Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-27 / különszám
VAGI HÍRLAP intézkedéseket. Azután pedig többek hozzá szólásával megállapították mindazokat, a me , lyekkel a város egyik legnagyobb jótevőjének i emlékét fogja, az utókornak megőrizni. V)v.''”Zdmr^ Jtinos polgármester meghatott hahgojjr-jelentett^ be a városatyáknak a vá rostí.-ért veszteségét és dr. Göndör Sándor fő.jegjfeő olvasta feh'az előértekezlet határozatait. Ers^riut elhatározták, hogy a gyászközgyü lést egy*_Iiónap múlva tartják meg, melyen 'gyás?£eszédel dr. Freysinger Lajos fog mon dani. Határozatba ment, hogy ezentúl április 13 ika helyett, a mikor püspöki beiktató emlékére Tedeumot tartottak, ezentúl a püspök halála napján gyászmise legyen. A szegények közt 200 forintot oszlanak ki. Felhívás menjen a város lakosságához, hogy gyászzászlót tűz zön ki és még nyolc nappal a temetés után is künn lengjen a zászló. A városatyák részt vesznek a beszentelésen és a temetésen testületileg, a városi tisztviselők nyolcz napig kargyászt hordanak. — Felkérik a város lakosságát, hogy a temetés délelőttjén munkaszünetet tartsanak s minél nagyobb számban vegyenek részt a temetésen. A zene s minden nyilvános mulatság vasárnapig szüneteljen. A temetés óráiban a székesegyháztéren a lámpák meggyujtatnak s gyászlepelbe vonatnak. Eddig minden rendben ment, csak a következő bejelentésnél történt felszólalás. A városatyák nagy része szép és nemes dolognak tartotta, hogy a város elhunyt püspökétől a város közönsége nevében valaki elbúcsúzott. Gajáry Gézának kellett volna a beszédet tartani. Rövid lett volna, néhány percig tartó, de annál szívhez szólóbb, őszinte, meleg hangon tartva. Csávolszky József kanonok azonban felállolt és kijelentette, hogy a káptalan nem fogja megengedni, hogy bárki is beszédet tartson. Gajáry tehát nem beszélt, de ez az el nem mondott beszéd még nagyon sokáig lesz városunkban a szóbeszéd tárgya. A küldöttségek érkezése. Balás Lajos kanonok a közgyűlést megelőző értekezleten bejelentette, hogy Eperjes, Kassa, Kecskemét, Szolnok slb. városok küldöttséget küldenek a temetésre. A küldöttségek fogadására és a temetés rendezésére a város Korpás Mártont, Kalló Antalt, dr. Franyó Istvánt, dr. Gsányi Jánost, dr. Göndör Sándort, Jánosdeák Mártont, Krenedics Ferencet tisztviselőket, a városi képviselők közül Reitter Ödönt, Sebők Józsefet, Racselc Jánost, Oberländer József drL, Monszpart Jánost és Borosy Ferencet küldte ki. Ezek fogadták aztán a temetés napján és előző estén érkezett küldöttségeket a káptalan képviselőivel egyetemben. Kedden este a ‘/a 6 órai vonattal érkezett meg Bubics Zsigmond kassai püspök kíséretével s Jung püspökhöz szállt. Kedden éjjel és szerdán reggel érkeztek a küldöttségek, köztük Beniczky és Lippich főispánok. A temetés rendje. A rendező bizottság a következő rendet állapította meg a temetésre: Nágyméltóságú dr. Schuster Konstantin megyés püspökünk temetése alkalmával f. é. julius hó 26-án következő sorrend állapittalik meg : 1. A püspöki palota főkapujánál a püspöki portás, továbbá egy tűzoltó alparancsnok, két tűzoltó, egy rendőrbiztos és egy rendőr állanak, kik az egyházi személyeket, világi küldöttségeket, egyes előkelőbb egyéneket, haló-ágokat és intézetek tagjait, úgy a nőegyleti s vöröskereszt egyleti tagokat, valamint a dalkör tagjait bebocsátják az épületbe. 2. A székesegyházra néző rácsos kapu ajtaja be lesz zárva, kulcsa az ott álló tűzoltó parancsnoknál leend. Ezen kapunál a közönség be nem bocsáttatik és a felügyelettel egy tűzoltó alparancsnok és három tűzoltó bizatik meg. 3. A rácsozatos kert kaputól egész a székesegyház lépcsőjéig a két parknak megfelelő szélességben állanak az ipartestület, az ipartársulat és egyéb testületek és egyesületek küldöttségei zászlóik alatt, akként, hogy a két oldalt a közönség benyomulása ellen megvédelmezzék. 4. Magában a templomban a főbejárattól a szentélyig elnyúló középút és a kripta bejárat két oldalán vezető út, úgy az első padosztály jobbról-balról, valamint a szentély korláttól az első padsorig eső tér szabadon hagyandó. — Az erre való felügyelettel egy rendőrbiztos, egy tűzoltó alparancsnok, négy rendőr s 18 tűzoltó bizatik meg. 5. A menet a gyászszertartás végezte után a kertből kiindul a rácsos kapun keresztül; a koporsó után a rokonok, hivatalos személyek, testületek s küldöttségek mennek, melyek után az ipartársulatok zászlósai és zászló szallag vivői vonulnak be a templomba a főajtón s a menetet bezárják, melyek után a főajtón a templomba senki sem bocsátandó be. — A közönség részére a mellékajtók fognak nyitva tartatni. G. A templomban a koporsó a szentélyben helyeztetik el, a gyertyavivők a koporsó két oldalán foglalnak állást. A zászlósok a középút két oldalán egyenlően elosztva foglalnak helyet, a hatóságok, testületek küldöttségek pedig a kél első padosztályban s az elül fentartott szabad térségen helyezkednek el A kripta bejárata elzárandó s a misék végéig oda senki be nem bocsátható. 7. Az istenitisztelet után a test a sírboltba vitetvén a koporsó mellé sorakoznak a gyertyavivők s a sírboltba kisérik a koporsót s ott a szerint, a mint a tér engedi két, vagy három sorban sorfalat képeznek, a sírboltba csupán a hatóságok, testületek s küldöttségek bocsátandók be. A városi tanács részéről mindezek foganatosításával s a felügyelet gyakorlásával dr. Gsányi János tiszti ügyész, mint tűzoltó főparancsnok bizatik meg. Vácz, 1899. julius hó 25-én. Dr. Zádor János polgármester. A beszentelés. Az elhunyt püspököt hétfőn tették ravatalra s kedden a közönség is megtekinthette. Előző napon a főbejáratot és a lépcsőházat gyászba vonták, úgy szintén gyászlepellel borították a nagy termel, a melyben az elhunyt püspök nyugodott érckoporsóban. Magasan helyezték el a holttestet, melyet egyházi díszbe öltöztettek. A püspök arca keveset változott. Inkább talán a ráncok is elsimultak, az arc nyugott volt, halálküzdelmet, nem árult el, csak egy kissé megsárgult. A közönség százával zarándokolt el a ravatalhoz, hogy utoljára is láthassa a jótevő főpap holttestét. Az érckoporsóba zárt testet kedden délután szentelte be dr. Virter Lajos nagyprépost nagy segédlettel. A terem zsúfolásig megtelt közönséggel, mely mindvégig bevárta a megható egyházi szertartást. Harangzúgás jelezte az összes templomokban naponta kétszer, hogy Vácnak s az egyházmegyének nagy halottja van . . . A temetés. Tegnap reggel korán talpon volt a város. A székeskáptalan szerda reggel '/2 9 órára tűzte ki a temetést s a közönség egy része, hogy jó helyet biztosítson magának, kora reggel elállotta a püspöki palota környékét. A rendezőbizottság felkérte a tűzoltóságot a rend fenntartására, mely ki is vonult dr. Gsányi János parancsnok vezetése alatt. A tűzoltóság aztán a rendőrséggel együtt ott a hol Kellett, kordont vont,. Reggel hét órától kezdve aztán egymást érték a küldöttségek a kiket a bizottság már a vasúti pályaudvaron fogadott s bejelentett a püspöki palota irodájában. Egyik-másik küldöttség, mely az elhunyt végakaratáról még nem tudott koszorút is hozott, de nem telték azokat a ravatalra. A temetésen képviseltették magukat a következő városok : Eperjes: Mandits Ede, Gilányi József és Podhornyi Bálint. Pestmegye: Beniczky Ferenc főispán, Beniczky Lajos alispán, Fazekas főjegyző és Tóth tanfelügyelő. Nógrádmegye; Baitner Arnold, Plachy István és Rákóczy István főszolgabirák. Jász-Nagykun Szolnokmegye Lippich Gusztáv: főispán. Kegyestanitórend: Magyar Gábor h. tartománytonök, Papp János kormánysegéd. A pesti hengermalom: Reiner Kálmán és Gindrich József igazgatók. Nézsa : Blaskovich Elemér földbirtokos. Félegyháza: dr. Szerelemhegyi Károly polgármester, Taposy Márton. Cegléd: Jalay Ede és Horváth József. Kecskemét Geday Sándor, Igács József és Petter Géza. Ezeken kívüli a közeli és távoli falvak 3—5 tagú küldöttséget küldtek, a kik mindannyian a ravatal körül foglalt helyet. Nyolc óra után arra helyre a püspökkertben, a Imi az elhunyt főpap annyiszor végezte napi sétáit, levitték a holttestet és égő gyertyák közt a ravatalon helyezték el. A koporsón ott volt a kehely, a püspöki süveg és a misekönyv, előtte pedig vörös bársony párnákon kirakva az elhunyt érdemjelei. Félkilenc után néhány perccel megszólaltak a nagytemplom harangjai és jelentették, hogy a gyászszertartást végző papság s Bubics Zsigmond püspök elindult az aula felé. A közönség mindenfelé tiszteletteljesen köszöntötte az agg kassai püspököt, a ki a végső tisztesség elvégzésére eljött székvárosából. Dr. Virter Lajos, Spóner József, Jung János és Markovics Lázár infulával, a többi kanonokok a szokásos egyházi díszben az egyházmegye papságával érkeztek meg s rögtön kezdetét vette a gyászszertartás. A mily egyszerű volt a püspök életében, oly egyszerű, megható volt a szertartás. Kezdődött a Gircum dederunt me fenséges egyházi dallal, mely után a püspök beszentelte a koporsót, azután pedig a dalárda éneke hangzott fel: Egressy Miért oly borús gyászdalát énekelte. A koporsó körül állott a rokonság, az aula papjai, a város küldöttsége dr. Zádor János polgármesterrel az élén, a városban levő állami hivatalok tisztviselői, a vidéki küldöttségek és a váci ipartársulatok, valamint az izr. hitközség küldöttsége. A gyászdal elhangzása után az egyházmegye hat esperese felemelte a koporsót és lassú menetben megindult a püspökkerti kapun át a menet. A templomtól végig sűrűn állott sorfalat a közönség. Utolsó utján is látni akarta főpásztora koporsóját. Hiába való volt a rendőrség és a tűzoltóság erőlködése, a kordont áttörték és mikor a gyászmenet beért a gyászba vont templom hajójába, a templom nagy ajtaját be kellett zárni, nehogy az óriási közönség benyomuljon. Csak később nyitották meg az ajtókat s akkor a közönség a templom kis zugát elfoglalta. Az első padsorokban alig tudtak helyet kapni a küldöttségek. A püspök hohtestét rejtő koporsót a szentélyben felállított ravatalra helyezték s azután megkezdődött a gyászmise, melyet Bubics püspök mondott. A kar Ulrich es-dur miséjét adta elő Ulrich Károly vezetése alatt. Az összes oltároknál pedig az egyházmegye papjai mutattak be szt mise áldozatot az elhunyt püspökért. A mise végeztével következett a Libera, mely után a holtestet bevitték a kriptába s az újabb beszetelés után a koporsót elhelyezték Peittler Antal püspök koporsója mellett. A sirt elzáró fehér márvány lapon e szavak állanak: Constantinus Schuster episcopus Cassoviensis A. 1877 — 1887 Vaciensis A. 1887—1899 Jesu Christe miserere mei ne omnis moriar. Amen. Most már a missa gloriosa következett, melyet csak is a püspökért mondanak. Ezt Jung János fölszentelt püspök végezte fehér egyházi díszben, nagy segédlettel. Bubics püspök ez idő alatt az oldalszéken áhítattal imádkozott. Az utolsó harangszó délben némult el : Vác nagy nevű püspökének teste ott nyugszik már elődeinek koporsói mellett a hideg, sötét kriptában . . Az ebédek. A váci káptalan a küldöttségeknek és a váci állami és magánhivatalok képviselőinek tiszteletére ebédet adott. Volt ebéd a püspöki palotában, a szemináriumban, a Kúrián, Csillagon, Vörösházban és a káptalani sorházban. Az ebédeken mintegy háromszázan vettek részt. A délutáni és az esti vonattal utaztak el a küldöttségek tagjai, Bubics püspök, Beniczky és Lippich főispánok. Estére pedig a gyászt leszedték a palotában és a templomban-, csak a házakon hirdeti még sokáig a lengő zászló Vác pótolhatatlan nagy veszteségét. Vácz, 1899. Nyomatott Mayer Sándor könyvnyomdájában.
