Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-02 / 14. szám
Tizenharmadik évfolyam. 14. szám. Vác, 1899. évi április 2 VÁCI HIRLAr Előfizetési árak: Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szerkesztőség és kiadóhlHtifc4c Egész évre 6 frt - kr. ° r Félévre 3 frt — kr. Megjelenik minden vasárnapon reggel. VAC’ Géza király-tér 3. szám. Negyedévre 1 frt 50 kr. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közle' EGYES SZÁM ÁRA 12 KR. Kapható a kiadóhivatalban. mények, etetési pénzek, hirdetések éshirde-Nyiit-tér sora 30 kr. Kiadó tulajdonos: Felelős szerkesztő: Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár. ______ , Dérmentellen leveleket nem fogadunk el. xVOVách Ernő. JDerCSenyi JJ6ZSÖ. HÍRBE CjcíSEK j-atányosan ís=ÍTrétetn.els:. Kéziratok vissza nem adatnak. A villamos világítás és az artézi kút. Vác, márc. 31. Van e közelebbről érintő kérdésünk, mint a villamvilágitás és az artézi kút ügye? Ott, a hol a városügyek kerülnek szóba, a beszéd vége az: hogy szóljunk a villanyró1 és az ivóvizünkről. Szárnlatalan cikk telle szóvá a Váci Hírlap hasábjain e két ügyet, számtalan Írás mutatta ki — ha még nem volt kézenfekvő — hogy mennyire sürgős ennek a két kérdésnek megoldása. Mindez ideig egyes határozatokon kivül mi sem történt. Hogy miért, arra választ adnak az alábbi nyilatkozatok. Egyik munkatársunk a város vezető férfiait (a villám világítási ügyben a kiküldött bizottság tagjait is) megkérdezte, meddig huzzuk-halászijuk még ezeknek a kérdéseknek a megoldását. Sajnos, időpontot senki sem tudott mondani. Ellenben ahány nyilatkozat, körülbelül annyi nézet is. Egy gondolat mindegyiket bántja: hogy meg kell csinálnunk a villamos világítást az artézi kutat, de száz és egy ok i akad, a melyek szerintük a valősulást \ megakadályozzák. Számos körülmény int arra, hogy az ügyeket megoldjuk. A vasút, a siketnémákintézete, a kávéházak, vendéglők, szóval a villamosvilágitás legnagyobb fogyasztói, már gondoskodtak a világításról s ha halászijuk a telep felállítását, elvesztjük még a többi fogyasztókat is. A városunkban otthont nyert járványok pedig a vizünk egészségtelenségéről tanúskodnak. Számos, apró és nagyobb körülményt hozhatnánk fel, hogy sürgessük a varos polgárságának érdekében a felvetett kér- i dések megoldását. Ámde azokat akadá[ lyozzák a nézeteltérések. Nekünk kötej lességünk, hogy iparkodjunk a véleménykülönbségeket lehetőleg kiegyen liteni. Rajta leszünk cikkeinkkel, hogy ezek a nézeteltérések eltűnjenek, a minek a város közönsége fogja hasznát látni. Itt adjuk a nyilatkozatokat, a melyeket a város vezető íérfiai a villamos világítás és az artézi kút ügyében munkatársunk előtt teltek s a melyekből olvasóink könynyen tájékozhatják magukat, hogy a hangadó körök ezekben a kérdésekben miként vélekednek: Dr. Csányi János takarékpénztári igazgató, városi t. ügyész : Artézi kútra is, meg uj vágóhidra is szükségünk van egyaránt; mert városunk területén sehol sincs tiszta, jó ivóvíz, a mire — azt mondják a szakértők épen olyan szükségünk van, mint friss levegőre, a mostani vágóhíd pedig örökre megutáltathatja a marhahús evését — melynek fontossága a táplálkozás terén a mindennapi kenyerével verekszik — mindenkivel, a ki annak rondaságát csak egyszer is végig tekintette. De sokba kerül mindakettő, mert kútfúrással csak akkor érhetjük el a célt, ha alsó feszerős vizre tataiunk, a mi városunk fekvését és az artézi kutak átlagos melységét tekintve, egy: pár ezer forinttal ei nem érhető, a vágóhíd | aprólékos javítása, vagy kisebb-nagyobb mérvű * átalakítása pedig csak néhány évre odázza el egy közszükséget képező intézmény megvalósítását, a mikor a foltozgatásba fektetett ezrek kárba vesznének. Hogy melyikre költsük el előbb a pénzünket, illetve, hogy melyikkel várjunk, ha egyá' A m # A bécsi forradalom. (Naplójegyzeteimböl.) — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Irta; Kovach Ernő. (5. folyt.) Az elvénhedt emberre telt célzás lázig fokozta a szenvedélyeket és felhangzóit erre az első forradalmi kiáltás: — Le Metternichchel! Le Lajos főherceggel! Le a kormánynyal. Kossuth beszédje egészen átalakította a népet. Nem volt az többé a policájtól remegő jámbor polgárság, hanem egy fanatizált tömeg, mely mindenre kész lett volna. Kipirult arccal, lángoló szemekkel követelte most a nép Metternich eltávolítását a kormánytól. És ezt a csodálatos hatást Kossuth beszéde okozta. Lichtenstein herceg, midőn ekkor az ülés terem ablakából az udvarra tekintett s hallotta Kossuthot igy éljenezni, ezt a megjegyzést tette: Ezek többé nem bécsiek, ezek forradalmár magyarok. Albrecht főherceg, Becs katonai parancsnoka már ezelőtt való napon meglette az intézkedéseket az esetleges forradalmi kitörés ellen. A katonaság a kászárnyákban készenlétben tartatlak. A gyalogságnál minden ember 60 kemény töltést kapott. A burg védelmére két zászlóalj gránátos, egy zászlóalj gyalogság és egy üteg ágyú rendeltetett és minden kincstári épület, mint az állampénztár, fegyvertár, zálogház, erős katonai fedezet alá helyeztettek. Ezen napi mozgalomra Albrecht főherceg kiadta a rendeletet, hogy a kaszárnyákból az összes katonaság kivonuljon harckészen, száll ja meg az élénkebb forgalmú ulcákat és tereket s ha szükséges: használja fegyverét. A rendek házához egy külön zászlóaljt rendeltek, hogy onnan a tömeget kergesse szét. A rendek épp felfüggesztették az ülést, midőn a katonaság az udvart megszállta. A nép óhajtása szerint az ülésből a rendek egy küldöttsége ment a Burgba, hogy kihalgatást kérve, előadja a nép kívánságát. A közönség, a mely legnagyobb izgalommal várta az audiencia eredményét, a katonaság váratlan megjelenésével egészen dühbe jött. A tömeg éktelen lármával fogadta a katonaságot és az előcsapatot kövekkel kezdte hajigálni, a mely akkor érte el a tetőpontját, midőn Albrecht főherceg lóháton megjelenik két század pionier katonaság élén a rendek háza előtt és azt kiállté: Auseinander mit dem Gesindel, vagyis: azonnal szét a csőcselékkel. Ez a bécsieket vérig sértette és azt kiállták neki vissza: Selbst Gesindel, Rotzbub, vagyis magad a csőcselék, taknyos. Azután egy darab deszkát feje felé csaptak, mely a kalapját is leütötte. Erre Albrecht főherceg, félre ugorva tüzet vezényelt a pionieroknak, melynek első százada sort űzet adott a népre, a melyre tömérdek ember sebesülve a földre hullt, kik közül öten meghaltak. Első ezek közül Spitzer nevű tanuló volt. Ezen lövéseket hallottam én a Freyungtéren. Ezen véres esemény Becsben roppant izgalmat kellett. A düh és bosszú kiálltásai hangzottak mindenfelül. — Polgár vér'folyt! — ordilozlák utcáról-utcára. Fegyvertelen népre lőttek. Le a hóhérokkal, kik védtelen népet gyilkolnak! Átok reá, ki ezt parancsolta! Erre a forradalom lángja lobogott fel Bécs városában. A város több részén megtámadta a népség a katonákat. Egy csapat ostrom alá fogta a fegyvertárt. Egy másik csoport a Burgba akart betörni. A császári laknak az udvari színház melletti részén minden ablakait beverte és a Burgba az udvari gyógyszertáron akart behatolni, a melyet azonban az udvari népség eltorlaszolt. A Burgban most már nagyon megijedtek. a i_ m» n Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Fereacz József keseriívíz valamennyi hasonló vizet tarlós hashajtó hat.sa ,s említésre méltó ‘kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen fe ülmulja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet.
