Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-05-05 / 35. szám
Vácz, 1889. vAozi hírlap. Vasárnap, május 5 számunkra a maga valóságában. Könnyen megeshetik, hogy rokonok is vagyunk. — Az öreg úr arcza várakozást fejezett ki, az ifjabbé csodálkozást. — Ezt alig gondolnám — mondá nyiltan az ifjú. Én nem irom y-val a nevemet s nincs is h betűm a t után. Azonfelül valószínű, hogy nem is e vidéken születtem. — Valószinü? csodálkozott a két Csejthe. Tehát nem tudja, hol született. — Nem. Atyám és anyám ismeretlenek maradtak előttem, rokonom azt állitja, hogy még csecsemő voltam, mikor meghaltak. Nem ismertem őket sohasem és nem is érdeklődtem irántuk. Keresztlevelemben egyik felsőmegyei falu van megnevezve keresztelési helyül, de a születési hely rovatába : ismeretlen van irva. — Többet nem tud felőle? — kérdé élénk kíváncsisággal az öreg úr. — Nem tudok. — A lelkész, a kit ez iránt levélben felkértem, azt válaszolta, hogy egy öreg asszony vitt hozzá azon kéréssel, hogy kereszteljen meg, nehogy éppen beteg lévén, mint pogány haljak meg. Ő ellenvetéseket tett, de mégis engedett, nem gondolva, hogy életben maradhassak. Azt állitja, hogy akkor körülbelül 2—3 hetes lehettem. — Eléggé érdekes története van uram- öcsém, — de a nevét, hogyan kapta akkor ? — Az öreg nő diktálta be minden indokolás nélkül. Különös — tűnődött az öreg úr magában. Ha szemeit tekintem, azok annyira ismerősek előttem, mintha most is látnám... — Megérkeztünk — szólt a kocsis. Az öreg úr nem fejezhette be gondolat- menetét. Az ifjú Csejtei könnyedén ugrott le a kocsiról s segített a leszállásnál az öreg úrnak, mig a fiatal Csejthét a kocsis takarta ki a bundákból. A várószobába mentek. Csejtei a pénztárhoz sietett, hogy megnézze, mennyi ideig kell még várakozni a legközelebbi vonatra s e rövid időt arra használta fel a fiú, hogy megkérdezze atyját. — Apám, miért mondtad te, hogy vidékünkön sok Csejthey lakik, mikor tudod, hogy senki sincs s családunk az egyedüli Csejthe ? — Azt akartam tudni fiam, hogy uj ismerősünk nem valami himpellér-e, a ki a névrokonságon kapva, rokonunknak vallja magát. De látom, hogy szemei nem hazudnak s a milyen őszinték azok, olyan őszinte maga az ifjú is. Becsüld meg őt fiam. Csejtei visszatért. — Még jó félóránk van hátra az indulásig. Ez idő alatt nem ártana valamit ennünk, — mert megvallom, éhes vagyok. — En se haragszom meg, ha valamit kaphatok. — Rövid idő múlva együtt ültek hárman s elfogyasztották a szerény reggelit, a minőt a lepsényi állomáson kapni lehetett. I. Csejtei László. Van valami, a mit a világ összes tudósai nem bírnak kellőleg megmagyarázni. Össze találkozik két ember s a legelső percztől úgy beszélget egymással, mint régi ismerős. Azt se kérdik : ki vagy ? mi vagy? azzal sem törődnek, váljon nem utolszor talál- koznak-e az életben? Azt hiszik, felesleges titkolódzniok a másik előtt, hisz az jó barát. Ez a rokonszenv. Sokan belefáradtak már annak a kutatásába, hogy mi a rokonszenvnek az eredete, mik az okai, de kielégitőleg nem bírt rá megfelelni senki. Tény az, hogy létezik. Tény az, hogy valaki néha az első látásra felkelti bizalmunkat, mig vannak elegen, a kik ellenszenvet ébresztenek bennünk. Csejtei László az előbbiekhez tartozott. Csak látni kellett, hogy az ember őszinte, becsületes férfinak tartsa s iránta rokon- szenvet érezzen. Volt valami báj egész lényén s daczára erőteljes testalkatának, annak hajlékonysága s gyengédsége szembetűnő volt. Arcza kerekded. Csak bajuszt viselt s simára borotvált álla kissé előrehajlott. Szemei kékesbe játszók, de a homályban úgy fénylettek, hogy feketéknek gondolhatta volna bárki. Haja gesztenyeszinü s természettől göndör volt s elől, a mai divat szerint, kétfelé választva hordozta. Ruházata egyszerű, de ízléses s Jaeger- rendszerü, tehát teljesen gyapjúból készült. Ha korát találgatnék, alighanem tévednénk. Komolyság'a s kissé mélyen barázdálj homloka legalább 30 éves férfit gya- nittatott, holott a valóságban csak 26 éves volt. Homlok redői azt tanusiták, hogy ismeri az élet prózai oldalát s teljes tudatával van annak, hogy „küzdés a létért“ a mai kor jelszava. De csüggedés éppen nem látszott meg rajt. Ellenkezőleg, mintha kívánta, ke reste volna a küzdésre az alkalmat. Önérzete, mely nagy mértékben meg volt benne, s akaratereje, mely nem kevésbé volt kifejlődve, arra engedtek következtetni, hogy egy könnyen nem enged s éppen nem kételkedik a sikerben. Jelenleg végezte a bölcsészetet s Németországban tartózkodása alatt eléggé megérlelődött benne a czél tudata s volt alkalma a segítő eszközök felett is gondolkodni. Azon elhatározással utazott vissza, hogy az ország fővárosában tehetségének megfelelő állást vívjon ki. Még egy lépéssel se volt czéljához közelebb. Azt sem tudta biztosan, mihez kezd, amivel önérzete megsértése nélkül kenyerét fogja megkeresni. De nem aggódott miatta. A ki dolgozni akar és tud, az nem hal meg éhen. Különben az első szükségletekre elég pénzzel rendelkezett. Ismerve némileg őt, cseppet sem fogunk csodálkozni a fölött, hogy abban a társaságban, melybe őt a véletlen vezérelte, hal- gatagságát levetkezte s vidáman csevegett. A reggeli, a mit a kicsiny állomáson kaphattak, nem volt valami fölséges. Egy kis kávé, azután sajt és egy darab kenyér volt az összes, amivel a három embernek be kellett érnie. Azonban három óra múlva Bpestre voltak érendők. Ott azután lecsillapíthatták éhségüket. A félóra hamar eltelt. A vonat berobogott s mindhárman egy koupéba szálltak. A kövér Csejthe csak nehezen birt a magas lépcsőkön felkapaszkodni s igen jó hasznát vette az új ismerősnek, a ki izmos karjaival segítette. (Folytatása következik.) Felelős szerkesztő: Dr. Csányijános. Laptulajdoiios és kiadó: Scherer István. II I R D E T E 8 E K. CZUKR ASZ teljes tisztelettel hozza a n. é. közönség becses tudomására, hogy CZUKRÁSZ-ÜZLETÉT f. é. május 1-től azon ideig, míg saját háza építtetése befejezhető lesz a káptalani kis-sörház egyik boltjába helyezte át. LECHNER JÓZSEF cs. k. udvari szállító és Ő cs. kir. Fensége József főherczeg udvari szállítója Budapesten, váczi-utcza 7. sz. ajánlja 81 év óta fennálló ó R A - R AKTA R A T olcsó árak és kezesség mellett. Női remontoir órák Mkel-órák frt 13 — aczél-órák frt 18— ezüst-órák frt 16 — Arany-órák kristály üveggel frt 25.— Arany-órák dupla födéllel frt 35.— *• 5-5 Férfi remontoir órák Legkitűnőbb nemű valódi svájczi nikel-órák vasúti szolgálatban levőknek, gazdáknak, munkásoknak stb.........................................................................frt 12.— Aczél-órák henger müvei............................................................................................ 15.— Ezüst-Órák kristály-üveg és horgony-müvei .................................................... 20.— Ezüst-órák dupla födéllel és horgony-müvei .................................................... 24— Arany-órák kristály üveggel és horgony-müvei .............................................. 40.— Arany-órák dupla födéllel és horgony-müvei .................................................... 55.— Szives megbízások a vidékről utánvét mellett foganatosíttatnak. Javítások kezesség mellett legjobban eszközöltetnek. Vácz, 1889. Nyomatott Mayer Sándor könyvnyomdájában.
