Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-29 / 39. szám

6 VAGI HÍRLAP foglaltak állást a hirdetett portális kiváló­ságba ellen. Most azonban a midőn Rácz Sándor sző- lőszeti felügyelő úr a termelőket azzal meg­ismertette ellená ihatlanul beösmerni kell, hogy a bemutat ct portális igen is külön­bözik a többi ripáriától és az eddig portá- lisnak nevezettől. Azért melegen ajánljuk, hogy ki-ki lehetősége szerint szerezzen be igazi ripária portálist olyant, minőnek azt Rácz Sándor úr bemutatta, s amint azt mi leírtuk s azt jövő szőlőszetének fejlesztése érdekében nagy gonddal kezelje. A fásojtványok kezelése. Miután szőlősgazdáink a jelen évben már nagyobb mennyiségű fásojtásokat készítet­nek szükségesnek látszik azoknak ültetése és első évi kezelésére vonatkozó útmutatá­sokat bocsájtani a közönség rendelkezésére. Mivel ezek az eddigi ültetés és ápolás mód­jától eltérnek és az ojtványok tartósságára és jó tenyészetére lényeges befolyással van­nak. Ha az ojtásokat őszszel kapja meg a ter­melő, első dolga a nedves moha, vagy más anyag közé ládába csomagolt ojtványokat sürgősen kicsomagolni és nedves homokba elvermelni. Az elvermelés lehetőleg fedett helyen történjék, de nem pincében, mert ez több­nyire oly magas hőmérsékkel bir, hogy februárban az elvermelt ojtványok már fa­kadni kezdenek. Az elvermelendő helyen a földre teszünk 20—25 cm. nedves homok­réteget, valamint a falhoz is ugyanily vas­tagságban és 20 — 25 cm.-rel magasabban, mint a mily hosszú az alany A ládából kiszedett csomagokat szétbontjuk, a gyöke­reket vízbe mártjuk s igy rakjuk egymás mellé kissé dűlt helyzetben, a leirt homok­rétegre. Ha a sor betelt, erre homokot ra­kunk 5—6 cm. vastagon, a gyökerekhez eső homokot 15—20 cm. magasságig meg­locsoljuk és mindenütt jól odanyomjuk az ojtványhoz s erre rakjuk a második sort s igy tovább. Az ojtványokat a homok oly magasan fedje, hogy nemcsak az ojtás helye, de az uj hajtásból is legalább 10 cm. homokkal fedve legyen. így az ojtványok az ültetés idejéig jól eltarthatok. Ha tavaszszal kapjuk az ojtványokat azok rendesen oly időben érkeznek meg, hogy azonnal ültethetők. Ha nem ültethetők még, az ideiglenes elvermelés is épen úgy történjék, mint az őszi elvermelés. Ha pedig itt van az ültetés ideje, akkor a kicsomagolt ojtványok azonnal vízbe ál- litandók 10—20 cm. mélyen egy megfelelő edényben. Az ültetés ideje április hó első felétől május hó közepéig tart. Ez a tavasz kinyil- tától függ. Hideg földbe ne ültessük, csak ha már kissé átmelegedett talajunk. Az ültetés csak oly talajban történhet 1. m. sor és 1. m. töketávolra, hol közép­erős növekvésre sem számíthatunk. Általá­ban pedig az ojtványokat — erőteljes növek­vésük miatt — 120—150 cm. távolra ültet­jük minden irányban. Az előre beosztott területen a tőkék állandó helyein gödröt ásunk az elültetendő ojtványnak (ojtványt sohase ültessünk fúró után). A gödör legyen 40 cm. hosszú., 25 cm. széles és az alany hosszához mérten 35 — 50 cm. mély. Az el­ültetendő ojtványok felső bütykeinél levő gyökereket egészen levágjuk, a középén alul levő bütyök gyökereit 1 a/2 — 2 cm.-re mig az alsó gyökereket 8—10 cm. hosszúra bekurtitjuk. Az ojtványok hajtásait érintet­lenül hagyjuk. Az igy előkészített ojtványok alsó gyökereit a gödör fenekére helyezzük akként, hogy az ojtás helye éppen a föld színével jöjjön irányba. Ha a terület, hová ültetünk, száraz ter­mészetű, hol nem ''félhetünk gyors gyökér­képződéstől, az ojtás helye 3—4 cm.-rel, a talaj felszíne álá jöhet, de nedvesebb talaj­ban épen a talaj felszínével egy irányba jusson. Az ekként elhelyezett ojtvány gyö­kereire 10—15 cm. vastagon jó porhanyó és lehetőleg tápdus földet teszünk (de nem trágyát), azt jól megnyomkodjuk, esetleg ha a föld nem nagyon nedves, meg is ta­possuk, azután a gödröt majdnen teljesen betöltjük — ha csak lehet belocsoljuk és ha a viz beszivárgott, nemcsak a gödröt fedjük be, de az ojtás helyét, a nemes gá­lyát és az uj hajtást is, 10—15 cm. magasan. Ezáltal megóvjuk az ojtás helyét, a gyors hömérsék-változástól és az alsó szemeket a késői fagyoktól, a mi az újonnan ültetett ojtványt nemcsak megsérti, de meg is sem­misítheti. Ha már elmúlt a késői fagyok ideje és a meghagyott hajtás kintlevő felső szemei duzzadni kezdenek, az ‘ojtványokat figyel­mesen, kézzel kifedjük, két szemre vissza­vágjuk és jó porhanyó földdel ismét be­fedjük 5—6 cm. magasan. A meghagyott szemek azntán kifakad­nak és hajtanak júniusban, két haj-tásra meggyomláljuk az ojtványokat, ha t. i. több hajtásuk lenne kettőnél és karóhoz kötjük a hajtásokat. Évközben gyakran és mélyen kapálunk, hogy jó erős hajtásokat kapjunk. — To­vábbá nem mulaszthatjuk el a peronosz- pora ellen való védekezést, miért is már júniusban gyengébb (1 V2 °!o_os) később a rendes 2°/0-os rézgálic-oldattal permetezünk és pedig még azon esetre is, ha nem mutat­kozna a peronoszpora, a nyár folyamában legalább 4-szer. Ezáltal nem a peronosz- porát, de más gombabetegségeket is távol tartunk uj ültetésünktől. Júliusban eltávolítjuk figyelmesen kézzel az ojtás körül felhalmozott földet annyira, hogy az ojtás helye szabadon legyen, a nemes részből vagy az ojtás helyen előtört gyökereket éles késsel eltávolítjuk és újra felhalmozzuk a földet úgy a mint volt. Azon földet, mely időközben magától, vagy eső által az ojiványtól elmosódik, nem kell újra felhalmozni. Öszszel rendesen befedjük, tavaszszal ki­nyitjuk és a választott miveleti módunknak megfelelőleg megmetszük. A metszést különösen oly vidékeken, hol korán tavaszkodik, őszszel is végezhet­jük. A metszésnél nemcsak csonkot ha­gyunk a meghagyandó szem felett, hanem a következő szemet metszük keresztül. Ezál­tal a vessző erős könnyezését elkerüljük. A tavaszi gyökérelszedés az ojtás helyé­ről évenkint ismétlendő a legnagyobb figye­lemmel, sőt nedves talajban 2 — 3 évig a nyári gyökérelszedést sem szabad elmulasz­tani. H ird e t é s e k. Eladó Kiscsörögben, egy három holdnyi terjedelmű szőlőföld, mely nek csak fele van beültetve a benne levő gunyhóval és szü retelő szerelvényekkel. Venni szándékozók keressék fel X Selmeczy József tulajdonost.

Next

/
Thumbnails
Contents