Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-02 / 14. szám
nézve oly fontos kis ipar fejlődésére és versenyképességére nagy befolyással lehet. Hogy milyen előnyös és célszerű a villamvilágitás, azt bizonyítja különben azon tény, hogy az országban már számos város éa község villamosán világittatik, többek között: Csáktornya, Eger, Eperjes, Gölnicbánya, Herkulesfürdő, Igló, Kaposvár, Karánsebes, Kecskemét, Késmárk, Kis-Várda, Máté-Szalka, Nagy-Kanizsa, Nagy-Becskerek, Nagy-Szeben, Rozsnyó, Nyíregyháza, Salgó-Tarján, Satoralja-Ujhely, Szolnok, Szatmár, Temesvár, Zenta, Versec. — Legújabban ismét igen sok helyen, tudtommal a többek között Erzsébetfalva, Félegyháza, Szentes, Szeged, Esztergom, Újpest, Rákos Palotán foglalkoznak komolyan a villamos közvilágítás létesítésével. Ezért tehát ne mulasszunk több időt és foglalkozzunk komolyan a közvilágításnak megjavításán, anélkül, hogy a városnak több költséget okoznánk. Reitter Ödön kocsigyáros, városi képviselő: Ha rajtam állna, én rögtön megcsináltatnám úgy a villamos világítást, mint az artézi kutat. A villamos világításra ott van a városnak az elfogadható ajánlat, a melyet a hengermalom tett. Aligha kap jobbat, mert bizony annál az ajánlatnál olcsóbbat nem is lehet tenni. Ne gondoljunk mi arra, hogy házi kezelésbe vegyük a villanyt. Én jól tudom, hogy nagyon keveset fog úgy jövedelmezni pláne, ha műszaki igazgatót s egy csomó hivatali alkalmazottat állítanak oda. A vezető emberek ne gon- ; dolkozzanak soká, ne vitatkozzanak, hanem mondják ki, hogy egy év alatt megcsináljuk a villamos világítást, és a sok tanácskozás vita helyett lesz jó világításunk, a melynek a polgárság s városunk jó neve fogja hasznát látni. Azonban talán fontosabb az artézi kút ügye. Egészségügyi kérdés ez s e mellett attól a város haladása függ. Én azt hiszem 7—8 ezer forinton akár a Kúria, akár a püspöki palota előtt kitűnő vizet kaphatunk a melylyel fél várost elláthatják. A város másik felének ellátásáról gondoskodnának a gyárak. Minden gyárnak életkérdés a viz. Nálam a viz a a nyugalmat helyreállítja, úgy állásomat ő Felsége kezébe teszem. Ezzel lassú támolygó léptekkel elhagyta a termet. Erre nemsokára a tanácskozó szobába újra belépett. Metternich kisérve az összes főhercegektől, kiknek mindnyájuknak levertség és komoly hangulat uralkodott orcájukon és Metternich az izgatottságtól fehér volt, mint a fal, a mely megtörte azon gőgös alakot és azt monda : — Önök a polgárság nevében, azon óhajtást fejezték ki, hogy leköszönjek, kérdem: Mi kifogásuk van ellenem? Mire a polgárőrség küldöttségének vezetője azt feleié : — Hercegsegéd személye ellen semmi, de rendszere ellen tömérdek ! Erre Metternich mereven maga elé tekintve, lassú hangon töredezte: — Fia igy van, örömmel teszem le állásomat ő Felsége kezébe ! És ezzel eltávozott a teremből. ; 1 A főhercegek hallgatagon követték őt, mintha i csak egy halottat kisértek volna, de ? küldött- ' ség tagjai Hoch kiáltásban törtek ki és örömteljes arccal köszöntötték egy jobb korszak hajnalát! Ezzel egy rossz abszolút rendszer bukott meg, mely századokon át nehezedett Ausztria népeire, mely Magyarországot is századokon át sorvasztotta, hogy azután mi fejlődik ki VÁCI ti I K A r kazánokat három év alatt elpusztítja, pedig 12 — 15 évig kellene azoknak tartani. Csak egy kis sikert kellene látnunk s én is, valamint azt hiszem a többi gyár is íuratna artézi kutat s ennek vizéből a környéket elláthatnánk. Természetesen lássunk előbb eredményt s kezdeményezést a várostól, majd akkor mi is teszünk. Révész Béla ügyvéd, városi képviselőtestületi tag : Az én nézetem a régi, a melyet már többször kifejtettem. Várjunk a világítás átalakításával a jövő évi párisi világkiállításig, mert mint minden világkiállítás, úgy a párisi is különösen ilyen elsőrangú szükségleti cikknél, nagy reformokat idézhet elő. De azért is ajánlom, hogy még egy két évig várjunk, mert még ma nincsen megállapítva, hogy melyik világítási rendszer a legjobb és a legolcsóbb. Idővel minden olcsóbb és jobb lesz. Az artézi kútra nézve feltétlenül szükségesnek találom, hogy előbb szakértőt hozassunk, a ki mondja meg, hogy a mi geológiai viszonyaink mellett mennyibe kerülne egy artézi kút ? Hiszen az pénzbe nem kerül s nyugodtak lehetünk. Természetes, hogy várva-várom ennek a kérdésnek is a megoldását, hiszen városunk vizméziriái már messze földön is ismeretes s nyaralókat sem tudunk ide csalogatni a már külsőleg rendezett városba, mert azok a vizünket élvezhetetlennek találják, a mi aztán igaz is. Dr. Zádo;* János polgármester: — Közvilágításunk villamos erőre való berendezését, uj vágóhídnak, a Konstantin-kórház- és szegények házának felépítését úgyszintén artézi kutak létesítését a legsürgősebben keresztülviendő munkálatoknak tartom. Az elsőt a fővárossal való szomszédságunk s az országszerte óriási mértékben megnyilvánult haladási szellem s az embereknek azzal lépést tartó kívánalmai sürgetik ; a másodikat a köz- és állategészségügy figyelmen kívül tovább már nem hagyható követelményein felül felsőbb hatósági rendeletek és utasítások teszik egyenes kötelességünkké; a harmadikat a szegényügy megoldásán és a közegészségügyi tekinteteken i ebből évtizedek és félszázad múlva, nem lesz e akkor megint más fajta sorvasztó bajunk és nyomorúságunk ? Azt csak a Mindenható Isten tudhatja! De gondolom, hogy az emberiség bajai, küzdelmei sohasem fognak megszűnni, csakhogy más alakokat vesznek magokra, más eszmék és célok lesznek, a melyek azután is az emberek küzdelmeit élesztik! De küzdelem mindig lesz, ha másokért nem, még rögesz- | lilékért is ! Metternich még azon nap éjjel elmenekült Becsből, hogy soha többet a politikai szintéire | ne jöjjön. Természetesen, hogy a nép a háza előtt nagy tüntetést, vulgó macskazenét rendezett, mely alkalommal minden ablakait a házon betörte. És az első követ az ablakokra saját veje gróf Sándor dobta, egy excentrikus, bolondos ember, ki hires volt Bécsbe.n bolondos csínjairól. Mikor azután az ipa Metternich kérdezte tőle és korholta bolondságaiért, azt mondá, hogy az első bolondságot életében akkor cselekedte, mikor annak a leányát feleségül vette. Mikor most a nemzetőrséget Becsben felállították gróf Sándor beállott közlegény lovas | nemzetőrnek, ki hires lovas volt és lóhaton { cselekedte folyton a vakmerő, bolondos és tréfás bravúrjait. Ezzel engesztelte ki Becs város népének | haragját és gyűlölés ipa Metternich irányában. 3 kívül a város jótevő főpásztora iránti köteles hála sem engedi hosszabb időre elodáznunk és végül a negyediket sürgeti a közvélemény s az a körülmény, hogy kút vizeink rossz és egészségtelen volta immár hivatalosan is meg van állapítva. — Szerintem a villamviiágitás berendezése, a vágóhíd és a kórház felépítése nem ütközik nagyobb anyagi nehézségbe, mert a villamvilágitásra konkrét ajánlat, a vágóhidra egy igen reális számítás és a kórházra határozott számadat fekszik előttünk. — A váci hengermalom részvénytársaság : ajánlkozott arra, hogy a város utcáit és tereit : csaknem mégegyszer annyi villamos lámpával világítja, mint a mennyi a mostani petroleum lámpa s annyiért, a mennyi ez évi költségvetésünkbe e címen fel van véve. Bár ez szembeszökően plausibilis ajánlat, én még sem vagyok azon, hogy ebbe minden további megfontolás és a kérdés behatóbb tanulmányozása nélkül belemenjünk, mert ez az éremnek csak egyik — még pedig fényes oldala. A másik — sötét. — oldala pedig az, hogy le kell a várost 40—50 évre kötnünk, a mely alatt, más vállalkozónak világítási vállalatra engedélyt nem adhatunk és más világítási rendszerre át nem térhetünk. Az alatt a 40—50 év alatt pedig csak a sztrződő vállalkozó lenne jogosítva arra, hogy magánosok részére akár világítás, akár ipari felhasználás céljából villamos áramot meglehetős drága áron szolgáltasson, vagyis magyarán mondva, hogy a város közvilágításának az árát és a vállalkozó üzleti nyereségét a kötendő szerződésben foglalt privilégium alapján fizesse meg a polgárság, a mely a petroleum világítással a vele járó kellemetlenségek és veszély miatt már is torkig i van. Ezért ragaszkodom én oly állhatatosan a végső elhatározás előtt ahhoz, hogy a házi kezelés felől nyerjünk biztos tiszta tájékozást. Lássuk, hogy lehet-e a villamos világításon házi berendezés és kezelés mellett, ha nem ma, vagy holnap hát 5, 10 vagy 20 év után hasznot produkálni ? s ha igen, miért ne lehetne azt a város, vagy a polgárság javára biztosítani? Hisz ráfér nagyon: arra is, meg erre is. Metternich leköszönése nem volt olyan konc, a melylyel a bécsiek megelégedtek volna, ez volt az étvágyuknak első falatja, melyet a kormány az első ijedelmében dobott oda nekik ; holott ha Windischgrätz akarata szerint jártak volna el, most lett volna vérontás, de ezzel úgy hiszem, hogy befejeződött volna végleg a bécsi forradalom és Magyarországban sem úgy történt volna, a mint történt! Mert az volt a baj, hogy első ijedtében a kormány mindent megadott és midőn első ijedelméből magához tért, jutott eszébe, hogy kár volt azt tenni és jött létre az udvari kamarilla, mely azután álutakon akarta az engedményeket visszavenni. A mi döntötte azután Magyarországot a véres forradalom örvényébe, száz és százezer ember élete és vagyonának feldulásával. Március 13-án még azon némi hir is szárnyra kapott Becsben, hogy Magyarországban is kiütött a forradalom és István főherceg Nádort királynak kiáltották ki, a mi az uralkodó család körében a legnagyobb rémületet, támasztotta és Zsófia főhercegnő sírva mondta; Rettenetes ! Magyarországot elvesztettük! És azonnal gyors futárral István nádort Bécsbe rendelték. így múlt el Becsnek sőt egész birodalomnak ezen nagy horderejű első forradalmi napja, tehát a nagy forradalmi láncnak az első karikája. Folytatása következik.
