Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-29 / 39. szám
6 VAGI HÍRLAP foglaltak állást a hirdetett portális kiválóságba ellen. Most azonban a midőn Rácz Sándor sző- lőszeti felügyelő úr a termelőket azzal megismertette ellená ihatlanul beösmerni kell, hogy a bemutat ct portális igen is különbözik a többi ripáriától és az eddig portá- lisnak nevezettől. Azért melegen ajánljuk, hogy ki-ki lehetősége szerint szerezzen be igazi ripária portálist olyant, minőnek azt Rácz Sándor úr bemutatta, s amint azt mi leírtuk s azt jövő szőlőszetének fejlesztése érdekében nagy gonddal kezelje. A fásojtványok kezelése. Miután szőlősgazdáink a jelen évben már nagyobb mennyiségű fásojtásokat készítetnek szükségesnek látszik azoknak ültetése és első évi kezelésére vonatkozó útmutatásokat bocsájtani a közönség rendelkezésére. Mivel ezek az eddigi ültetés és ápolás módjától eltérnek és az ojtványok tartósságára és jó tenyészetére lényeges befolyással vannak. Ha az ojtásokat őszszel kapja meg a termelő, első dolga a nedves moha, vagy más anyag közé ládába csomagolt ojtványokat sürgősen kicsomagolni és nedves homokba elvermelni. Az elvermelés lehetőleg fedett helyen történjék, de nem pincében, mert ez többnyire oly magas hőmérsékkel bir, hogy februárban az elvermelt ojtványok már fakadni kezdenek. Az elvermelendő helyen a földre teszünk 20—25 cm. nedves homokréteget, valamint a falhoz is ugyanily vastagságban és 20 — 25 cm.-rel magasabban, mint a mily hosszú az alany A ládából kiszedett csomagokat szétbontjuk, a gyökereket vízbe mártjuk s igy rakjuk egymás mellé kissé dűlt helyzetben, a leirt homokrétegre. Ha a sor betelt, erre homokot rakunk 5—6 cm. vastagon, a gyökerekhez eső homokot 15—20 cm. magasságig meglocsoljuk és mindenütt jól odanyomjuk az ojtványhoz s erre rakjuk a második sort s igy tovább. Az ojtványokat a homok oly magasan fedje, hogy nemcsak az ojtás helye, de az uj hajtásból is legalább 10 cm. homokkal fedve legyen. így az ojtványok az ültetés idejéig jól eltarthatok. Ha tavaszszal kapjuk az ojtványokat azok rendesen oly időben érkeznek meg, hogy azonnal ültethetők. Ha nem ültethetők még, az ideiglenes elvermelés is épen úgy történjék, mint az őszi elvermelés. Ha pedig itt van az ültetés ideje, akkor a kicsomagolt ojtványok azonnal vízbe ál- litandók 10—20 cm. mélyen egy megfelelő edényben. Az ültetés ideje április hó első felétől május hó közepéig tart. Ez a tavasz kinyil- tától függ. Hideg földbe ne ültessük, csak ha már kissé átmelegedett talajunk. Az ültetés csak oly talajban történhet 1. m. sor és 1. m. töketávolra, hol középerős növekvésre sem számíthatunk. Általában pedig az ojtványokat — erőteljes növekvésük miatt — 120—150 cm. távolra ültetjük minden irányban. Az előre beosztott területen a tőkék állandó helyein gödröt ásunk az elültetendő ojtványnak (ojtványt sohase ültessünk fúró után). A gödör legyen 40 cm. hosszú., 25 cm. széles és az alany hosszához mérten 35 — 50 cm. mély. Az elültetendő ojtványok felső bütykeinél levő gyökereket egészen levágjuk, a középén alul levő bütyök gyökereit 1 a/2 — 2 cm.-re mig az alsó gyökereket 8—10 cm. hosszúra bekurtitjuk. Az ojtványok hajtásait érintetlenül hagyjuk. Az igy előkészített ojtványok alsó gyökereit a gödör fenekére helyezzük akként, hogy az ojtás helye éppen a föld színével jöjjön irányba. Ha a terület, hová ültetünk, száraz természetű, hol nem ''félhetünk gyors gyökérképződéstől, az ojtás helye 3—4 cm.-rel, a talaj felszíne álá jöhet, de nedvesebb talajban épen a talaj felszínével egy irányba jusson. Az ekként elhelyezett ojtvány gyökereire 10—15 cm. vastagon jó porhanyó és lehetőleg tápdus földet teszünk (de nem trágyát), azt jól megnyomkodjuk, esetleg ha a föld nem nagyon nedves, meg is tapossuk, azután a gödröt majdnen teljesen betöltjük — ha csak lehet belocsoljuk és ha a viz beszivárgott, nemcsak a gödröt fedjük be, de az ojtás helyét, a nemes gályát és az uj hajtást is, 10—15 cm. magasan. Ezáltal megóvjuk az ojtás helyét, a gyors hömérsék-változástól és az alsó szemeket a késői fagyoktól, a mi az újonnan ültetett ojtványt nemcsak megsérti, de meg is semmisítheti. Ha már elmúlt a késői fagyok ideje és a meghagyott hajtás kintlevő felső szemei duzzadni kezdenek, az ‘ojtványokat figyelmesen, kézzel kifedjük, két szemre visszavágjuk és jó porhanyó földdel ismét befedjük 5—6 cm. magasan. A meghagyott szemek azntán kifakadnak és hajtanak júniusban, két haj-tásra meggyomláljuk az ojtványokat, ha t. i. több hajtásuk lenne kettőnél és karóhoz kötjük a hajtásokat. Évközben gyakran és mélyen kapálunk, hogy jó erős hajtásokat kapjunk. — Továbbá nem mulaszthatjuk el a peronosz- pora ellen való védekezést, miért is már júniusban gyengébb (1 V2 °!o_os) később a rendes 2°/0-os rézgálic-oldattal permetezünk és pedig még azon esetre is, ha nem mutatkozna a peronoszpora, a nyár folyamában legalább 4-szer. Ezáltal nem a peronosz- porát, de más gombabetegségeket is távol tartunk uj ültetésünktől. Júliusban eltávolítjuk figyelmesen kézzel az ojtás körül felhalmozott földet annyira, hogy az ojtás helye szabadon legyen, a nemes részből vagy az ojtás helyen előtört gyökereket éles késsel eltávolítjuk és újra felhalmozzuk a földet úgy a mint volt. Azon földet, mely időközben magától, vagy eső által az ojiványtól elmosódik, nem kell újra felhalmozni. Öszszel rendesen befedjük, tavaszszal kinyitjuk és a választott miveleti módunknak megfelelőleg megmetszük. A metszést különösen oly vidékeken, hol korán tavaszkodik, őszszel is végezhetjük. A metszésnél nemcsak csonkot hagyunk a meghagyandó szem felett, hanem a következő szemet metszük keresztül. Ezáltal a vessző erős könnyezését elkerüljük. A tavaszi gyökérelszedés az ojtás helyéről évenkint ismétlendő a legnagyobb figyelemmel, sőt nedves talajban 2 — 3 évig a nyári gyökérelszedést sem szabad elmulasztani. H ird e t é s e k. Eladó Kiscsörögben, egy három holdnyi terjedelmű szőlőföld, mely nek csak fele van beültetve a benne levő gunyhóval és szü retelő szerelvényekkel. Venni szándékozók keressék fel X Selmeczy József tulajdonost.
