Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-24 / 8. szám
VÁCI HÍRLAP 3 észre fogják venni s nem fognak késni észrevételeiket kifejteni. Az első általános momentum, mely az érdeket vagy mondjuk érdeklődést az intézmény iránt felkelthete, a hazafiságé. Megösmerni a hadani idők termékeit és azokból a jelenre vonatkozólag tudást, a jövőre pedig reményt nyerni nem hazafias kötelességünk ? Ha apáink tudták volna azt, amit mi, akkor a külföld azon 50 év előtt oly gyakran hangoztatott vádját a barbárságét kulturális dolgokban, vissza utasitottak volna. Ők azonban nem tudják, hogy e tekintetben is Magyarország büszke lehet múltjára. Henszlmann meginditotta a kutatást, részben ismerte, részben sejtve Magyarország régi időben való culturalis állapotát, fényt akart s sikerült deríteni ott, ahol a sötétséget, Magyarország ellenségei oly szívesen látták volna. Hisz Eitelberger bizonyos időben mindent, mi hazai, már t. i. édes mienk ; azon réven, hogy utánzat, vagy idegen befolyás eredménye igyekezet elfogadni, sőt sajnos, hogy az ő nevével eg'y egész tudós világ véleményét jellemezhetjük. Nem bocsátkozom annak taglalásába, nogy azóta Kugler mást állít, Eitelberger is később sok esetben belátta tévedéseit, da az általános vélemény, talán a jobban értesült szakköröket kivéve Magyarországról még- most is ugyanaz. Hogy azonban legalább a szakkörök ismerik az ujonan teremtett helyzetet; az csak annak köszönhető, hogy jelenleg van műemlékeinkről irodalmunk vannak szaktudósaink. Íróink. Ezeknek sorában kezdettől fogva a magyar klérus szép számmal volt képviselve mindig, közülük került ki egy Ipolyi, egy Römer, egy Czobor a kevésbé ismert neveket nem is említve. De ezen épület még mindig nincs készen. Sok még a teendő, merem mondani, még ma is kora idő volna, Magyarország művészetének történetét megírni. Ez épület egy kövévé lehetne a váci múzeum egyesület is. Vagy hátra maradjon a város ez irányban, mikor haladása oly rohamos, s nélkülözze ezen díszt, mely nélkül város a külföldön el nem lehet, mely- lyel Magyarország számottevő városai bírnak. De még egy okkal több is van, mely a házafiságból származik. Mért nincs magyar iparművészet? Azért mert a régi fórmák kikutatva összehordva nem voltak. Aki azt hiszi, hogy a romángoth s renai- sance nem hozta meg a maga különös magyar zamatú virágait, az csalódik. Ott van a jáki horpácsi, templom, ott a a kassai dóm és egy Villard d’Honne court, a cambrayi székes egyház építője, Magyar- országban időzve sehol egyebütt nem látott formákat, rajzolhat vázlat könyvébe. A hazafiság szempontjából tehát a muzeum hivatása valna a környéken található műtárgyakat fölkutatni, gyűjteni s ismertetni. A másik főok, mely ugyan az egész művelt és inteligens közönség, de különösen az iparos világ figyelmét ez intézmény felé fordíthatja az, hogy egy könnyen hozzáférhető helyen sokat tanulhat. Ami egyes embernek nagy költség t. i. egy gyűjtemény, vagy könyvtár felállítása, az a sokaságnak filléreiből már elkészülhet s még az a jó oldala is megvan, hogy nagyobb körre kiterjeszkedhet A gyűjtemények tanulságos voltát mind a kéz ügyességre, mind müizlés fejlődésére, senki se vonja kétségbe. S a helybeli lakos, kinek már is fino- multabb érzéke van sok dologért Pestre rándul. De azt hiszem, ha egy ily intézmény után helyre állhat a helyes viszony, méltányos kereslet s ugyan oly kínálat között, a helybeli piac teljesen fedezni fogja a szükségletet. Az iparos pedig látva társa előnyét melyet az csupán ügyesebb munkával s fokozott üzleti szellemmel ért el, haszontalan agyarkodás helyet talán inkább nyomdokaiba lépni fog igyekezni. A munkásviszonyok szinte javulnának, mert a természettől beléje oltott haladási vágy inkább fogja a munkást oly városba hozni, hol előmenetelének nem hogy akadály nem áll útjába, de sőt nyílt tere van, melyhez még a főváros közeltségei is előnyül járul. Ezek volnának a pontok, melyek az intézmény szükségességét bizvnyitják. Lássuk magának az intézménynek tervezetét : Az intézmény célját, eszközeit ugyan az általam kidolgozott alapszabályok tartalmazzák, de legyen megengedve e némely pontra nézve, itt szükséges fölvilágositá- sokat adni. A helybeli muzeum ugyanis, ha anyagilag bármennyire sikerülne is azt arányla- gossan jó helyzetbe hozni (nálunk nem igen akad miniszter, ki egy vidéki muzeum alapítására 60.000 mrkot adományoztasson, mint tette Bismark), sohse lesz képes ha csak ajándék utján nem, hogy eredeti tárgyakat szerezzen meg, legalább olyanokat, melyek általános magasabb szempontból tekintve érdekesek. E tekintetben azután az intézmény hathatos támogatásául szolgálna az iparművészeti s technológiai munkákból álló könyvtár, melyben a tökéletesbitett sokszorosítási eljárások olcsó árai mellett a műremekeket majdnem eredetiben élvezhetjük. Ezért van szükség főleg egy könyvtárra, hogy addig is míg egy iskola szervezhető volna, a helybeli iparosoknak az intézmény rendelkezésére állna esténkint, hogy ott vázlatokat jegyzékkel készíthetnének müiz- lésük a látott remek mintákból fejlődjék. Az intézményt szellemi munkájokkal segítő szoktanárok ugyan enmvolnának egyelőre díjazhatok, de azt hiszem ezeket nem is az a vágy vezérli, mint inkább az, hogy tegyenek ott, hol lenni szükséges és úttörői dicsőséget hoz. Nem mint külön állóan igyükvő tenyézőt képzelem a muzeum egyesületet, hanem mint olyat, mely a szakkörök válvetett munkásságával szinte hozzá járulhatna az emelkedő város szellemi prestigejének megalakításához. Valaki talán csekélyheti az eszközöket, de itt figyelmeztetem azután, hogy hány kis ismeretlen város lett a középkorban s új korban is csupán a helyi körülmények földrajzi fekvés stb. felkasználása által ipartermékeiről nevezetes hely. A helyben épült s épülő gyárak a nagy kereskedelmi s üzleti látkörrél biró emberek ide települése, nem bizonyitja-e ép a város szerencsés helyzetét s nem ütik-e az ipartelepek már is lassanként a városra bélyegüket mint iparosvárosra? Olt van Albert falva (Sachsenfeld) egy falu csupán s mégis Párisbol ideszakadt idegenek keresték fel különösen régi időben, mint hires asztalos telepét. Érdekes volna tudni, hogy ott nem, a nagy akarat erő, kitartás teremtette-e meg, ha öntudatlanul is azt, amit létrehozott. Amint az intézmény gyarapodnék annyira, hogy a múlt eredményre hivatkozhatna ; elükkor jönne ideje, ha új áldozatokkal is, az iskola megalapításának, melynek működésétől annyi szép és jogosult reménység teljesülése várható! Bauer Mihály Helyi és vidéki hírek. 1.1 vftci szőlősgazda. Szirtnay Dezső budapesti lakos és ál lám vasúti hivatalnok megvette Fortuner Eleknek bácsikai szőlejét, mely hírről azon sajnálat jelzése mellett adunk értesítést, hogy a rekonstrukcionális munkálatok emez újabb időszakában, éppen Fortuner Eleket esik nehezünkre nélkülöznünk, ki a szüretelés és borkezelés munkálataiban talán legelsőnek vált ki összes szőlősgazdáink között. Különben erős a hitünk, hogy Fortuner első szerelme tárgyához minél hamarább vissza fog térni. — Aki ’Iáéra jött meglialiii. Az intelligentia legszélesebb köreiben megrendítő hatást okozott Niki Ödön gyógyszerésznek. szerdán délután egészen váratlanul bekövetkezett halála. Még déli tizenkét órakor a Miltényi-féle vaskereskedésben személyesen rendelt meg kokszot, de már a fizetés teljesítése után balkeze rögtön elveszítette érzékenységét oly annyira, hogy keztyüjét nem volt képes felhúzni. A vaskereskedőnek rögtön szeget ütött fejébe ez a különös jelenség azért vásárlóját, ki különben legjobb vadász cimborája is volt, szemmel tartotta az utcára kimenet, és miután tapasztalta, hog-y testtartása rohamosan gyengülni kezd, Nikiit kénysze- ritette üzletében visszatérni és rögtön elfutott a szomszédos gyógyszertárba, hogy az irgalmas rendiek főorvosát segélyül hívja. A főorvos azonban nem volt hon, de szerencsére már hazafelé tartott és az utcáról hívta be, hogy azonnal gyógykezelés alá vegye a beteget. A főorvos azonnal digitalis oldatot rendelt a betegnek és a gyógyszer beadása után fiakerbe téve szállittoták haza lakására akkorára már teljesen bénult álapotban. A baj oly sebes és feltartózhatlan rohammal állott be a hör« gések oly gyorsan jelentkeztek, hogy a kezelő főorvos azonnal minden remény feladott a felgyógyuláshoz. A betegség lefolyásához csak egy alternativa maradt fenn. Vagy bekövetkezik a tüdő szélhüdés, melynek legkésőbbi határideje délutáni öt óra volt és az rögtöni halállal végződik, vagy nem, mely esetben hosszas, soha ki gyógyítható, folyton az ágyat nyomó fordulatot vett volna a betegség. Az első eset következett be és nemes barátunk délután négy órára megszaggatta mindazon kötelékeket, melyekkel a tisztelés, becsülés és szeretet ismerőseit is barátait rövid félévi tartózkodása alatt hozzája csatolta, Gáncs nélküli nemes jellem volt, szinte értenök, hogy a törpe epigonok sorából kikivánkozott, hanem tudnók mennyire benső, rajongó, nemes hitestárs volt, hogy rá nézve halál anyagi értékekkel nem mérhető családi veszteség volt. Bánatos özvegyének vigaszt és csititó balzsamot az úr fog nyújtani, melynek trónusa előtt a legtisztább lelkű térj rebegi imáját a vigasztalás égi ajándékaiért.
