Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-04-22 / 17. szám
IL ÉVFOLYAM. 17. szám. VÁCZ, 1888. ÁPRILIS 22. / Előfizetési ára: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel egész évre ........................................ 6 frt — kr. fél évre .............................................. 3 » — » negyed évre ....................................... 1 » 50 » Egyes szám ára 10 kr. — Kapható $ kiadóhivatalban. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Vácz, Duna-sor 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető' közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bérméntetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetések : sora (négy hasábos garmond sor) ............... Nyilt-tér: sora 30 kr. Bélyeg1 illeték : minden beigtatásnál ......... A nyugta-bélyeg külön fizetendő. 30 kr. S Költségvetésünk végrehajtása, A képviselő testület törődött testű, íp. agg polgármesterünknek megadta az !iÁltala kért szabadságot és a polgár- mmesteri teendők ellátásával az idősbik P városi tanácsost bizta meg. A múlt évben is épen igy történt. Városunk képviselő testtilete a pénz- piiügyi bizottság indítványára már a múlt fh évben tekintélyesebb összeget szavazott [£ meg városunk csinosítására; és a vá- Tirosi hatóság, a Gasparik-utczának Lassított kövekkel újabban való kiköve- A zésén, a serházi épületek legszüksége- 3« sebb tatarozásán és a gyalog járókat -összekötő utczarészeknek négyszegletű >4 kövekkel való kirakatásán kivtil, mit jí. sem tett a csinosítás érdekében; mert ík ami még ezeken felül végrehajtatott, a „Korona“ vendégfogadó restaurálása ennem a városi hatóság, hanem a képvi- Y.:selő testület e czélra külön kirendelt bizottságának érdeme. *■ A mulasztásokért nem okozunk sen- kit. Vannak, akikkel szemben kimé- 9j letre int az emberbaráti szeretet. Fá- tyolt vetünk a múltak kellemetlen em- 9í lékeire. De azt, hogy városunk gazdálkodá- v sának múltja ismétlődjék, s a pénzügyi :d bizottság által évek hosszú során kiár fejtett kitartó rendszeres munka árán m megváltott pénzügyeink a bukás ör- >v vényébe rántassanak vissza, — el nem nézhetjük. Képviselőtestületünk a költségvetés megszavazásával nagy feladatok meg- o oldását bizta a városi tanácsra. Utczáink kikiáltott rósz kövezeté- ri nek felhányása s négyszegletes kövek- í kel való kiépítése, a legszükségesebb csatornák elkészittetése, mi a dunai kőfal felemeléséhez való előkészüléssel szoros összeköttetésben áll, és a mellékutak kijavíttatása és fenntartása a legsürgősebb teendő, melynek lelkiismeretes fogánositása vár első sorban városi hatóságunk ügyszeretetére. Hogy e tervezet foganatosítása egy év alatt keresztül nem hajtható, már csak azért sem, mert a város elégséges pénz felett nem rendelkezik, — az bizonyos, de feladatunk megoldását any- nyira előmozdítanunk, amennyire a pénzügyi feltételek megengedik, kötelességünk. A képviselő testület által megszavazott e czélra 10850 frt 5G krnak és a 4700 frtot tevő inségkölcsönből és kamataiból a megyei alispán jóváhagyása mellett az elmúlt szigorú tél rendkívüli hófúvásainak eltakarítására felhasznált 600—700 frt levonása után rfelmaradt összegnek még a nyár folyamán leendő okos felhasználása elég tekintélyes kezdet lenne utczáink kikövezésének keresztül vitelére. A feladat megoldását nagyban meg- könnyithetnők az által is, ha egyszerre nagyobb mennyiségű koczkakövet rendelnénk meg, hogy a megkezdendett munka évhoszanta folytonos legyen. A városház egy részének átalakítása, nevezetesen : a rendőrkapitányi hivatalnak áthelyezése, uj pöczegödör és csatorna építtetése, a tűzoltók szertárának megnagyobbítása és a fogházi helyiségek czélszerűbb berendezése, a nagy-serház és kis-serház épületein a múlt évben megkezdett restaurálás befejezése, a vámházaknak és a vágó hi d- nak a szükséghez mért kijavítása mind Ä „Yáczi Hírlap“ tárczája. Zarándoklati emlékek. Irta: ZDr. ISTaza,ly Imre. VII. Római zarándoklatunk fénypontját a kitűnő fogadtatás képezte, melyben a pápa ő szentsége bennünket részesített. XIII. Leo rendkivül kedveli a magyarokat. Ennek kell tulajdonítanunk, hogy zarándoklatunk minden egyes tagját látni és ismerni ohajtá. — Három egymásutáni, napot rendelt fogadtatásunkra. A két első nap egyenkint bocsátott bennünket magas színe elé; a harmadik nap pedig az egész zarándok seregnek adott ünnepélyes audiencziát. Én mindjárt az első nap bejutottam ő szentségéhez. — November 28-ika volt ezen feledhetlen nap, a midőn reggeli 10 óra után mintegy 300-an ott zsibongtunk a vaticani palota alsó folyosóján. Ám eleve kimondták, hogy 200-nál többen nem juthatunk mai nap a sz. atya elé.' — Báró Stockinger és Palotay n.-váradi ez. kanoI riok kiszemelték és megszámlálták a 200 zarándokot, — a többinek fájó szívvel kellett félrevonulnia s várakozni a következő napig. — A kiválasztottakat azután az említett'két úr glédába állította.. Előre a nőket rendelték, középen a világi férfiak, hátul mi papok voltunk. Kissé furcsának találtam e sorrendet, melyben az egyház legelső főpapja színe elé készültünk. De nem sokára „fordulj!“ vezényszó hallatszott s mindannyian ellenkező irányba fordultunk s igy lettek azután az elsők, vagyis a nők utolsókká s az utolsók — t. i. a papok — elsőkké. — Ily sorrendben megindulva legelőször egy nagy terembe vezettek s körbe állítottak bennünket. Azt hittük itt lesz a fogadtatás. — Jó félóráig várakoztunk e helyen, szemlét tartva társaink festői csoportján. Velünk valának a molnár-szürke ruhában feszitő felsővidéki atyafiak is. Most ugyan hiányzott a batyu hátukról, de még sem valának teher nélkül, mert nyakukat, karjaikat teleaggatták olvasókkal, keresztekkel, érmekkel és képekkel. Az alföldi piros pozsgás polgárok és menyecskék is jókora csomagokat tartottak kezükben. Egyébként egyikünk sem jött üres kézzel. Valamennyien hoztunk magunkkal ajtatossági czikkeket, hogy azokra a sz. atya áldását kérjük. Fél óra múltán karmazsin vörös ruhába öltözött kamarások felszólítottak, hagyjuk el a termet s menjünk ő szentsége lakosztályába. Ötvenenkint bocsátottak bennünket szobáról-szobára. A hosszas várakozás s az összezsúfoltságtól eredő izzasztó melegség egyik-másik zarándok türelmét erős próbára tette. Akkor még nem tudtuk: oly kényszerűséggel nehezedik válla- inkra, hogy azt tovább el nem szabad halasztani! nk. Ezen építkezések foganatositására 6000 frt van megszavazva, melynek elköltésénél mindnyájunknak az áll érdekében, hogy a legjobb előirányzati tervvel józan takarékosság és pontos ellenőrzés párosuljon. A nyár folyamán foganatosítandó beruházások között ott szerepel a gőzhajóállomáshoz levezető utcza kövezetének még a múlt esztendőre megrendelt, mindeddig el sem kezdett elkészittetése. És talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy ez lenne a legelső tenni valónk, hogy ezen utcza járhat- lansága az aratás után megélénkülő forgalomnak tovább útjában ne álljon. Az utczák elnevezése és ezzel együtt az utczák nevei feltüntető tábláknak 500 ft erejéig leendő beszerzése és ki- szegeztetése sem halogatható tovább, hacsak egy cseppet vágyunk is a jórend után. Az utczák világítására megszavazott 2400 ftból megtakarítható összeg egyszerű utczai, 400 frt pedig karos lámpák beszerzésére fordítandó, hogy ut- czáinknak minden idegen által megszólt félkegyelmű világításán valamit lendítsünk s városunk két legnagyobb terének csinosítását némileg előre mozdítsuk. Utczáink és tereink befásitásának évek hosszú sora óta árva kenyéren tengődő elcsigázott ügyét sem nézhetjük tovább keresztbe tett karokkal. Meg vagyunk mindnyájan arról győződve, hogy városunk jövő felvirágzásának legelső feltétele az, hogy annak honnét a lassúság és késedelmesség. A türelem azonban végre is rózsát termett. Tizenkét óra után tized-magammal azon belső terembe jutottam, a hol szivemnek régi s hő vágya teljesült, — egy trónszerű emelvényen megpillantottam ő szentségét, Elég időm volt őt jól és közelről szemlélni. Viaszhoz hasonló sáppadtság ül az agg pápa arczán. Haja ép oly hó fehér, mint a taláris, melyet visel. Kezei láthatólag reszketnek. Egész lényén komolyság ömlik el, melyet azonban, ha beszél, rendkivül kedves szelídség és jóság vált fel. Átható szemeiben még mindig tűz ragyog. Magas, nyílt homlokáról leolvasható a lángész és bölcsesség, melynek rövid uralkodása alatt is már annyi jelét adta. — A hosszúkás, sovány arcz s a nagy orr okozzák, hogy XIII. Leo alakját sem a fényképész üvege, sem a festő ecsete nem képesek élethűen elénk állitani. A közkézen forgó arczképek többé-kevésbbé mind roszak; jót és élethüt még Rómában is hiába keresünk. A trónon ülő pápát jobbról s balról egy- egy szolgálattevő kamarás pap környezte. Közelében Csúszka szepesi, Dulánszky pécsi püspökök és egy diszmagyarba öltözött fiatal mágnás, gróf Eszter házy állottak. A zarándokok egyenkint léptek ő szentsége elé. A papokat az említett két püspök, a világiakat a fiatal mágnás mutatta be. O szentsége mindannyiunkkal minden részét kellő fásítás által kellemessé s ez által az idegenekre vonzóvá tegyük. Fásításunk forrása a városi faiskola. Képviselő testületünk az idén erre 600 frtot szavazott meg. Igen, de oktalan gazdálkodás mellett ezen 600 frt is csak oly szépen elkölthető, mint az utóbbi nehány évre megszavazott 300 frt elköltetett minden eredmény nélkül, ha a faiskola és átalában a fásitás ügyébe szakavatott, erélyes kezek nem avatkoznak. Mindezen teendők elvégzésére leg- hivatottabb lenne a városi tanács, melynek egyik tagja, mint szakelőadó folytonos és közvetlen felügyelet alatt tarthatná a munka vezetését. Most azonban, midőn a városi igazgatás vezetője, polgármesterünk megrongált testi erejének restaurála végett szabadságot kért s kapott, az ügyek vezetése pedig a legidősb tanácsosra bízatott, kinek ezáltal napi munkája legalább megkétszereződött, nem kívánhatjuk azt, hogy a költségvetés programmját mindenben a városi tanács hajtsa végre. A „Korona“ vendégfogadó épületének az eddig megszokott árakkal szemben jutányos restaurálását egy e végből kiküldött bizottság oly körültekintéssel intézte el, hogy eljárásával mindenki teljesen meglehet elégedve. Az is igaz, hogy egy magán tevékenysége után élő képviselőkből alakított bizottság mozgása természeténél fogva nehézkes, de, ha nem támaszkodhatunk a városi tanács intézkedéseire, az adott viszonyok között ez a legmegfelelőbb factor képviselőtestületünk pro- grammjának megvalósítására. váltott nehány szót; a papokkal latinul, a világiakkal olaszul, francziául vagy németül. Azoknak, kik e nyelvek egyiké- sem értették, gróf Eszterházy szolgált tolmácsul. Én tőlem a sz. atya azt kérdezte: melyik seminariumban tanárkodon! s hány tanítványom van s azután mind reám, mind tanítványaimra áldását adva, valamint a többi zarándokokat, úgy engem is nem csak lábcsókra méltatott, hanem kezeit is csókra nyujtá. A plébánosoktól híveik számát kérdezte meg, s nem kevéssé volt meglepve, midőn Mamusich szabadkai plébánostól azt hallá, hogy 40 ezer hívőnek lelkipásztora, van. —Némelyekkel őszentsége hosszasabban beszélgetett. Szülik ó-becsei prépost-plébánostól megtudván, hogy Kalocsa főmegyei pap, H a y n a 1 d bibornok- érsek hogyanléte felől kérdezősködött s azt üzente a bíboros főpapnak, hogy őt is várja Rómába, sőt egész bizalmas hangon szivére köté a prépostnak, hogy: megmond ám a bíbornoknak: mit üzentem neki. — Egy budaörsi typi- kus alak, Feldhoff er Márton sváb földműves is különösen megtetszett a pápának. Az öreg sváb egészen el volt ragadtatva, s mint gyermek zokogott a fölötti örömében és boldogságában, hogy saját német anyanyelvén beszélhet Krisztus helytartójával, ki részletesen kikérdezte őt családi viszonyairól s rája valamint
