Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-09 / 15. szám
i VÁCI HÍRLAP nek hiányosságát nem csak mindenki tapasztalja, de a nyilatkozóknak legtöbbje elismerte. Ennyivel laián be volna bizonyítva azon pesszimisztikus felfogás alaptalan | volta, mely szerint fedezet a közvilágítás j előnyös megváltoztatására nem volna s legfeljebb még az világlik ki, hogy igenis a városi kezelésben megalkotandó villamvilágitás és erőszolgállatásra (énéikül ez talán hiányos) fedezet nincs. A polgármester nyilatkozata által ismét j ujabbi jelét adta, hogy mennyire szivén viseli a város és a polgárság javát, ezért bizonyosan városszerte a legőszintébb elismerésben fog részesülni. Azt hogy a t. polgármester a kérdés beható tanulmányozása nélkül, nem akar ; belemenni, ezt kívülem is mindenki | helyesli, de ezen tanulmányozásának j további halasztása a közérdek kára volna. ' Hogy egy vállalkozónak 40—50 évre ; le kell a várost kötni, az való, mert | hiszen senki sem fog Vácra jönni és 1 150—200 ezer forintot befektetni pénzének közönséges 31/* — 4°/0 kamatoztatásának kilátása nélkül. Hogy a város más világítási rendszerre át nem térhet, ez nem áll, mert a kötendő j szerződésben a megváltási jogot ki lehet j kötni, sőt a vállalkozó saját érdekében a város kívánságára szívesen áttér más rendszerre, példa erre a budapesti gázgyár is, mely villa mfejlesztő telepet is rendezett be és tart üzemben. Hogy a szerződés tartama alatt csak j is a vállalkozó jogosult magánosok részére ! és ipari felhasználásra áramot szolgáltatni, ez áll és máskép nem is lehel, de nem illik a mint az ezred benyomul a városba azt | a népség mindenféle kiáltásokkal, füttyel és becsméreléssel fogadta és a mint az arcier j gárda, melyet egy eskadron képezett, a Freyung térre jött, ott egyszerre kőesővel fogadták, melyre az sem volt lusta és mindjárt jobbra és balra a népre rontott, több összegázolás és vagdalás után a népet elűzték. Erre főherceg Albrecht, és Wilhelm lóháton a városban jártak a népet csendesíteni és a mint az országháza felé jöttek Albrechinek egy darab fával ledobták a kalapját, mire az ott felállított katonaság ! tüzet adott a népre, kik közül igen sok ártatlan, ! a kik csak nézni voltak jelen, elestek, köztük ! még asszony is, a kik csak sétáltak föl és alá . az utcákon, mintha csak tréfa lenne az egész. Erre egymásután még néhányszor tüzelt a katonaság, a hol megint több áldozat esett. Mire mindjárt a katonaságnak a másik része a várba nyomult, hol a nép is már különféle ; demonstrációkat tartott, de azt onnét is kiűzvén, j a várnak minden mellékes kapuit bezárván és j a két főkijárást, egyik a Mihály-térre, másik a József-térre nyílót erősen megrakván, a népnek i elzárván az utat, nehogy a külvárosi népség ] betódulhasson és mindjárt parancs ment ki a környéken fekvő katonaságokhoz, mentői előbbi benyomulásra a városba és este már 3 uj gyalogezred többnyire a vasúton meg is érkezett. Miután a katonaság a belső városba nyomult és azt elzárta, addig a külvárosokban a pórnép nagy pusztításokat vitt véghez. A légszeszismerhetem el, hogy a »város közvilágításának az árát és a vállalkozó üzleti nyereségét a kötendő szerződésben foglalt privilégium alapján fizesse meg a polgárság a meglehetős drága áron szolgáltatott áram által,€ mert ma azon időknek vége van, hogy egy iparvállalat horribilis haszonra dolgozhat s meg kell elégednie 5—6°/o-os haszonnal s e mellett nem fizethet a villamerő szolgáltatóintézménynek brillians árakat a fogyasztó. Egyébként ép ezen vállalkozás olyan természetű, hogy a vállalkozó kénytelen magát a polgárság hajlamának alávetni, mert ha *zok számításukat nem találják meg, áramot egyszerűen nem vesznek. Más iparvállalat nincs annyira a helyi piacra utalva, mert termelését egyebütt is értékesíthetvén, nem kénytelen a tout prix helyben maradni terményeivel mint egy villamvilágitási vállalat. De végre is túl drága árakról ott szó nem lehel, a hol a maximalis ár magánfogyasztók részére szerződésileg kiköthető, a mi mindenütt igy szokott történni. Hogy ez valamivel magasabb, az természetéből folyik a dolognak, mert a magánfogyasztó nem szerződik 40 évre és egy másik, hogy az ily áramok kezelése nyilvántartása, leszámolása s erre szükséges műszaki berendezés több gondot, kiadást s személyzetet igényel, a mi a várossal, mint nagy fogyasztóval szemben elesik. Ha a vállalat prosperál a mennyiben a magánosoknak szolgáltatott áram fogyasztása emelkedik, ebben a közös jó is megtalálhatja számadását (mint a Hengermalom ajánlatában) midőn a vállaljámpákat mind letördelte. A vámházakat felgyújtotta. A sorompókat és több gyárt leégette. A tehetősebb polgárok házait kirabolta és a mi házunk ablakait is beverte. A császári istállókat is próbálta meggyujtani, de miután a lovászok olt felfegyverkeztek, az ablakon át való tüzeléssel azokat elkergették. Délután minekünk is allarmot fújtak, a mi még sohasem történt a Gárdánál mióta az létezik és a királyi vár udvarán álltunk fel, a hol már egész tábor volt. A katonák tüzek me'lett táboroztak és a kapuknál ágyuk voltak ki a város felé fordítva. Minket, midőn a várba vonultunk, a nép nem bántott, hanem a mindjárt utállnunk jöttékét, kik később jöttek utánnunk, mivel akkor nem voltak otthon, midőn az allarm történt, jól megdobálták kővel az utón. Estefelé a nép igen garázda kezdett lenni. Várkörül az ablakokat mind bedobálták és a huszároknak minduntalan kikelletett ütni a kapukon, mely alkalommal mindig nagy mészárlást követtek el. Maximilián főherceg kétszer megparancsolta a kapunál felállított ágyuknak az utcákra való tüzelést és már előre is nyomultak az ágyuk, de mindig lebeszélték, hogy ezen rettentő módot még sem kell használni, talán úgy is jobb fordulatot vesz az ügy. És a mi a legkülönösebb, mikor már az ágyuk előre jöttek és tüzelni is akartak, még akkor is tele volt az utca asszonyokkal, kik kíváncsiságból ott tátották a szájukat és magok sem képzelték, kozó kötelezhető uj közvilágítási célokat szolgáló világitó testek bekapcsolására. Tény, hogy a város polgársága érdekében, csak is vállalkozó által szolgáltatandó közvilágítás előnyös, mert a vállalkozó mindenesetre oda fog törekedni, hogy olcsó árak s jó világítás mellett minél több áramfogyasztót szerezzen s ily módon a terhes közvilágítást könnyebben elviselhette, de a városi kezelésben levő villamvilágítást meg az irányban is túl szárnyalja biztonság tekintetében, hogy az érzékeny bírságok fizetésétől a magán vállalkozó őrizkedni fog, nem úgy, mint a város, melynél legföljebb a hivatalnok mulasztásakor volna penale fizetendő s ekkor is kevesebb garanciát nyújt fenti 150—200 ezer frllal biró vállalkozónál. A fentebb elmondottak dacára, részemről is szükségesnek, fontosnak s elkerülhetetlennek tartom, a végleges döntés előtt a tervezett tanulmányutat megtenni s különösen a házi kezelést tanulmányozni. De miután a város érdekében fekvőnek nem látom a mai gyatra világítás mellett maradni, a tanulmányút megejtései időpontjának elhalasztását az én lelkiismeretemen száradni hagyni nem kívánom s kijelentem, hogy ennek megtételére minél hamarább hajlandó vagyok, mint a hogy voltam eddig is. Bauer Mihály villám vil. biz. tag. Az első váci csata. — 1849. április 10. — Vác, ápr. 8. Holnap lesz éppen félszázadja, hogy Vácnál a legendás idők csodás hősei az első váci csatát megvívták. Véres, nagy ütközet volt, melyben ha megszólamlanak azok az ércművek, hogy minő rettentő sors vár reájok. Este végre a király kőztudomássá tétette azt, hogy Metternich leköszönt és ő maga is átlátja a kormánynak eddigi rossz konzervatív elveit s kész a népnek a baján konstitucionális módon segíteni. Erre a nép nagy örömmel eloszlott. Éjjel a városban csendes volt minden, de a külvárosokban garázdálkodott a pórnép, kik ezt most a legjobb alkalomnak tartják szabadon rabolni és fosztogatni. És a mint este 8 órakor Wáza magyar gyalog ezrednek előcsapata a külvárosokba megérkezett, a népségtőlppiegtámadtatott, ők tüzeltek s mindjárt 8 halott fedte a tért, kik közt egy nő is volt és számos megsebesült. Azntán a Glacisra mentek táborozni, a hol a Garnizonnak a fele ott már őrtüzek mellett tanyázott. Mi is ugyan hadi módon töltöttük ezen két napot és két éjt a vár udvarán tömérdek katonaság közt, tűz mellett. Az egész varudvar és az előtte való tér az uj várkapuig táborrá volt alakítva nagy őrtüzekkel és az odavaló bemenetel mindenfelül katonasággal elzárva, eppen mint egy ostromlott várban. A legelső éjjel alig két órát alhattam fent a császári palotában, hova köpönyegünket letei'itve s felöltözve hevertünk a padlón. Azon éjjel megérkezett Windischgrátz herceg generális Prágából, kinek mindjárt a kommandó teljes hatalommal a katonaság felett átadatott és mindjárt azon éjjel a katonaságnak megparan-
