előrehaladtak, többfelé pedig vége felé járnak, sőt kisebb gazdaságokban be is fejezték. A termett búza úgy mennyiség, mint minőségre nézve különböző; helyenkint elég súlyos és acélos, mig más helyeken szorult és fakó. Mindent számításba véve azonban az eredmény MIHÍ jí HU vidéki átlagban inkább középszerűnek s részben jónak mondható, mert az utóbb remélt menynyiségnél sok helyen fölül fizetett. Be volt vetve 197,131 kath. hold az összes termés 1,400,000 métermázsához közel áll. A rozs cséplése már nagyobbára befejezéséhez közeledik. Az eredmény átlagban kielégítő, habár helyenkint gyenge is, de sok helyt meg jobb mint remélték, úgy hogy mennyiségre nézve hozama valamivel emelkedett. Minősége részben jó és közepes, részben gyenge, mert a hőütés és rozsda következtében a szemek részben vékonyak, illetve szorultak. Be volt vetve 267,035 kát. hold, az összes termés az 1,800,000 métermázsához közel áll. * Az. árpát részben már elcsépeltek. részben pedig a munkával már vég?*" Télé járnak, a cséplési eredmény mennyiségileg kielégítő, mert a szem kevés kivétellel jól kifejlődött és telt,- minőségileg azonban kevésbbé jó, bár előfordul a szép fehér sörárpa is, túlnyomó részben azonban sárgás szemű, mivel közvetlenül aratása előtt és után is sok helyen eső érte. Bevetették 114,597 kát. holdat, melyből 812.114 métermázsa termést kaptak. A zab cséplése javában folyik, itt ott már be is végezték, a terméshozam csekély kivétellel úgy mennyiségre, mint minőségre nézve kielégítő, részint jó, csakis szórványosan a megdőlt, rozsdás vetésekben fordul elő hibás, szorult, iffgy színét vesztett m^g. A zabból 67318 hold vmt^bevetve, ennek termése 441,712 métermázsát tesz ki. A kukorica helyenkint, a hol esőt kapott igen szépen áll, jól csövezett de a tartós szárazságot legtöbb helyen már kezdi sinyleni, fejlődésében visszamaradt, sőt néhol már egyáltalán termésre sem nyújt kilátást annyira elfonnyadt, összezsugorodott a levélzete s a szár meddő maradt, főleg a partos helyeken. Jó kiadó esőre mielőbb szüksége volna általában, mely még többfelé használna, s a szemképződésre kedvezően hatna. A kerti vetemények néhol még jól állanak, többnyire azonban már az esőhiányt sinylik, uborka, tök és dinnye indái fonnyadni, sülni s jobb kezével egy redőt simítva el a kabátjáról. A jobb kezén a keztyünek csak egyik gombja volt begombolva; a cipője nagyon finom és elegáns volt, a felső kabátja szürke szinü, a kalapja fekete. Haja frissen volt fésülve, minden szála, rendben, fekete volt, mint a szeme, a melyikkel nagyon érzelmesen tudott nézni, úgy szólva beszélni. A mostani pillantása is beszélt. Azt mondta: — Szeretlek ! Hogyan mondta ? ügy mondta, mint a színdarabokban azok a szerelmesek, a kik váratlanul jönnek, sokat szenvedtek, vagy fognak szenvedni szerelmükért, ragyogók, szellemesek, hősök, ellenállhatatlanok. Úgy mondta, mint,a regényekben mondják az elképzelhetlen nagy karakterek, a kik csak azért élnek és tűnnek föl, hogy elmondhassák e szót. Mondta dallamosan, lágyan: mondta szenvedélyesen, izzó hévvel, lángolással, mint az égető tűz és mondta úgy, hogy köny szökik hallatára a szegény leány szemébe, a szép leány szemének bársonyos pilláira. Mondta a tekintetével. És mig mondta, Irma egy villámlásnak az ideje alatt egészen látta őt úgy, a hogy leírtam és még azt is látta, hogy nyakkendője tűjében egy G. betű van. Ezért hívják őt Gézának. Nem is kellett gondolkozni miatta, tudta azonnal, hogy Gézának hívják. Estére, mikor aluvóra szólott az iskola esengetyüje, már az ő nevét csili ingelte. Már tele volt írva a levegő és minden darab papír a feladványos noteszben az ő nevével. Már lángoló sorok voltak olvashatók az Irma naplójában : — Nem tudom — igy kezdődtek a sorok, hogy mi történt velem. A mikor megláttam, igézet vett rajtam erőt s mikor másodszor láttam, elszédültem a fénytől, mely szemembe szökött. Csak az a vágyam, hogy minél többször lássam . . . Ezután következett a naplóban a nap történetének részletes leírása. Egy könycseppet is felszívott bizony a drága titkot őrző papír. Másnap délután egy üde piros rózsa esett ablak előtt a járdára. A többi leányok is észrevették, de nem szóltak semmit. Meghatotta őket is, a mit láttak. Géza fölvette a virágot és megcsókolta. Irma szép piruló arcát az ablak üvegéhez szorította és boldogságában úgy sirt, hogy egész teste vonaglott. Mélséges csönd lett a szobában, a többi leányok is dörzsölgették szemeiket s egyik-másik megcsókolta Irmát . . . Künn a nap sütött. II. A leány egészen megváltozott. Megszépült és megnőtt napok alatt annyira, hogy alig lehetett ráismerni. Nyúlánk alakja gömbölyűbb lett, orcáin kinyillottak az ifjúság beszédes rózsái, j kezdenek. Káposzta még jól áll, de már szintén esőt kíván. A kender kevés kivétellel elég jól nőtt s jó termést igér, a koraiakat már többfelé nyüvik, takarítják. Len a mi kevés termeltetik, kielégítő. A dohány csaknem mindenütt sínyli a szá- I razságot, néhol pedig már teljesen lesült, főleg a partos részeken. De azon kevés helyen, hol esőt kapott, kifogástalan. Törését már többfelé megkezdték. A cukorrépa a száraz, meleg időjárás következtében fejlődésében elmaradt, levelei fonynyadni kezdenek, csak a hol némi csapadék volt. tartja még magát, azonban egy jó esőre remélhetőleg mindenütt felujulna. A Duna-Tisza közén az esőhiányt már ez is megsinyleS^^f^fr részben még tartja magát, de legfőbb ideje volna már, hogy esőt kapjon, mert levele száradni kezd. A nagy szárazság és hőség a késői burgonyát már több helyen jelentékenyen csökkentette, mert levélzete részben már elszáradt s a gumók nem fejlődhetnek. Szórványosan rothadásáról panaszkodnak, s fő okát ennek a kényszerérésben keresik, a mit részben a perönospora is előidézett. Egy jó eső némileg még segíthetne állapotán. A koraiak szedését néhol megkezdték. A Duna-Tisza közén a lóhere és luczerna második, harmadik vágása csak részben kielégítő, mert a szárazság miatt nem fejlődhetett inkább fonnyadt, száradt. Csalamádé is többfelé lesWt; "P^iak helyenkint ad közepes termést, korait vágják, vermelik, a késői esőt kíván. A muhar is csak szórványosan fizetett jól. A sarju, hol esőt kapott, ujulni kezd, másfelé azonban mindenütt gyenge és rossz, főleg a partosabb részeken, ellenben a lapályokon még tartja magát Az esőt általában kívánja. A legelők fünövése a szárazságban visszamaradt, helyenkint pedig teljesen lesült, kopár és itt a tarlókon sincs semmi legelő. De ott, a hol eső volt, még nagy panaszra nem ad okot. A szőlőkben a peronospora és lisztharmat erősen mutatkozik többfelé, néhol pedig a szőlőmoly károsítja, egyes helyeken utóbb jég tekintetébőTértelem és hév sugárzott ki, mint a hogy beszéd van a májusi hajnal mosolygásában. De komoly lett, kevésszavu és álmadozó, nagyon hasonlatos ama szent képekhez, melyeket a templomi oltárok mellett lehet látni s melyek poézist árasztanok e hideg hajlékokban. Tanulótársnőinek pajkos játékai iránt nem érdeklődött már. De nem kerülte őket. Vártaleste, hogy valaki róla szóljon. A künn lakók közül akadt egynéhány, ki ismerte Gézát. Csakugyan Gézának hívták és c-akugyan érdemes volt a szeretetre, mert igen jól és fáradhatlanul tudott táncolni, sőt gyakran volt bálrendező s egyszer szinte párbaja is lett volna, csak|pgy , ap ellenfele gyáva volt, hát elmaradt. Megtuanatott e csacska leányoktól mindent, a mi rája vonatkozhatott napról-napra és napról-napra, estétől hajnalra szerelmesebb lett. Álmaiban beszélgetett vele s érezte kezét az ő kezében, vállát az ő feje mellett; érezte karjait, a melyek átfogják és ismeretlen, de gyönyörűséges, de kábító levegőtől illatos világba ragadják. Ah! élni kezdett a szive s forróságos vére százszor meggyuladt egy nap alatt. Voltak percek, mikor azt gondolta, hogy kiszökik az intézetből, hogy találkozzék vele. Néha leveleket irt, de mert nem küldhette el, összetépte aztán újra irt. A levelek igy kezdődtek : jídes és tartalmaztak lángoló szép
