Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-06-23 / 49. szám
Vácz, 1889. vAczi hírlap. Vasárnap, június 20. nál (Budapest, nádor-utcza 7. sz.) mutatvány- számot kérjenek, melyet egy hétig ingyen és bérmentve bárkinek küldenek. Előfizetni bármely naptól kezdve lehet, negyedévre 3 frt 50 krral, egy hóra 1 frt 20 krral, mely a kiadóhivatalhoz (Budapest, nádor- utcza 7-ik sz.) küldendő. A fürdőző és nyaraló közönségnek, ha a nyáron át többször is változtatja tartózkodási helyét, a lapot bárhová utána küldik. Budapesti Hírlap. (Szerkesztők és laptulajdonosok : Csukássi József és Rákosi Jenő.) A „Budapesti Hírlap,,-nak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fog-va megértette a magyar közönség szellemét: minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság ! Viszont az ország legkiválóbb intelligencziája is azonositotta magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el: legnépszerűbb, legelterjedet- tebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hirlap“ arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást A „Budapesti Hirlap“ politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Grünvald Béla, Balogh Pál írják más kiváló hazai publi- czistákkal híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. „Budapesti Hirlap“ távirati tudósításai nianap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig* saját tudósítók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hirlap“ e czélokra havonkint oly ösz- szeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti Hírlap“ Tárczarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hirlap“ helyet foglalhat minden család asztalán, A köz- gazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A reg'ény- CSarnokban csak kiváló irók legújabb müveit közli. — Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszeriibben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hirlap“ kiadó-hivatalának, ÍV. kerület, kalap-utczalö. szám. KÖZGAZDASÁG. * Cs. kir. szab. Adriai biztosító-társulat Triestben. Az 1888-dik év úgyszólván a teherképesség próbaköve volt a biztositó intézetekre nézve. — Azok közé, melyek a próbát fényesen kiállották, bátran sorolható az „Adriai biztosító-társulat,“ mely azon érzékeny veszteség daczára, mely a jégbiztositási osztályban érte, felette ked- , vcző zárszámadással léphetett biztositottai ! és részvényesei elébe. — Az „Adriai biz- j tositó-társulat“ immár azon helyzetben van, hogy függetlenítheti magát egyik vagy másik biztosítási ág üzletfolyásától. — Nagy biztosítéki tőkéi oly jövedelmet hoznak az említett társulatnak, melynek segélyével az egyensúlyt helyreállíthatja, ha egyik vagy másik üzletág vesztességgel járna. Az „Adriai biztosító-társulat“ 1888. évi zárszámadása igen tanulságos. Abból azon meggyőződés nyerhető, hogy csakis oly kiváló és nagy tőkékkel biró intézetek mint az Adriai biztosító-társulat állhatnak fenn rendit- hetlenül a jelenlegi versenyhullámzás közepette, mig fiatal, csekély rendkívüli tartalékokkal eladott intézeteknek létükért nehéz küzdelmeket kell vivniok. — Az említett társulat közgyűlése f. év junius 6-án tartatott meg Triestben, s az ez alkalommal beterjesztett 1888. évi igazgatósága jelentésből a következő lényegesb adatokat közöljük : I. Életbiztosítási osztály. — Ezen biztosítási ág az „Adriai biztosító-társaság“ által különös előszeretettel ápoltatik; korántsem folyamodik külsőleg sokat ígérő és kápráztató, de valóságban üres kombi- nácziók csábeszközéhez, hanem az egyenes és becsületes utat választja. Hogy eljárása helyes, mutatja életbiztosítási üzlete, mely évről-évre szép gyarapodást mutat fel; erről fényes tanúságot tesz az 1888. év: A kiállított kötvények kerek 10 és fél millió frt tőke és 14,755 forint járadékra rúgtak. A gyarapodás múlt év ellenében 4.779,330 frt töke és 8947 frt járadékot tesz, a biztosítási állomány immár tehát az 50 millió forintot túlhaladta. — Ez 50.334.381 frt tőke és 129,750 frt járadékot tesz. A halál és életeset biztosításokért történt kifizetések ezen ágazatok mivelése óta 13.871.080 frtot igényeltek. A díjtartalék 750,550 frttal emelkedett és 9.793,653 frtot tesz. Az életbiztosítási osztály a nyereménynyel biztosítottakra eső rész levonása után 106,809 frt 45 kr. nyereséget mutat fel. II. Elemi (tűz-, szállítmány és jég) biztosítások. Mig az 1887-évben a tűzbiztosítás nagy veszteséggel járt s a jégbiztositási osztály díjbevétele 7.860,205 forintra rúgott, viszbiztositá- sokra 2.303,268 forint fordittatott. Károkért 5 917,622 frt fizettetett, melyből 2.174,205 frt a viszbiztositékra esik ; ezenkívül 208,421 frt még függőben levő károkért tétetett félre. A díjtartalék a tüzbiztositási ágban 1.475.641 frtra rug; s a saját számlára maradt díjbevétel 50'/2 kamatát teszi; a szállítmánybiztosítás dijtartaléka 10,109 frtot tesz. Az időbeli dijak tárczája az elmúlt évben kerek 19 millió fortot ért el. A társulat fennállása óta az összes forgalmi ágakban előfordult károk fejében 148 millió frtot fizetett ki. A főzárszámadás 272,247 frt 64 kr- nyereséget mutat fel, melyből az alap- szabályszerü javadalmazások levonása után részvényenkint 50 frt osztalék kifizetése határoztatott el. — Az értékpapírok nyereséget mutattak fel, — az 1888. évben az előbbi osztály meglehetős kedvezően zárult, holott a jégbiztosítás igen tetemes veszteséggel járt. Ezen veszteség fedezésére azonban az előbbi években gyűjtött jégbiztositási külön tartalék állt rendelkezésre, mely azonban csak részben vétetett igénybe, és az igazgatóság jónak találta a jégveszteség egy részét a többi osztályok forgalmi többletéből fedezni úgy, hogy a jégbiztosítás külön tartalékára még 200,000 frt uj számlára előírható volt. A három elembiztositási magasabb értéke által eredményezett nyeremény a számlába be nem vonatott, hanem az egész összeg, vagyis 169.433 frt az árfolyam tartalék-emelésére fordittatott. A társulat tartalékai (a 4 milliót tevő részvény- tőkén kívül, melyre 40 kamat — 1.600,000 forint fizettetett be) 1888. decz. hó végével a 12 millió frtot felülhaladja és pedig az életbiztosítások tiszta dijtartaléka 8.844,863 frt, a tűzbiztosítások tiszta dijtartaléka 1.475.641 frt, a szállítmánybiztosítás tiszta dijtartaléka 10,109 frt, a jégbiztosítás külön tartaléka 200,000 frt, az árfolyamingadozások tartaléka 240,297 frt, az életbiztosítási ág külön nyereménytartaléka 250,000 frt és az általános nyeremény-tartalékalap 1,085,129 frt. — Az Adriai biztositótársulat már egy fél század óta van van hazánkban képviselve. Jelenlegi magyarországi főképviselete illetve magyarországi osztálya Budapesten báró Podmaniczky Erigyes vezetése alatt áll. Felelős szerkesztő: Dr. Csányijános. Laptulajdonos és kiadó: Scherer István. HIRDETÉSEK. /Meghívás! A váczi ipartestület kebelében fennálló békéltető bizottság 24 rendes és 6 pót- segédtagjának megválasztása czéljából folyó 1889. évi julius hó 7-ik napján reggel 9 órakor Vácz város tanácstermében tartandó választó gyűlésre az ipartestülethez tartozó iparossegédek a békéltető bizottság alapszabályai 3-ik §-a értelmében ezennel meghivatnak. Egyszersmind értesittetnek az illető segédek, miszerint a választás az alapszabály 5-ik §-a alapján szavazó lapokkal történik. Továbbá, hogy a bejelentett segédek névjegyzéke az alapszabály 4-ik §-a értelmében mai naptól számítva 8 napon át az ipartestület hivatalos helyiségében kifüggesztve leend, mely 8 náp alatt jogában álland minden segédnek a hivatalos órák alatt ezen névjegyzéket megtekinteni és a névjegyzékből esetleg kimaradt segédnek felvételét a kitűzött 8 napon belül kérelmezni. Kelt Váczon, 1889. év június hó 23-án. Dr. Franyó István, s. k. ip. hat. biztos, mint elnök. Árverési hirdetmény. 426/1889. v. számhoz. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közzé teszi, hogy a váczi kir. járásbíróságnak 1889. évi 1742. számú végzésével dr. Csányi János ügyvéd által képviselt Garazsi Flóriánné felperes részére Honusz Antal és József alperesek ellen 77 frt 25 kr. követelés és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt és 655 frtra becsült ingóságokra, a fentidézett kir. járásbíróság 3268/1889. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak felülfoglal- tatók részére is, a mennyiben azok árverési jogot nyertek volna, alperes lakásán Váczon fürdő utcza saját gyártelepén leendő megtartására határidőül 1889. julius l»ó 2. napján dél e. 8 órája tűzetik, a mikor a biróilag lefoglalt lovak, kocsik, lószerszám, vaskazánok és egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénz- fizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirt kiküldöttnek vagy Írásban beadni, avagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Váczon, 1889. évi junius hó 22. napján. Szaák János, kir. bírósági végrehajtó. Árverési hirdetményi kivonat. 1263/1889. tlkvi szám. A váczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi; hogy a m. kir. kincstár végrehajtatnak Madár János végrehajtást szenvedő elleni 82 forint 42 kr. tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és váczi kir. járásbíróság területén levő Sződ község határában fekvő, a Puszta Csörögi 89 sz. tjkvben foglalt Madár János nevén álló A -j- 1-sor (1427—1453) 11. hr. sz. szöllőre az árverést 384 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte s hogy a fennebb megje-
