Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-25 / 26. szám
Tizenharmadik évfolyam. 26. szám. Vác, 1899. évi június 25 VÁCI HIRLA -Előfizetési árak: Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szerkesztőség és Uaí^alMC Egész évre...................6 fi't — kr. ~ “ * FéléTM........................3 írt kr. Megjelenik: minden vasárnapon reggel. VAC’ Géza király-tér 3. szám.-Negyedévre...................1 írt 50 kr. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közle-EGYES SZÁM ÁRA 12 KR. Kapható akiadóhivatalban. mények, hirdetések és hirde-Nyiit-tér sora 30 kr. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: hibdetese» Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár. __ _ * 1 jutányosán íelvétetn.ek:. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. xVOVách Ernő. JJerCsényi Dezső. Kéziratok vissza nem adatnak. Személyi rugók. Ilyenek is vannak? Sajnos, vannak és pedig többféle kiadásban. Értjük eme kifejezés alatt egyeseknek akár a társadalmi, akár a politikai életben követett ama eljárásokat, a melynél fogva mindenütt saját személyi érdekeiket tolják előtérbe, nem törődve semmit sem a társadalom közjavával, nem a politikai életben is oly szükséges követelményekkel a melyeknél fogva nem a személyes érdekeknek, hanem a meggyőződésen alapuló elveknek kell működniök. Hazánk történetében igen sokszor ezek a személyes rugók voltak az irányadók ! Avagy azok a különféle torzsalkodások, széthúzások, melyek véres betűkkel vannak beírva hazánk történetének lapjain. minő előzményeknek voltak rendesen következményei? Az állapotok ebben a tekintetben ma sem rózsásabbak. Ha azok a személyi rugók ma nem is nyilvánulnak oly pártviszályokban s népek, nemzetek megbéni-A bécsi forradalom. (Naplójegyzeteimböl.) — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Kováoh Ernő. (17. folyt.) Igaz ugyan, hogy nehéz kebellel tudják a bécsiek elfelejteni azon sok szép körinöci aranyat, melyeket az ő telhetetlen leikök minden esztendőben elnyelt s a melyek többé nem Bécs hanem Pest felé zarándokolnak és hogy Magyarország többé nem bárány, melyet tetszésők szerint lehet nyírni, hanem most már kus, a ■mihez ha hozzá nyúlnak, bizony felökleli őket! Tegnap tartatott a Glácison egy nagyszerű ünnepély, a melyhez az itteni némel katonaság és a nemzetőrsereg kirukkolt, annak emlékére, hogy éppen 6. augusztusban ezelőtt 42 évvel (1806) tette le Ferenc császár a német császársági cimet és hogy most 42 évre reá megint feltámadt azon régi hatalmas Németország, ! melynek főnökévé János főherceg választatott meg. Ma megint ugyanott egy ünnepély volt, hol sátorok alatt egy gyászmise is tartatott Olaszhonban elvérzett embereinkért. ■ tásában, mindazonáltal hatásuk ma sem csekélyebb, sőt talán intensivebb. Hisz mit látunk napjainkban? Ha egy politikus a polilikában némi tevőleges és hazájára, vagy városára nézve némi eredményt ér el, azonnal kész ezt dobraűtni s harsonákkal tudtára adni mindenkinek, kikel illet, hogy ő mily nagyszerű politikus ! Akadnak, kik ezt a világgá kürtölést ujongással viszonozzák; de a figyelmes s okos szemlélő az okossági elv szem előtt tartása mellett csakhamar rá jön az indító okra: a személyi rugóra s az mindjárt tisztában van az egész dologgal. Kétszeresen igy van ez azonban a társadalmi éleiben. Avagy mi az oka annak, hogy a legkisebb faluban, városban, a hol az elemek rendszerint még sem oly széthúzok, a legszebb társadalmi törekvések hajótörést szenvednek ? Nem más, mint ismét a személyi rugók. S ebben a tekintetben nagyon, de nagyon rosszul állunk. Frankovics tiszteli kedves szülőimet nejével együtt, ki szegény megint szomorkodik. mert ! ezen gránátos zászlóalj (a melyben szolgál) : éppen tegnap kapott parancsot Olaszországba 1 való indulásra. A nő Egerszegre szeretne lakni j menni, ha az ura Olaszországba megy. í Az itt levő magyarok is akarnak egy csapa! tot állítani a hazáértaz illyrek ellen. Hanem aligha nem csak terv marad az, mert ezek mind szegények és az itt levő mágnásaink mit se gondolnak, akár mi is történik Magyarországban ! Pénzök nincsen s pénz nélkül ilyes valamit nem lehet csinálni. Ezzel maradok kedves anyámnak szerető fia j Bécs augusztus 7-én 1848 Ernő. Ezen levelemben részletesen le vannak Írva az eddigi bécsi események, sőt a bécsi népnek a hangulata is a mely miután kezdte észrevenni, hogy anyagilag nem nyert Magyarország alkotmányos függetlensége által, kezdett a kamarilla mellett tartani Magyarország ellen, a mi által az ügyünk még bonyolódottabb kez- 1 dett lenni. A zendülés tüze Magyarországban augusztus hóban mindjobban lobogott, a kamarilla jól kifőzte ördögi tervét a magyarok ellen. Sikerült neki országunkban csaknem valamennyi nemzetiséget saját országunkban ellenünk lazítani és a zsellérek ki akarták a háziurat saját Hogy ez igy van — azt hiszszük — I megfigyelő- és látóképességünket nem kell megerőltetnünk, nem kell meszire irányoznunk. Valamikor a klikk elnevezés hatalmas csoportokat jelentett, a melyek saját külön eszközeikkel akartak munkálkodni s éppen mivel a klikkek tagjai mennyiségre nézve nagyok voltak, nem is volt számuk oly sok. S ma ? Ma, majdnem annyi klikk, a hány ember s mindegyiknek meg van a maga külön nézete, külön eszközei s külön, a másikoktól ellenkező, személyi rugói. Hát — kérdezzük — ily körülmények között hogy fejlődhessék az egésft^ges társadalmi élet? Hisz a mit az egyik jónak tart, a másik az ellenkezőjét hirdeti, mert nem ő volt a kezdeményező, vagy pedig azért, mivel nem akarja, hogy annak a másiknak nevéhez legyen fűzve valamely társadalmi mozgalom, esetleg alkotás. S — a mi fő — rendesen azok ilye-i házából verni. Ez mutatta, hogy milyen nagy | szerencsétlenség, ha egy országban sok nemzetiségi vegyülék van. Soroljuk tehát elő mik történtek e hónapban szerencsétlen országunkban s alig múlt el’nap hogy vér nem folyt volna. Augusztus 1-én Verbásznál a szerbek előj törtek, de megverettek. j 2-án. Fehértemplomot a rácok megtámadták, ! de ott is vereséget szenvedtek. 3-án. Torontálmegye szélén Jánkovácnál volt csatározás a szerbekkel. 6-án. Neusina községét, a bánáti határőrvidéket a csapataink elfoglalják. 10 én. Csapataink Sáncknél Báesmegyében a támadó szerbeket visszaverik. 13-án. A szerbek Verbásznál újra megveretnek. 18- án. Fehértemplom, Taras és Szt.-Tamásnál csatározások voltak a szerbeknél. 19- én. Fehértemplomnál seregeink a szerbek felett döntő győződelmet arattak. 23-án. A szerbek Új-Moldovát elfoglalták. 26- án. Ó-Kérnél volt a szerbekkel csata. 27- én. Ó-Moldovánál seregeink a szerbeket megverték. 30- án. Fehértemplomot a szerbek ismételve | sikertelenül támadták meg és végre 31- én a horvátok Fiúmét elfoglaltákjn Lt a Ferencz József keserííYiz világszerte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén, még a kisebb helyeken is, most már található és árusítva lesz. A Ferencz József keser&vlzböl mint rendszeres adag egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elégséges. VAK BOTTYÁN MÚZ'iJM
