Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-07-22 / 30. szám
I II. ÉVFOLYAM. 30. szám. VÁCZ, 1888. JULIUS 22. VACZI HIRLAEk HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. h fel c) Előfizetési ára: Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel Vácz, Duna-sor 587. szám alatt. egész évre ........................................ O frt — kr. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési fél évre .............................................. 55 » » pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. negyed évre ....................................... 1 » 50 » Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Egyes szám ára 10 kr. — Kapható a kiadóhivatalban Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések: sora (négy hasábos garmond sor) ................................. Nyilt-tér: sora 30 kr. Bélyeg illeték : minden beigtatásnál ..................... A nyugta-bélyeg külön fizetendő. A dunai kőfal. A város képviselőtestülete f. é. julius •d hó 8-dik napján döntött a dunai kőfal bí kiépítésének kérdésében. Azóta nagy )v volt a reményünk arra nézve, hogy avá- oi rosi tanács és a pénzügyi bizottság buzgó p együttes utánjárásának sikerülni fog a ;v városunk jövő felvirágzását szivén viselők lő óhajtásának megvalósítása; de — őszin- al lén megvalljuk, még ha kicsinyhitűnek ßJ ! tartanak is — az adott viszonyok között 9 e tervnek még a folyó évben leendő 3d keresztül vitelét biztosra venni nem mertük. A város képviselőtestülete határozati- in; lag kimondotta, hogy a dunai kőfalat a sí régi kőfalaktól kezdve a lóusztatóig még síi az idén kiépítteti. A kőfal költségeire a év vármegyétől nyert 4700 frt Ínséges köles csönből még felhasználatlanul levő 3660 ti frt felhasználása mellett a városnak titkain rékpénztárilag kezelt s ez idő szerint mintegy 12000 frtot tevő tőkepénze, mely in a kamatokkal együtt a 13,000 frtot meg- lü üti, és a város tulajdonát képező 1000 ’Irtos úrbéri kötvény eladásából befolyó összeg fog fordittatni. Az esetre pedig, ha Péts Sándor közgyülésileg elfogadott í építési tervének és előirányzati költség- V' vetésének kivitele még ezen összegnél sí 1 is többe kerülne, a különbözet a jövő 7s évi költségvetés terhére fog felvétetni. Az építkezés megkezdéséhez szükséges előmunkálatok végrehajtásával, nevezetesen : anyag szállításra és a munka biztosítására szóló szerződések megkötésével, a korábbi ideiglenes kőfal el- bonttatásának keresztülvitelével, az építkezés kezdetének és a kőfal helyének és irányának meghatározásával a városi tanács és pénzügyi bizottság bízatott meg teljes hatalommal. A tanács és a pénzügyi bizottság f. é. julius hó 17-dik napján hosszas alkudozás után H o 11 d a m p f Sándor süttői *akos kőfaragómesterrel és kőbányatulajdonossal a szükséges kőanyagra nézve megkötötte a szerződést, melyet utóbb Holldampf Sándor beleegyezésével U d v a r y György, mint az »U d v a r y és Eich le« süttői kőbányatulaj donos- czég képviselője is elfogadott és társ- vállalkozóként aláirt. A tanács és a pénzügyi bizottság e lépéssel a visszavonulási út utolsó hid- ját is felgyújtotta maga után. Már most nincs többé visszavonulás. A kő meg van rendelve, mihelyt megérkezik, az árát azonnal ki keli fizetni, ha meg már itt lesz, csak nem engedjük, hogy kárba veszszen : fel kell használnunk. Röviden: a kőfal felépíttetése oly stádiumba jutott, h o g y f e 1 nem tartóztatható. A süttői kő vízépítésekhez a legjobb kövek egyike az országban. A vállalkozók szolid üzlete elég biztosíték arra nézve, hogy meg fognak felelni szerződési kötelezettségüknek. A vállalkozók a kő szállítását 1888-ik évi augusztus 15-ik napján megkezdeni, és azt az építkezés elhaladásával arányban folytatni, de 1888-dik év október 31-ig mindenesetre befejezni kötelesek. A falkő köbmétere 20 frt, a fedő kövek köbmétere 32 frt és a bélés falkő köbmétere 2 frt 75 krba kerül a helyszínére való szállítás és a kirakás költségeit is beleértve. Ezek szerint a kérdéses dunai kőfal költségvetése körülbelül a következő lenne: kőanyag beszerzése . . . 10000 frt cementanyag » ................. 1500 » homok s egyéb anyag beszerzése ........................ 500 » kőmives munka .............. 1500 » földhordás ........................ 4000 » a régi kő kibányászása és elhordatása ................. 300 » összesen 17800 » mely összegből a fentebbiek szerint kimutatott tőkék 17660 frtot fedeznének s igy csupán 140 frt lenne azon összeg, mely esetleg a jövő évi költségvetés terhére lenne felveendő. A kőfalon keresztül a tervezet szerint vezetne a föld alatt két nagy csatorna: az egyik a n a g y s ö r h á z mellett levezető utcza meghosszabbításának irányában, a másik F r a n y ó István háza előtt. E két földalatti csatorna egyike ez alkalommal nem építtetnék ki. A kőfalon elkészítendő nagy nyílás csak alapkövét képezné a majdan kiépítendő csatornának. E csatorna ugyanis a szél- és a nagysörház melletti utczákon keresztül vezetne le a Dunáig. A másik a Szent- háromság terén kezdődő s Pesko Medárd és Franyo István házai alatt átvezető csatorna lenne. Minthogy azonban a Szél-ulczán keresztül vonuló csatorna a Szentháromság terén összegyűlendő viz levezetésére is alkalmas lenne; minthogy a Szent- háromság terén kezdődő régi csatorna kijavítása és fentartása mindenkor nehézségekbe ütközik; és minthogy az érdekelt háztulajdonosok e csatorna beszakadásával járó veszedelmeknek tovább ki nem tehetők: azt hisszük, hogy e régi csatorna eltöltése sürgősebb szükség, mint annak fentartása. És ha ez igy áll, teljesen fölösleges e csatorna számára a kőfalon nyílást engedni. Ezen egyetlenegy észrevétellel a dunai kőfal kiépittetésének tervét egész terjeÄ „Yáczi Hírlap“ tárczája. Ábránd. „Ha egykor nem leszek, S a sír borul reám — Szeretsz-e akkor is Te drága, jó leány ?“ „Gondolsz-e arra majd, Ki már ott lent pihen — Hol nincsen érzelem — A földnek mélyiben?“ „Eljüsz-e majd oda, Hol domborul a hant, Hü szivemnek, midőn Csak hamar lesz alant?“ „Az nem lehet — soha!“ „Miért? Fáj hallanom“... „Veled megyek s tovább Szeretlek angyalom!“ Alpári Lajos. A négy korszak. — Ovid. Met. lib. I. — Első volt az aranykor, melyben nem vala biró, S melyben a törvény nélkül is élt a jog és az igazság. Senki se félt; büntetni se volt ok. Rendeletek sem Függtek a táblán s nem szepegett könyörögve a sok nép — / A birója szavától, ámde azért vala bizton. Még nem szállt le a bérezi fenyő sem a tiszta habokba, Hogy idegen tájakra vetődjék látogatóba. Nem ismert a halandó partot, csak a Még nem vette körül meredek fal a kisfalu táját. Nem volt trombita, nem volt érczből görbenyak u kürt, Sem sisakok, sem kardok nem voltak, s katonák sem — S gondtalanul édes nyugalomban éltek a népek, Sőt a fukar föld, mit a kapával senki se hányt fel És eke nem sebesitett, önmaga ád vala mindent. ők megelégedvén azzal, mit terme a környék : Erdei somra szamóczát, s epret szedtek az erdőn. Szedret is . . . ott függött az a tüskés, durva bozóton. Makk se hiányzott— hallata bőven a lombkoszorus tölgy. Lenge zephyr játszott a virággal, s húzta le ágát Őszi gyümölcse a fának, mit nem íiltete senki. Kint a mezőkön aranyszin sárga kalász terem önként. Itt nektár, ott meg tej csörgedezik a folyókban S a viruló tölgyről csepereg le a szőkeszinü méz. — — Csak, miután Jupiter kormányra jutott a világon, S elfoglalta helyét a sötét Hadeszbe' Szaturnusz Jött az ezüst kor; jobb réznél rosszabb az aranynál. Jupiter összeróná, idejét a régi tavasznak: S lett ezután tél, nyár felváltva az őszi idővel, És a rövidke tavaszszal az év négy részre szakadt szét. Most kezdette a száraz aszály perzselni a ■Cx 1 ,i Mostan először jégcsapok is csüggtek az ereszről. Ekkor kezdtek először házat emelni, de még csak Barlang volt a lakás, vagy cserje sűrűje, s a mit csak. Hajlékony vesszőből fontának s durva faháncsból. Ekkor kezdtek először a népek szántani, vetni. Vonni barázdát uj járomba szoritva az ökröt. Jött ezután dühös arczczal, harezra hevülve az érczkor — Nem volt vétkes azért. Az utolsó volt a kemény vas. Rögtön előtört ebben a korban mind, ami vétek. Elmenekült a szemérem s eltűnt véle a jog, s hit, Átengedve helyük ármánynak, durva csalásnak. Trónra jutott az erőszak; trónra a csel, meg a birvágy. S fújta a szél a vitorlát ismeretlen irányban. És a magas fák, melyek a bérezben annyi időn át Álltak ; nem ismert habokon szökdelnek a — sajkák. Napsugarat, levegőt, mely ennekelőtte közös volt, Majd a mezőt hosszú árkokkal mérte a mérnök. Már nem elégedtek meg a föld élelmi szerével. Többet akartak: a földnek mély gyomrába leszálltak. És amiket Styx árnya befödve takart el a földben. — Tápjai vétkeknek — napfényre kerülnek a kincsek. Ismeretes a gonosz vas, ismeretes az arany már. Ez okozója a Harcznak, amelynek csattog a véres Összeütődő kardja magasra emelve kezében . . . Rablani járnak. Nincs bizton gazdátul a vendég, Vőtül apósa, hiszen testvér közt sincs szeretet már. Ellensége a férj feleségének, ez meg a férjnek. Sápasztó mérget készit a mostoha anyja Drága fiának, amig ez várja az apja halálát. Porba’ hever az igazság, s Asztrea szűz, az utolsó Isten is odahagyja a véröntözte vidéket. Alpári Lajos. Egy szál rózsa története. — Rajz. — Irta: Kapás Xja.jcs. Csendes, holdvilágos este volt. Az „Amyrant“ két árboczos már ötödik napja és Ötödik éje himbálódzik a végtelen Oczeán keblén. Fehér vitorlái büszkén dagadoznak a kedvező szélben; kicsiny zászlója az árbocz tetején vidáman lobog. A hajó fedélzete telidesteli van emberekkel; nők, férfiak, fiatalok, öregek egyenkint és csoportosan. Valami kimondhatatlan öröm, valami teljesülésbe menő remény ült ki az összes utazók arczára. Meglátszott rajtuk, hogy már közel a pont, melyet elérni czélul tűztek A reggel meghozza összes vágyaikat, — Amerikát! A hajó fedélzetén, közel az árbóczhoz, egy nő ült; ölében egy csecsemő, mellette pedig két nagyobb fiúcska, mindnyájuk előtt pedig egy munka-edzett férfiú állott. „Holnap Amerikában leszünk — mondá e férfiú — hol a munkának dija van. Ne féljetek, kicsikéim, holnap már^iemMceU^
