Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-06-23 / 49. szám
nulságosat tartalmaz, lapozgassák ezt s öregbítsék ismereteiket. Ezen módon ép testtel, de ép egészséges lélekkel is fognak megjelenhetni, ha a „veni sancte“ hivó cseng-etyüje megszólal. Közönség köréből*) Tekintetes Szerkesztő Úr! Nagyot haladt Vácz városa az utóbbi időkben. Szépen diszlenek újon épült házai, járdája kifogástalan, csak régi szokásairól nem tudott még lemondani. Főterét díszíti a két kandeláber, de ennek a dísznek nagyon felesleges staffageául szolgálnak a vasárnapokon is ott maradó kofák és azok árui. Dicséretes szokás, hogy vasár- és ünnepnapokon a piaczról 9 óra után mindenkit elküldenek s megtiltják, hogy az isten dicsőítésének napján, legalább az isteni tisztelet idejében a templom előtti tér a vásár jellegét viselje, de azt nem dicsérhetjük, hogy a rendes kofák még azután is ott sütkérezzenek. Az a nehány krajczár a mit még bevesznek, valóban nem érdemli meg, hogy a templomba ne menjenek s azt hisz- szük, ha rendőrségünk szép szóval haza küldi őket evvel épen nem fog az ő kárukra intézkedni. A nagy ünnepek alkalmával, a mikor mindenki magába száll s templomba megy, az a néhány kofa ásitozik unalmában, de azért ott marad. Kérjük az ő érdekükben rendőrségünket, hogy mihamarabb intézkedjék. Többen. Vácz, 1889. VÁROSI HÍREK. * Személyi hi]*. Schuszter Constantin megyés püspök ur Ő Excziája tegnap reg-- gel Bécsbe utazott, hogy a delegatiók ülésein részt vegyen. * Az úrnapi körmenet a kedvezőtlen idő miatt nem volt megtartható. Az eső éppen akkor kezdett el esni s meglehetős zápor zúdult le ismét. A zivatar különben naponta felkeres bennünket s csütörtök vir*) E rovat alatt minden közérdekű felszólalásnak készséggel adunk helyet azonban a felelősség mindig a beküldőt terheli. sem tudtak aludni. Eg'yik a másik után riadt föl s vadul nézett körül. — Mi ez? Mi történik itt? — Tűz van ? — Ördög-pokol! Megbolondultatok? Micsoda riadalom ez? — No, őrültek mindjárt készen leszek! — kiáltott belül Tibor. — Várjatok ostoba barmok, ha kijövök! Nyissátok ki! nyissátok ki, ha mondom! Es újra elkezdte a dörömbölést kézzel lábbal. — Úgy látszik, hogy van benn valaki, — vélekedék szerényen és okosan Franczi kellner. — Szamár! Újságot mondtál! feleié rá a fizető pinezés . . . De ki van odabenn ? — Fiúk, figyeljetek csak! Ez bizonyosan az a kabáttolvaj, a ki tegnap a „Flamingó “-ból emelt el valamit. A gazember ide bujt el. Franczi rohanj sebesen a rendőrért . . „ rohanj már! — De . . . merészkedik Franczi megjegyezni. — Nos! meglesz azonnal? kérdé a fölebb- való oly tekintélyes kézmozdulat kíséretében, hogy Franczika, mint a bomba repült az utczára. Tibor elcsendesült, kétségbe volt esve. „Ha az embernek „pech“-je van“ nyögte; egyébre már nem is volt képes, csak nyögni, — Halljátok! -*— mondá Zsán — most már szepeg odabenn. Én már szeretném felnyitni, de rendőr nélkül ... az ilyen íiczkókban nem lehet bízni ... ah! végre jönnek, itt a rendőr! Csakugyan begurult a potrohos Mihaszna. . . . Szegény úgy sietett, a hogyan csak testtömege és kényelemszeretete megengedte. — Hallják uraim! mondá már az ajtóban, radóra is erős menydörgés vert fel álmainkból. * Kinevezés. Millmann Lajos fogyasztási hivatalnok népfölkelő csapattisztté neveztetett ki. Gratulálunk. * Beiktatás. Mint halljuk Dr. Janicsek J. járásbirósági aljegyző ma Migazziban nagyszerű majálist ad. Számos meghívott fog a mulatság-on részt venni. * A váczi vörös kereszt-egylet e hó 16-án tartott választmányi ülésén zajtalanul, de szivből fakadó örömmel ünnepelte buzgó elnökének, Csávolszky József kanonoknak a Királyné O Felsége által aláirt disz- okmánynyal történt kitüntetését. A diszok- mányt dr. Frey singer Lajos egyleti titkár nyujtá át üdvözlő beszéd kíséretében, mire az ünnepelt meghatva válaszolt s jelenvolt tisztelői üdvkivánatait fog-adta. * Varosunk közegészségügyi bizottsága ma délután 4 órakor a városház tanácstermében közgyűlést tart, melyre a bizottsági tagokat ezúton is tisztelettel meghívja az elnökség. * A váczi jótékony nöegylet f. hó 16. tartotta ez évi rendes közgyűlését. Az elnöki jelentés az egylet múlt évi gyarapodásának adta örvendetes képét. Az egylet tagjainak száma 9 alapító, 18 pártoló és 152 rendes tag, összesen 179. A pénztár tőkéje a múlt évben 350 forinttal növekedett daczára annak, hogy százakat költött a szegények segélyezésére s az elnöknő gyásza miatt az egylet rendes évi bálja elmaradt. A felső városi menház fentartására évi 300 forintot szavazott meg az egylet. Az egyleti tisztujitáson az egylet eddigi buzgó el- nöknője Benkár Dénesné régi kipróbált tisztikarával újból megválasztatott s a választmány még Iványos Kálmánná úrnővel egészittetett ki. * Villámcsapások. Csütörtök virradóra igazán ítélet idő köszöntött be. A gyakori villám s a rögtön reákövetkező dörgés következtetni engedett arra, hogy többhelyt beütött s aggodalmunk igazolva is lett. — Tvrakker Kálmán közgyámunk lakásán a ':ií.gémbe csapott le s végig szaladva a kút ostoron abból itt ott hosszú szálakat hasított ki. A cselédet, a ki az ablakot akarta becsukni, az erős légnyomás hanyatt vágta s csak idő múlva ocsúdott fel, de baja nem történt. — Felkereste a püspöki pajtát is és ott egy oszlopot szilánkká szaggatott szét s a mellé támasztott deszka csomót vagy öt VÁCZI HÍRLAP. ha ez nem ostobaság, úgy semmi!- Majd egy csirkefogó fog oly nagy lármát csapni, mint ez a gyerek beszélte! — De ki volna más? kérdé halkan a fizető pinezés. — No ! azt mindjárt megtudjuk, feleié a rendőr s felnyitotta az ajtót. — Ah! a báró úr! — hangzott föl a meglepetés és sajnálkozás kifejezése. Tibor pedig egy őrült dühével rohant ki a kávéházból s kimerülve át imádottja házába. Már most hiába minden ! Legalább is egy órának kellett elmúlni! De hát hiszen ö nem hibás ! Csak a kegyetlen sors játéka volt. Azt sem várta, hogy kopogására igennel feleljenek. Oh imádott Irma! — kiáltá — nem tehetek róla . . . s csaknem eszméletlenül maradt ott állva, mint valami szobor. Irma a szoba közepén állott, eperajkain mosoly játszadozott -—■ és e pillanatban ezüstcsengésü hangon nég-yet ütött az óra — Csodát müveit az Ég!? — kiáltá Tibor tulboldogan s karjaiba zárta a kedves leányt éppen úgy, a mint azt már képzelete előre kiszínezte volt . . . — És e pillanatban a szomszédos templom toronyórája hangosan és világosan ütötte az ötöt. Tibor összerezzent és öntudatlanul nyúlt órája után mellényzsebébe — valóban ezen is öt óra! És ott, ott a fali órán . . . Menyasszonyára tekintett . . . — Magyarázd meg angyalom ! Pirulva rejté el arczát Tibor keblén s ott rebegé: „Beláttam, hogy ez valóban ostoba próba lett volna. És mivel te oly sokáig várakoztattál — igen . . . igen . . . megállítottam az órát s mikor hallottam kividről lépteidet, igazítottam négyre“ . . . Alpári Lajos. Vasárnap, június 23. méternyire hajított el. — Egy másik villám az alsó városi iskolánál csapott le a kéményen a szobába, a hol három gyermek aludt, de semmi kárt nem tett. — A vidéken is töb helyen volt villám csapás. így Tótfalun a bírónak két ökrét ütötte le. — Verőczén is mint halljuk, becsapott a villám. A sok eső után most a levegő lehűlt s tegnap előtt már csak 16 fok volt, sőt éjjel még mélyebbre szállt a hévmérő. VEGYES HÍREK. * Mikszáth S\álmán összegyűjtött munkáiból ismét két újabb füzet, a 8. és 9-ik fekszik előttünk. Révai testvérek, mint e munka kiadói (Budapesten IV. váczi-utcza 1.) küldötték be nekünk, ezzel ismét oly kellemes kötelesség teljesítésére buzdítván bennünket, melyre mindig készek vagyunk. Számot kell adnunk e füzetek megjelenéséről és váljon nem a legnagyobl} örömmel kell azt megtennünk, a midőn e remekszép vállalat haladását constatálliatjuk. „Az apró gentry és a nép“ összczim alá foglalt remek elbeszélések gyűjteményének újabb két füzete. — Mikszáth Kálmán, a legkedveltebb és tényleg a legszellemesebb magyar humorista összegyűjtött munkáinak egy újabb, befejezéshez közelgő kötete! A mily nehezen lehetett Mikszáthnak köteteihez egyrészt a drága ár miatt hozzájutni, másrészt azért is, mert az első kiadások gyorsan elfogytak, ép oly kényelmes beszerzési módot nyújtanak most Révai testvérek, 35 kros füzetekben egyöntetű, remek kiállítású füzetekben nyújtván szép sorrendben mindazt, a mit Mikszáth már eddigelé megírt és a mit — remélhetőleg — még meg fog írni. — A most előttünk fekvő két füzetből légyen elég az „írói birtok“ és az „Olaszországi út“ czimü apróságokat kiemelnünk, eléggé ajánlja ez a kettő is az egészet. Ha van idő és alkalom midőn teljes hévvel pártolnunk kell a füzetes kiadásokat, úgy az idő és alkalom most megvan. Köszönet érte a kiadóknak azok nevében, kik nem költhetnek könyvekre százakat, de a kik talán szájuktól takarítják el a filléreket, hogy egy-egy jó müvet megszerezhessenek. És erre a kiadásra nem is sokáig kell gyűjteni, — ha- vonkint csak két füzetet kell meghozatni és pár hónap alatt gyönyörű gyűjteményt mondhatunk a magunkénak. * A Pesti Hírlap a folyó év első felének elteltével előfizetést hirdet. Sokkal ismertebb már e lap a magyar olvasóközönség széles rétegeiben, semhogy bővebb méltatásra szorulna. Elég azért programmjának következő főpontjait kiemelni: Politikai iránya a leghatározottabban magyar nemzeti, mely közintézményeink szabadelvű és demokratikus szellemben való fejlesztése mellett, a magyar állameszme és magyar nyelv érdekeit helyezi minden elé, anélkül azonban, hogy a sovinista túlzás hibájába esnék. Tartalma a legváltozatosabb és gazdagabb a napilapoké közt, mindig azon törekvéssel, hogy a hasznos és tanulságos váltakozzék a mulatságossal. Annyi humoros tárczát, karczolatot, kedvderitő apró- ság'ot tényleg egy más lap sem közöl manapság. Emellett törvényszéki rovata a leggazdagabb, úgyszintén a táviratoké. Úgy külföldön, mint az ország minden részében levő tudósítóinak nagy száma lehetővé teszi, hogy napi újdonságainak legnagyobb részét is táviratilag kapja s igy gyorsaság dolgában minden versenyen felül áll. Azonfelül minden nevezetesebb esemény színhelyére a szerkesztőség kebeléből külön tudósítókat is meneszt. Ily körülmények közt nem csoda, hogy eredeti táviratokért egy hónap alatt többet költ a Pesti Hírlap, mint akárhány laptársa egész év alatt. Ami örvendetes adalék hírlapirodalmunk fejlődésének történetéhez Regényt minden negyedévben kettőt-hármat közöl. A szerkesztői üzenetek egyik legkedveltebb napi rovatát képezik a Pesti Hírlapnak. Éhez járulnak még külön kedmezményül a két- hetenkint megjelenő zene- és sorsolási mellékletek. Valóban jó lélekkel ajánlhatjuk magunk részéről is a Pesti Hírlapot, mely naponkint 16 oldalon, fölvágva jelenik meg s ajánljuk különösen azoknak, akik netán még nem ismernék, hogy a kiadóhivatal-
