Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-29 / 39. szám

Váci Hirlap melláklapja. Vác. l<S9o. Egyezer korona pályadij. — Borászati pályádij a millenniumra. — Budapest, szept. 20. Az a sajnos jelenség-, hogy a magyar borok kivitele a külföldre hanyatlik: hogy a magyar borok régi világhirneve évről- évre mind jobban tétetik tönkre; hogy a külföld már-már a magyar bortermelés tel­jes megszűnéséről beszél ; a „Borászati Lapok“-at egy ellenakczió kifejtésére birta. Az első lépés oda hatni, hogy a magyar bortermelés, a kiviteli viszonyok a maguk valóságában ismertettessenek meg a kül­föld fogyasztó- és termelőközönségével. Ez okból a „Borászati Lapok“ szerkesz­tősége a milleniumra egy diszmüvet ad ki, magyar, német és francia nyelven, a mely mü 15.000 példányban fog elterjesztetni a külföld összes számottevő borkereskedő és fogyasztó cégei között. A nagy munka első részében tartalmazni fogja a mai magyar borászat ismertetését, második részében pedig egyes nagyobb termelők és borkereskedők pincészetének illusztrált leirását. A mü első részére a következő pályázat hirdettetik : Pályázat. A »Borászati Lapok« szerkesztősége egyezer korona pályadijat tűz ki az alábbi munka megírá­sára : 1. Ismertessék általánosságban Magyar- ország szőlőtermelése statisztikai adataival úgy a szőlő, mint a borterméseknek. 2. Adasék képe a magyar borok kivite­lének. még pedig : aJ borvidékek szerint leírandó a termelt és kivitelre' alkalmas borok minősége : hoz­závetőlegesen adandó a különböző vidéke­ken rendelkezésre álló különböző fajú bo­rok menyisége : b ismertetendő a kivitel mai helyzete borvidékenként, az egyes borminöségek szerint: a kiviteli piacok s hogy a kivitel mily irányban volna fejleszthető. 3. Számítást teendő a különböző borvi­dékek és borkereskedelmi központok és a nagyobb külföldi fogyasztóhelyek közötti kiviteli költségek mint a vasúti tanffák, vámok stb. tekintetében: 4. A borokéval hasonlóan ismertendő a szőlőnek, mmt gyümölcsnek kivitele is, A mü egy szóval legyen hü útmutatója a magyar borok kivitelénél, úgy a magyar kereskedő mint a külfüld vásárló közönsé­gének. A munka tömören legyen Írva s terje­delme garmond szedései nem tehet ki töb­bet a „Borászati Lapok“ tiz oldalnál. A pályamű akár magyar, akár német nyel­ven nyújtható be zárt jeligés borítékkal, a „Borászati Lapok“ szerkesztőségéhez (Bu­dapest) 1896-ik évi február hó 1-ig. A pályadijat egy választandó szakértők­ből álló bizottság ítéli oda, a használható, legjobb műnek. Azok a kik tulajdonuk leirását a diszmü második részébe óhajtják, forduljanak ez­iránt a „Borászati Lapok“ szerkesztőségé­hez. A „Borászati Lapok“ előfizetői a müvet ingyen kapják. A „Borászati Lapok“ Magyarország leg­régibb és legnagyobb szőlészeti és borászati szaklapja. Előfizetési ára: egy évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 25 kr. Kiadóhivatal : Budapest (Köztelek.) A riparia portálisról. Miután a riparia portalisok általános kedveltségnek örvendenek, ennélfogva szük­séges hogy riparia portalis ismertető jelei­vel mindenki tisztában legyen. Annyival is inkább, mert némely termelők igen sok hamis árut bocsátanak a piacra. Sokan azt hiszik hogy ha vegyes ripá- riák közül az apró növekedésű apró levelű kidobatik, s a nagy levelű dús növekedésű megmarad : az eddigiek szerint kész az a riparia portalis, melyet egyesek búsás ár­ban elárusítanak. Ezen nyilatkozatunkra azon körülmény birt bennünket, mert ösmertünk megbíz­hatónak jelzett forrásból származott ripária portalis telepeket, és ösmertünk kiváloga­tott vegyes ripáriából ültetett telepet : s mi azok között felette csekély, úgyszólván semmi külömbséget nem tapasztaltunk. Mert jó talajban mind kettő egyenlően jól disz­lett, silány talajban egyenlően gyenge fej­lődésü volt. Negyedik éve hangoztatjuk ezen nézetet. Nem egy ellenséget szereztünk azok között akik tiszta riparia portalis vesszőt hirdettek eladásra. De meg őszintén szólva sokan vagy he­lyesebben mondva alig ösmerte valaki a valódi portalist. Ezt igazolják az alábbi soraink. Nem szégyenljük bevallani, hogy mi is a szakférfiak munkái és előadásai után ös- mertük és ösmerjük a riparia portalist. De hát nem is lehetett ez másként, mert ők keresztelték el, és 6 nékiek kellett tud- niok, melyiket kereszteltek el portalisnak. Nőst hogy Rácz Sándor úr szőllőszeti felügyelő vezetése alatt e hó 26-án nagyobb számú szakférfiakból és szőlészekből álló társaság látogatta meg Gyöngyös városá­nak, Saár ás Visonta községének határá­ban néhány nagyobb kiterjedésű szőllőojt- vány s amerikai szőllőtelepet, közötte a város két tagban levő mintegy 16 —18 holdas amerikai anyatelepét is : a riparia portalis iránt évek óta elfoglalt álláspontunk igaz­ságát, a következők bizonyítják : A nevezett nagy számban levő társaság a szőlők megtekintése előtt egy rövid ér­tekezletet tartott, melyben a ripária portá- lis kérdése kerülvén szóba, Rácz Sándor igazi szakértelemmel és valódi szőlészeti bölcseséggel tartott értekezletében a követ­kezőképen nyilatkozott: „egész bátran és határozottan kijelentem, hogy tiszta portá- lis telep az egész országban nem létezik“. E nagy jelentőségű enunciáció erős fel­Szeptember hó 2Q. tűnést keltett s a nap folyama alatt nem kevesebb érdeklődés nyilvánult az iránt, hogy a megtekintett amerikai anyatelepek közül, melyek eddig portálisnak neveztet­tek : megfelelnek-e nevüknek, a valóság­nak. A város egyik nagy telepére, mely ri­pária portális név alatt érkezett és pedig az államtól, kimondotta, hogy benne por­tális csak imitt-amott található. Valamint egy másik és harmadik dús fejlődésü szin­tén ripária portálisnak ösmert alanyra ha­sonlót jelentett ki. S midőn ama kérdés vettetett fel, hogy a vesszők az államtól lettek beszerezve, tiszteletreméltó őszinte­séggel kijelentette, hogy a portálist csakis az utóbbi időben ösmerték fel teljesen ! Tisztelettel hajiunk meg Rácz Sándor őszinte nyilatkozata élőt. Őszinteség az ami bizalmat kelt. Az ilyen őszinte szavak képesek a bizal­mat felkelteni, megnyerni a hallgatót úgy, hogy minden állítást nyugodtan elfogad. Mi is elfogadtuk á tett őszinte nyilatko­zatot, mert az általa ripária portálisnak bemutatott töke csakugyan más, s a töb­bitől seljesen eltérő külsővel bir. Melynek nemcsak a fejlődése kiválóan dús, de ma­gán a levélzeten is az fserő lálható. Az altala bemutatott ripária portális kö­vetkező : Fejlődése dús, Ízületei hosszúak; levelei nagyok, csaknem oly szélesek mint hosszúak s ama sajátosság jellemzi, hogy azok leszámítva a két szélén és közepén levő kis csipkéshegyecskét: mondhatni négyszögletüek. De még ezeknél is jellem­zőbb tulajdonsága az, hogy a levél bordái között levő szövet, mint az ernyő — ki­domborodik úgy, hogy egy tekintetre lát­ható ; de különben az egész levélzet a dús fejlődést jellemzi. Mikor ezután átnézegettük az eddig por­tálisnak nevezett telepeket: ilyeneket el­vétve találtunk egyet kettőt. Nagy örömünkre az általunk ez év tava­szán ültetett fiatal telepünkre mondotta azt Rácz Sándor ur : „hogy még ma annyi portálist, mint e fiatal telepben van, nem látott, azokat megjelölvén, ajánlotta, hogy a többit dobjuk ki, s azok vesszőivel fol­tozva állítsuk elé a tiszta portális telepet.“ Ezen állításnak Valódiságát a nyilvános­ság jellemezze. Ezek szerint igazuk volt, azoknak kik az eddig portálisnak nevezett vesszők mel­lett nem ütötték meg a nagy dobot, azok csakugyan nem voltak mások, mint a ri- páriának kiválasztottál. Aminőt bármely ripária telep tulajdonos előállíthatott. Az eladókat sem lehet félrevezetési szan- szándékkal illetni, mert ők is azon a címen vették. Ök félrevezettek másokat szándék- talanul. A vers vége az, hogy a legtöbb portálisnak hirdetett ripária nem volt por­tális. S mivel sokan a jó fejlődésü ripária s az eddig hirdetett portális között nem lát­tak hülömbséget, s mint bebizonyodott, hogy nem is létezett: egész lelkiismerettel

Next

/
Thumbnails
Contents