Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-01-29 / 5. szám
^ CO to V koz 1888 VÁCZI HÍRLAP Január hó 29. Neumann Linót « \ ...................1-36 Witt Manó ............................. 1-26 Kohn Ignácz ‘ .................................L18 Dr. Nagy Ármin ........................L — Perl (Legényei) ^.............................l--~ .Fleischmann Nándor ...................—-90 Hauser N. (Rákos) .........................—-90 Grünhut Dávid .............................—-86 Deutsch Dávid.............................—-72 Reich Bernát .................................—-70 Blau Miksa S.............................—-68 Reiner Bernát..................................—.56 Steiner Salamon .............................—.54 Spitzer Lipót..................................—.54 Weiner Ignácz.............................—.54 Stern Mór .......................................—-54 Weisz Ábrahám.............................—.54 Bloch N..............................................—.50 Steiner Miksa..................................—.50 Zweig. ............................................— .tso Pápa Lipót ......................................—.50 Beck Adolf ......................................—-36 Pressburger Lipót ...... —.36 Sternfeld Jakab ............................—-36 Braun Mátyás ....... —-36 lift winger József ....... —-36 Hahn Jakab..................../• • • —-36 Schweitzer Dávid . . . /. • • —-36 \ Grosz Miksa...................../• —.36 \Kisebb adományok •/ • • • - 2.34 \ Ö/szesen: 71.26 I ' Vácz, 1888. január 15-éÁ. \z itt feltüntetett számadások minden e^yea tétele- megvizsgáltatván, helyesnek \niltatott. Grünliut Dalid, Witt Manó számvizsgáló bizot/sági tagok. Tis=^teletöeli tagok: Nmlts. Schuster ConsWtia ő exéelleatiájá, váczi püspök. — Méh) és főt. Meszveda István fölszentelt püsjök, Vácz. — Mélt.I báró Hirsch Mór, Pá'is, — Főt. Ulmannj Frigyes főrabbi, Vlcz. — Ngys. Argenti Döme, orvos-tudor, Vác". — Tek. Steiner Márton ovostudor, Vácz, Tek. Vitt Manó bank- igazgató, Vácz. — Tek. Weiner Ignácz, Vácz. — Tek Rudnyánszky Károly, föld- birtokos, ‘/ácz. — Tek. Réty Ignácz, Vácz város, polgármestere. -- Tek. Deutsch Mór, egyleti ülnök. — Tek. Wallach A. New- York, Amerika. — Ngys. Szentkirályi Albert, országgyiilósi képviselő. Ngys. Bi- ^-hitz Dávidné, izr. nőegyleti elnök, Bu- dapt-t. _ Képviselőség 1890-ig. Deutsch Mór elnök. — Klein Ignácz másodelnök. Weisz József pénztáros. — Klein Fe- rencz_titkár. — ^ Ehrenfeld Miksa ellenőr. Neumann Kálmán gondnok. — V á- lasztmányi tagok : itt Manó, Spitzer Lipot. Steiner Ignácz, Stern Mór, Steiner halamon Ignácz. Wiederkehr Fa -ka.'. i v .^sa, Braun Mátyás, Reiser Henrik. Markstein Manó. — Egyleti or- . ^o; íJr. Nagy Ármin. — Egyleti szolga: Reich Mór. * A váczi Egyesült Kaszino-kör“ a mai nap d. u. ü órakor saját helyiségében közgyűlést tart. A lelépő tisztikar választmány és számvizsgáló bizottság névsora a következő : Igazgató: Fekete Károly. Aligazgató: dr. Miltényi Gyula. Jegyző: dr. Csányi János. Pénztáros: Udvardy Mihály. Könyvtáros: Krancz Ferencz. Választmány: dr. Freysinger Lajos, Kemény Gásztáv, Havas Adolf, Meiszner Rudolf, Krenedits Ferencz, Csá- volszky József, Pécs Ferencz, Meiszner Ede, Meiszner János, Alberty Ferencz, dr. Pauer Béla, dr. Rákosy Béla, Kresák Ferencz, Tragor Antal, Bartos Imre, ifj. Varázséji Gusztáv (meghalt). Póttagok: Ba- lás Lajos, dr. Pruzsinszky József (elköltözött). Számvizsgálók: Rassovszky Márton, Dorcsák Imre, Intzédy Soma. — Az „Egyesült Kasztno-kör“ 1888. évi költség- vetésének a választmány által átvizsgált s elfogadott javaslata következő: A) Bevételeit: 1. az 1887. évi pénztári maradvány .... —.— a) tőkében (pénztári betétkönyv) . . 330.— h) ennek tőkésített kamata .... 11.76 c) készpénz . . . 156.90 összesen . 468.66 2. 240 rendes tag dija á 6 frt . 3. 20 vidéki tag dija á 4 frt. 4. bátrálékos tagdijakból . . . 5. hírlapok elárusitásából . . . 6. a játéknemek házi kezeléséből 7. 12 drb. váczi takarékpénztári részvény osztaléka . ., . 468.66 1440.— 80.— 200.80.— 900.— összeg ................... 3168.— B) Kiadások: 1. Házbér .................................. 575.— 3. szolgabér és ruházatn. . . . 390.4. tekeasztalra ...... 100.— 5. kártyára ............................. 200.— 6. világításra ............................. 250. — 7. tiszteletdijakra.................... 125.— 8. fűtésre .................................. 150.— 9. tisztogatásra 65.10. irodaszerek ......................... 10.— 11. nyomtatványokra .... 50.12. egyleti dijakra.................... 70.— I 13. könyvtárra ........................ 200.— 1 14. kezelési kiadásokra .... 40.— 15. butorigazitásra ...................150,— 16. rendkívüliekre ...................113.66 17. megtakaritás ........................... 300.— összeg ...................3168.66 Kelt Váczon, 1888. január 16-án. Dr. Miltényi Gyula s. le., v aligazgató. Udvardy Mihály s. le., Dr. Csányi János s. le., pénztárnok. jegyző. Meiszner János s. le., választmányi tag. MEGYEI ÜGYEK. * Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye főispánja, gróf Szapáry István az 1888. évi január 8-án számonkéröszeket tartván, ennek lefolyásáról a következő értesítést vesszük A főispánon kivül résztvettek az ülésben 11 key Sándor főjegyző, Bellagh Imre főügyész, Rudnyánszky Ferencz és Bellaagh Zoltán főispání titkár mint jegyző. A járási főszolgabiráknál 1887. deczem- ber 34-éig tegtöbbnyire mind elintézést nyertek a beérkezett ügydarabok, csak a pilisi felső járási és a váczi alsó-járási főszolgabiráknálViutatkozik 47—47, a váczi felső járásinál 30, a pesti felső járásinál 25 s a pesti alsó járási főszolgabírónál 21 ügy darab, \a melyek azonban a beérkezett ügy darabok számát tekintve, csekélyeknek mondhatók. Czegléd város polgármesteri hivatalánál 1701 darab közül 98, Félegyházán 10,529 közül 72, Halason 12.060 közül 9, Nagy Kőrösön 25,103 drb közül 99, Szent-Endrén 6817 közül 21, Váczott 12,073 közül 202 maradt elintézetlen. A megyei főügyésznél 3202 közül 45 drb maradt hátrálékban. A főorvoshoz beérkezett 1585 és a főpénztárnokhoz beérkezett 16366 drb, mind elintézést nyert. A főlevéltárnoknál 573 közül 4 maradt hátrálékban. A főszámvevőnél 1445 drb közül 5 maradt elintézetlen. Az árvaszéki iktatóba beérkezett 26,622 drb közül 1537, az árvaszéki ügyészhez beérkezett 4142 drb közül 17, a számvevőhöz érkezett 341 drb közül 1 maradt elintézetlen. Elhatároztatott, hogy ezentúl a kir. államépité- szeti hivatal főnökétől is lesz bekivánva kimutatás. Végül felkéretett a főispán, hogy jövőre a szükséghez képest az árvaszéki elnököt, főorvost, főpénztárnokot és a főszámvevőt is meghívni szíveskedjék. * Pestmeg'ye központi hitelszövetkezete a napokban egy érdekes körlevelet intézett a törvényhatóságokhoz megyei hitelszövetkezetek alapítása és ' gy aieipl lásü, ÚÍ.UÍ. m Köilc-réUron ;-eJ igen helyes eszme van felvetve, tudniillik az, hogy a megyének a jelenlegi viszonyok közt a közgazdaság terén van főhivatása és tevékenységi tere. Ez igen helyes és megszívlelendő igazság, csakhogy tartunk tőle, legtöbb megyében csak oly elkésve következik be ennek tudata, mint a hitel- szövetkezet alapítása. Most akarják már a földművest védeni s az uzsora karmai közül kiragadni, a mikor már lassanként nem lesz mit megoltalmazni. De igy is dicsérendi megyénk hitelszövetkezeti ügye vezetőinek törekvése, bár működésük gyakorlati hasznát is láthatnék mielőbb. Mert az az egy-két hitelszövetkezet, mely eddig egy-két községben nagy nehezen megalakult bizony édes kevés a földművelők ügyének megmentésére. De azon a nehézkes alapon, melyre a kereskedelmi törvény a szövetkezeteket korlátozza egy a községi hitelszövetkezeteknek tisztán közigazgatási alapra fektetését biztositó külön törvény nélkül bajosan is lesz azoknak nagyobb jövőjük. Annyi mindenféle közeg és szervezés kell alakulásukhoz és működésükhöz, hogy akarva nem akarva olyanok kezébe kerülnek, a kiknek zsarolásától kellene a földművelő osztályt először is megmenteni. * Pestmegye szervezési szabályrendelete városunktioz közszemlére kitétel végett leérkezett. Nem ezólunk szuttal e javaslathoz csak annyit jegyzőnk meg, hogy Újpesten és városunkban méltó panasz merült fel az iránt, hogy az általuk választandó megyei bizottsági tagok száma nem áll arányban sem népességükkel sem választóik számával. Az újpestiek már e miatt felszólalást is intéztek a megyéhez mert Ú jpest 336 követválasztó’után 3 bizottsági taggal van felvéve — a minthogy Vácz is csak 563 követválasztóval és 6 megye bizottsági tag választásának jogával van a szabályrendeletbe iktatva. Vácz- nak pedig 1888-ra 979 követválasztója van, s ebből 11 régi jogon, 127 földbirtok 209 házbirtok, 479 jövedelem és 153 értelmiség után szavaz és ez legjobban bizonyítja, hogy Váczon az ipar- és kereskedés eleme van túlsúlyban és első sorban áll ama városok között, melyek számára a írnált években a „Nemzet“ egyik vezér- czikke önálló képviselő választási jogot sürgetett. De a törvényhatósági törvény (1886. XXII. t. ez.) 96. § a a megyei bizottsági tagok választási kerületeit és számarányát a legközelebbi népszámlálás utánig változatlanéi hagyja meg s igy városunk' is jól teszi ha megye bizottsági tagjai számának szaporítására vonatkozó igényét a megyénél bejelenti, de gyakorlati haszna annak 1891-ig alig lehet. KÖZGAZDASÁG. Az utolsó évtized legkeresedtebb, mondhatni legdivatosabb mezőgazdasági terménye a „legkorábbi székely tengeri.“ A m. k. földmivelési minisztérium, különböző gazdasági egyletek és tanintézetek által eszközölt összehasonlító kísérletek megállapították, hogy e tengeri minden más létező tengeri fajnál sokkal korábbanmeg érik. Annyira gyors e tengeri fejlődése, hogy például a biharmegyei gazdasági egylet 1878. évben eszközölt termelési kísérlete alkalmával április 14-én elvettetvén, julius 16 án a nagyváradi termény kiállításon már megérve mutattatott be, és e napon újra vettettvén, október 6-án, a b.- csabai kiállításon, e második vetésből is ért csövek mutattattak be. Tehát a legkorábbi székely tengeri egy és ugyanazon évben kétszer ért meg, mig a hasonló kísérlet alá vett Cinquantího és más korai fajok második vetése nem is szemzett. Bő-termő voltára nézve legyen elég fölemlítenem a „Magyar Föld“ czitnii szaklap 1883. évi 216 számában Nagy Iván ur által közölt azon adatot, mely szerint a Bakony alatt eszközölt összehasonlító kísérletnél az utasításom szerint miveit székely tengeri 700 [J öl területről 10 hectoliter kifogástalan minőségű szemet adott; mig az ugyanakkora területen mi- velt közönséges magyar tengeri hozama alig 5 hectoliter középminőségü szemtermés volt. Hivatkozom továbbá a magyaróvári kir. gazdasági tanintézet jelentésére (Lásd „Mezőgazdasági szemle“ 1887. évi III. számát) mely szerint az ottani kísérletnél következő eredmény mutatkozott. 1 cat. holdra számitva : Székely tengeri 2464 kilo = 30.80 hectoliter szem. Cinquantino 1713 „ —21.40 „ „ Pignoietto 1184 „ = 14.80 „ „ Egyéb tulajdonaira nézve e tengeri élénk sárga szinti; szeme hectoliterenkénti 78—80 kilogram stvyos; kórója vékony és takarmányozásra kiválóan alkalmas. Minden tulajdonát összegezve, azt jegyzi meg róla a biharmegyei gazdasági egylet titkári jelentése a „Bihar“ 1879. évi 31-ik számában, hogy a „Székely tengeri“ „bámuln i való„ ! Meglepő eredményeket mutatott fel e tengeri Oroszországban is, hova 8 év óta ismételten nagyobb mennyiségű vetőmag rendeltetik. A „legkorábbi székely tengeri“ különösen két, irányban megbecsülhetUn. Először ott, hol bármely körülmény miatt csak későn lehet vetni, ősszel pedig korán jő a dér, s igy más faj tengeri nem érnék meg. Másodszor ott, hol tarlójába őszi búzát akarnak vetni. Sőt korai vetése mellett meleg és kövér talajban még repeze is vethető utána. És hogy értéke csakugyan rendkívüli, bizonyítja az is, hogy az országos kiállítási nagy érem alattirtnak e ten geri meghonosításáért és kivitelképes ségeért lett megitélvé. Mert ha számításba vesszük, hogy a kiállítási érem becsének fokozata az odaítélés indokolásában áll: és hogy a meghonosítás jutalmazása s a kivétel kép esség egyhangú elismerése a becsnek legmagasabb fokozatát jelzi: fölöslegesnek tűnik fel a „legkorábbi székely tengeri“ megbecsülhetlen vállalatáról még több adatot is fölemlíteni. Meg kell említenem azonban egy körülményt, mely az utolsó két év kísérleteinél merült föl s mely hivatva van a székely tengerit egy újabb irányban is kiválóan keresetté tenni. Megállapittatott ugyanis, hogy a „legkorábbi székely tengeri,, csatáin ádé termelésre is mindenekfo lőtt első rangú tengeri faj. A székely tengeri, korán vetve, már június végén kasza alá nőtt; ekkor, ugyanazon talajba, másodszor is elvetve, október közepén másodszor is teljes csalamádé kaszálást nyerünk s e két kaszálásnak összes hozama mindig meghaladja a legjobban sikerült lófogu vagy caragna tengeri hozamát is, melyek — a mai égalji és talaj-viszonyaink között — ugyanegy évben és ugyan azon talajon nem nőnek kétszer kasza alá. A mi pedig a csalamádé minőségét illeti, ez a székely tengerinél messze legfölül áll, mert a marha épen semmi izéket sem hagy belőle; bever- melési eljárásnál pedig sokkal jobban betaposható mint a vastag kóróju fajok. Ezen tekintetben is hivatkozom a m.- óvári kir. gazdasági tanintézet jelentésére (Lásd: „Mezőgazdasági Szemle“ 1886. évi XI. szám) mely szerint a székely tengeri az eddig kísérlet alá vett tengeri fajok között csalamádé termelésre nézve is első helyet érdemel. Végül hivatkozom a hoh'enheimi kísérleti telep jelentésére (Lásd „Vürttember- gisches Wochenblatt für Landwirtschaft“ 1887. évi 5 ik számát) mely szerint a szé- | kely tengeri még az ottani hideg égalj I alatt is bámulatos eredményt mutatott fel. 'Vácion, 1888. Nyomatott Mayer Sándor könyvnyomdájában, Ezen tengerinek eredeti termelésű, fajtiszta vetőmagva felelősség mellett kizárólag csak az eredeti termelők alantirt vezetőjétől szerezhető be. Más forrásból szerzett ily czimü vetőmag faj tisztasága legtöbb esetben legalább is kétes, mint ezt már igen sok eset bizonyítja. Áraink következők: 100 kilo 12 forint; 25 kilo 5 forint 50 kilo 7 forint |48/4 „ 1 forint 70 kr. A vasúiig való fuvarozásért minden 100 kilo után 40 krt. számítunk. A zsák ára külön számittatik. Mivelési utasítás minden rendelményhez mellékeltetik. A rendel- mények február végén vagy márcziusban a beérkezé.3 sora szerint intéztetnek el. Szent-Királlyi Árpád az eredeti termelők vezetője Szombatfalván, (Udvarhely megy e) u. p. Székely Udvarhely. IRODALOM. * Most jelent meg Pivár Ignácz kegyesrendi tanárnak a kegyesrendi ujoncz- növelde helyettes mesterének és váczi orsz. siketnéma intézeti hitoktatónak a siketnéma növendékek számára irt s a váczi megyés püspök által egyházhatósági- lag jóváhagyott „Bibliai történet“ czimü munkája, melyet a megyés püspöknek az íróhoz intézett alábbi levelében" adott kritikája eléggé méltányol. 3302/1887. D. J. Kr. ! Tisztelendő Anyaságodnak f. évi szept. hó 20-ról hozzám beterjesztett könyörgése kapcsán mepvizsgálván az utasításom szerint átdolgozott „Bibliai történet“ czimü siketnémák használatára szerkesztett tankönyvet, miután abban semmi olyas elő nem fordul, mi szent vallásunk tanaiba ütköznék ; másrészről a gyermekek felfogásához mért könnyed nyelvezete, a feleleteknek teljes értelmet nyújtó szerkezete ; a tananyag feldolgozásába a kate- chitikai módszer helyes alkalmazása, s ennek folytán a katekizmusi anyag szerencsés megvilágítása által igen alkalmas kézi könyvvé vált, főképen siketnéma gyermekek számára, kiknek az elvontabb fogalmakat jelző kifejezéseket ismertebb szavakkal megmagyarázza: ezennel megengedem, hogy e jeles tulajdonokkal biró hézagpótló mű kinyomatván, rendeltetésének átadassák. Hasonlóképen jóváhagyom az oltár szolgálatról összeállított munkács- kát is, s mindkettőt j. alatt visszazárom. Egyébbként ájtatos imáiba ajánlottan püspökatyai áldásommal maradok Tdő Atya- - Ságodnak jóakaró atyja az Urban Constantia püspök s. k. Dr. Csányi János felelős szerkesztő és kiadó-laptulajdonos. r Árverési hirdetményi kivonat. 4501./1887. tkkvi sz. A váczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré 9 teszi: hogy Soós József hagyatéki tömeggondnoka végrehajtatónak Varga János végrehajtást szenvedő elleni 1U0 írt tőke- -; követelés és járulékai iránti végrehajtási h ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és e a váczi kir. járásbíróság területén levő ö Vácz város határában fekvő, a váczi 1375. .< sz. tlkvben Varga János, Varga Anna térj. Klimstein Jánosné, kis korú Varga Amália n és Gábor nevén álló A -f- 8b9. hr. sz. 1490. népsorsz. házra egészben és pedig ezen házból a Varga Anna férj. Klimstein Jánosné, k. k. Varga Amália és Gábort U illető V2 részre is az 1881. LX. t.-cz. 156. §. e) pontja alapján 1080 írtban ; to- -( vábbá ugyanazon tlkvben u gyanazok nevén n álló A 2078 hr. sz. szántóra egészben n és pedig ezen ingatlanból varga Anna, k. k. Varga Amália és Gábort illető részre is az 1881. LX. t.-cz. 156. §. a) pontja alap- -< ján 28 írtban, végül ugyanazon telekkönyv- r ben, ugyanazok nevén álló A -f- 2085. hr. t sz. szántóra egészben és pedig ezen szán- i tóból a Varga Anna, k. k. Varga Amália ß és Gábort illető részre is az 1881. LX. I t.-cz. a) pontja alapján az árverést 30 frt- -j ban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte s hogy a fennebb megjelölt in- i gatlanok az 1888. évi február hó 25-ik il napján délelőtti 10 órakor ezen kir. járás- i bíróság hivatalos helyiségében megtaitandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át, vagyis 108 frtot, 2 frt 80 krt és 3 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. § ában jelzett j árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igaz- ságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1887. évi november hó 3. napján. A váczi leír. járásbíróság mint tlikvi hatóság. PC C3
