Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-07-17 / 3. szám

3. szám.

_

I. ÉVFOLYAM.

VÁCZ, 1887. JULIUl

HELYI ÉS VIDÉKI ERDEKÜ TÁRSADALMI HETILAP.

Előfizetési ára:

helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel

egész évre ..................................... <> frt — kr.

fél évre ........................................... 8 » — »

negyed évre...................................... 1 » 50 »

Egyes szára ára 10 kr. Elárusító Deutsch M. (a városház épületében.)

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal:

Vácz, Duna-sor 587. szára alatt.

Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések.

Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak.

Hirdetések:

sora (négy hasábos garmond sor) ........................................... o

Nyilt-tér: sora :tO kr.

Bélyeg1 illeték: minden beigtatásnál

...............................

A nyugta-bélyeg külön fizetendő.

Nemzetiszin füvek!

Városunknak ama széles térségein, melyeket a 39 év előtt elhullott nemes és bátor hazafiak piros vérük hullásával avattak szentté és dicsővé a lezajlott csaták után sok hosszú éven keresztül nemzetiszinü füvek termettek a sikárfélék rendjéből.

Vácz derék, hazafias becsületes polgársága, mint szent relikviákat, kegyelettel gyüjté e kedves fűszálakat. Szentül meg volt győződve, hogy e gyönyörű szép sikárok szineik pompáját ama kihullott vércseppekből kölcsönzik, melyekkel névtelen dicső hőseink legszentebb hazafiui érzéseiket megpecsételek.

És nem volt Váczon család, melynek polgári tűzhelyénél a legszebb helyen eme csodálatos fűvek ott ne pompáztak volna. És ha a ház hajlékába az ég kegyelme idegent vezérelt, hazafiui büszkeséggel mutogatta azokat a gazda vendégének és talizmányul nyújtott azokból nehány szálat.

Jöttek nehéz szenvedéses idők a hazára és a sötét kétségbeesés napjaiban , e fűvek nyiták meg a remény balzsam- csepjeit a csüggetegségszáHta keblekbe!). E csodafűvek gyökereztették, tenyésztették és virágoztatták ahazafiság szeplőtelen érzéseit a hódoltatás nehéz napjaiban.

Jött azután egy szerény, de becsületes ügyvéd lélekben szilárd, elvekben rendületlen, kinek anyai tűzhelyénél a leglelkesebben gyűjtötték és őrizték a hazafiság e szent növényeit és úgy találta, hogy e fűszálak megannyi kérő és epedő ajkak, melyek diszes és pompás emlékért esdenek a legszentebb hamvak fölé.

Gyűjtő Ívvel és vándorbottal kezében járt ajtóról-ajtóra. Lelkesedéssel és tárt karokkal fogadták mindenütt és csakhamar ott emelkedett a pompás gúla, mint egy büszke felkiáltó jel a vándor előtt, hogy e hely szent, melyet a szabadság és hazafiság legdicsőbb vértanúi szenteltek meg. A hazafiaság három szinti szent füvei azután elszáradtak. Fonnyadt tűleveleikből por vált épen úgy mint a legszentebb szivekből és az omló vérpatakból, melyekben első gyökérszálaik fogantat- tak. A honszeretet meleg sugárai most már a rideg gúlából ömlenek széjjel a keblekbe.

Holnap Vácz derék és értelmes pol- y gársága tiszta ünnepi ruhájába öltözötten, mint az elhunytak évfordulati <■ napján, megint tömegesen fog, mint minden évben, e szent helyre kizarándokolni és mig a szent kápolna áldást hintő falai között buzgó imát repes az elköltözöttek örök nyugalmáért, addig töredelmes szivvel vezekel az emlék- szlop zsámolyánál, hogy szívben és lekben megtisztulva, legnemesebb ha- fiui érzéseiben megujhodva ismét egy ész évre erőt és kitartást szívjon ma- a az övéiért és hazájáért izzadni és V gozni.

Vzokkal a kegyeletes érzelmekkel < éli szemeit a megkoszorúzott osz- 1 ra, hogy valamint azok, kiknek « nvr.i fölött az emelkedik, legelső ' élességüknek tartották vérüket on- \ i a hazáért, ép úgy kötelessége ne- J élni, lenni és fáradni és ha kell megállni is a haza jóllétéért.

z

Kormánytalanságunk vége.

Az országgyűlési képviselő választást előkészítő intensiv mozgalom szétszaggatta társadalmi életünket és szétugrasztotta azon elemeket, melyek városunk közügyeinek intézésében váll vetett igyekezettel fáradoznak.

A vakon 1 született véletlenek e közben zavartalanul folytatván paizán játékukat belopództak városunk közigazgatásának vezetésébe, hogy ott az emberi alkotások és számítások gyengeségeit tanulmányozzák és kijátszszák.

Épen jókor. A város képviselő testületé a folyó évre korszakalkotó reformok keresztül vitelének megkezdését tette a köz- igazgatás vezetőinek feladatává.

Megbízta polgármesterét, hogy a pénzügyi bizottsággal egyöntetű lépéseket tegyen arra nézve, hogy városunk jövendőbeli csatornázására és Dunapartjának kiépítésére mérnöki tervet készíttessen ; feladatává tette, hogy a városházát a kor igényeinek és a hivatali szolgálat követelményeinek megfelelőleg, elfogadás végett a képviselő testület elé terjesztendő tervrajzok és költségvetés szerint átalakíttassa s ezzel kapcsolatban az önkéntes tűzoltók szertárának megnagyobbitása és a pöcze- gödrök helyett vezető csatorna elkészíttetése iránt is intézkedjék ; gondjaira bizta a szánalmas és siralmas állapotban levő vág ó-h i d épületének rendezéséhez megkívánható módon leendő átalakítását ; gondjaira bizta a gőzhajóhoz vezető. uV. czának a pénzügyi bizottság javaslata alapján elfogadott terv és költségvetés szerint az élénkebb forgalom követelményeinejk megfelelőleg leendő kiépietetését; gondjaira bizta a város költségén, valamint az egyesek terhére a város közpénztárából előlegezendő költségen kiépítendő járdák kiépittetésének keresztül vitelét s az uj leányiskolához vezető Gasparik-utcza kövezetének kijavíttatását; gondjaira bizta azt, hogy a városi két sörház és a városi vám házak épületein a pénzügyi bizottság által javaslatba hozott helyreállítási munkálatokat nyilvános árlejtésen legjutányo- sabban vállalkozó iparosok által végeztesse el és ezek munkálatát felügyelje;— és hogy mindezek megtörténhessenek, a város képviselő testületé a szükséges pénzbeli alapot mindezekre gavallérosan megszavazta, ellenben kikötötte, hogy a legszükségesebb javításokon kívül a város utczáinak kövezetén semminemű más beruházást ne tegyen.

Ilyen gondok között vette játéktárgyául a véletlenségek sora városunk rozoga admin istratióját.

Először is elragadja körünkből fiatal tanácsnokunkat csak azért, hogy az öregeket emlékeztesse azon igazságra, hogy mindnyájunknak meg kell halnunk.

Azután mély álmot ereszt polgármesterünk idegrendszerére, melynek zsibbasztó mozdulatlansága alatt elkábulnak a test vératomjai, lustábban ver a szív, s halkab ban teszi meg körútját a vér.

Dolgot keressen, hogy szórakozást találjon ? Vagy fürdőre menjen, hogy elálrno- sodott idegrendszerét felfrissítse.

Az is el kellett volna, meg emez is, a városnak is, meg neki is. Ő az utóbbit választotta. Elment körünkből, .hogy procul regotiis intensivebben szedhesse magába az orvosi tudomány gyártmányait.

Nem úgy az öTe g jegyző. Pedig legénykora óta is elfoltott annyi időt a város szolgálatában, amennyi elég arra, hogy egy ember megöregedjék. Az öreg jegyző — bár őszintén bevallja, hogy a paksi eset oka is a dereglye rozzantságában keresendő — nem hagyja el a várost. Dolgozik, mig bir, annyit, amennyit bir; de tőle sokat ne követeljenek. Majd eljön még az az idő, — hogy beadja nyugdíjaztatása iránti kérvényét is, csak ne szorgalmazzák miatta, mert annak mindenkor halálos ellensége volt.

Mig ezek mind nagy csendben a város administratiójának vezetésén megestek, — azalatt beköszöntött a kánikulái nagy meleg mindent tikkasztó lebelletével.

Hasztalan járna a hír végig a városon, Le ■’ 1 szón bérleteink egV/ része nemsokára \ \

lejár, s hogy elesünk a jövedelemtől, vagy perbe keverőd-zünk, nem lenne, aki rozzant administratiónk siilyedő hajójának vontatását magára vállalná.

Most, épen most érkezett meg a polgár- mester megifjodott erővel s felfrissült idegrendszerrel, hogy elkezdje azon nagy feladat teljesítését, melyet a közgyűlés reá bízott. Azonnal beállott hivatalába. Megszűnt a csendes kormány tál anság.

De — az Isten tehet ugyan' csodát — nem hisszük, hogy a közgyűlés utasításainak az idén csak ötvened részben is eleget tehetne. •$£.)

Vácz rendezett tanácsú város lakbérleti szabályrendelete.

(1881. évi LIX. t.-cz. 93. §.)

1. §. Vácz rendezett tanácsú város területén a lak-, üzleti- és egyéb helyiségekre vonatkozó bérleti ügyekre nézve, — ha a felek a bérleti viszonyt kölcsönös megállapodás folytán másként nem rendezték, — ezen szabályrendeletben foglalt határozatok irányadók.

2. §. A bérleti év negyedei február hó 1-én, május hó 1-én, augusztus hó 1-én és november hó 1-én kezdődnek. Nyári lakásokra nézve a bérleti időtartam május hó 1-én kezdődik.

A tisztán áruk berakása czéljából kibérelt helyiségek (áru raktárak, magtárak) bérleteinek tartama tekintet nélkül a bérösszegre s a kibérlés időpontjára, — a bérlet kezdete napjától számított 3 hónapra terjed, s ha a bériét a 6. §. szerint fel nem mondatik, az első bérleti időtartamra meghosz- szabbitottnak tekintetik.

3. §. A bér mindenkor Váczon fizetendő és pedig évnegyedenkint előre a bér évnegyed első napjának esti 6 órájáig, még oly helyiségek után is, melyekre nézve a felmondási idő egy negyed évnél hosszabb. Havi bérleteknél a bér havonkint előre, heti hérleteknél pedig hetenkint előre, a bérhó, illetve bérhét első napjának esti 6 órájáig fizetendő. Nyári lakások után az egész idényre járó bér május hó 1-től, később kibérelt nyári lakások után pedig a bérlet kezdete napjától számított 3 nap alatt fizetendő. Áru raktárak után a bér a bérlet kezdétének, — meghosszabbítása esetében pedig a meghosszabbított bérleti időtartamnak első napján — este 6 óráig fizetendő. A bér azonban mindenesetre a beköltözés megkezdése előtt fizetendő le, még akkor is, ha a beköltözés az itt meghatározott fizetési határidők eltelte előtt történnék meg.

4. §. A bérleti szerződés okirat kiállítása és foglalóadása nélkül is érvényes ; de ha a felek a bérleti szerződés Írásba foglalásában állapodtak meg, vagy foglalót kötöttek ki, a szerződés csak az Írásbeli szerződés aláírásával illetve a foglaló teljes lefizetésével tekintetik megkötöttnek.

Ha foglaló köttetett ki a nélkül, hogy mennyisége meghatároztatott volna, ez esetben az egész évi bérösszeg 5°/0-a, havi bérleteknél pedig, a havi bérösszeg 20°/0-ka fizetendő foglalóképen.

A lefizetett foglaló az első bérleti időszakra eső bér lefizetésénél beszámítandó.

5. §. A bérlő bérlete után a kikötött bérösszegen kívül semmit sem köteles fizetni.

6. §. A felmondási idő rendszerint egy negyedév; de félév a következő bérleményeknél :

1) a 300 frtos és ezt meghaladó bérosz- szegü lakásnál ;

2) a 200 frtos és ezt meghaladó bérbsz- szegű boltoknál és a kifejezetten és kizárólag ipar-, vagy kereskedelmi ezé lókra kibérelt helyiségeknél;

3) általában gyógyszertárak, venuegtoga- dók, kávéházak, korcsmáknál, sütőkemen- czéknél (hozzáértve ; az ezen helyiségek mindegyikéhez tartózó lakrészeket és egyéb helyiségeket is);

4) ha Önálló bérleti tárgyakul szerepelnek, a jégvermeknél; _ _ .

5) a jégvermeknél, mint külön allo bérleti tárgyaknál, a félévi felmondásnak csak i’május hó l ón van helye

Uay; bérleteknél a felmondási idő 14

I' fűiéi 2 nap.

Napi időtartamra kötött bérlete. a felmondás időhöz kötve nincsen.

7. §. Ha valaki ugyanazon házbai ideüleg, y«,gy később két vagy több séget béAj. In és ezen helyiségek felmc ideje különböző, ez esetben valam bérleti helyiségre nézve a hosszab mondási idő érvényes. A bérleménynél vele összeköttetésbe hozott helyiséggel A- kibővitése, külön bérletnek nem tekir

s a felmondási időre nézve az egy ; bérösszeg irányadó.

8. §. A felmondás a negyedéves hosszabb idejű bérleteknél mind a bérbi mind a bérlő részéről a bér-évnegyet napjának déli 12 órájáig akként te meg, hogy a költözés ideje csak m. augusztus és november havi bér-évnep kezdetére essék.

A költözés tehát ezen bérleteknél 12. 13.14. 15. §§-ban meghatározott est kivételével a február havi bér-évnegytA kezdetére nem esketik.

Egyébb bérleteknél a felmondás a felmondási idő (6. §.) első napjának déli 12 órájáig teljesítendő.

Az esetre, ha a kiköltözés vasárnapra vagy a Gergely naptár szerint valamely ünnepre esnék, a legközelebbi napon-etz közlendő. u

Heti bérleteknél jogosítva lesz ily v tekben a bérbeadó utólag aránylagos ! ■ követelni. ,

9. §. A bér teljes lefizetése előtt j ^ van a bérbeadónak a felmondási idő eltel után is felmondani; sőt ha a bér a fo.l bér-évnegyed utolsó napjáig_£_eun fizette volna le, akkor a bérbeadó a bérlete bér-évnegyed végével még oly bérletek is, melyekre nézve a felmondási idő a je szabályrendeletnél vagy külön megálla}J dásnál fogva negyedévnél hosszabb, va melyek hosszabb meghatározott bérleti ii tartamra köttettek, felmondás nélkül lejá nak tekintheti és a bérlő a bérbeadó kíván ságára azonnal kiköltözni tartozik.

A bér nem fizetés okából történt felmon dásnál a költözés a februári bér-évnegyed kezdetére is esketik.

Az első . bér-évnegyedi, illetőleg havi, vagy heti, — nyári lakásoknál pedig az egész idényre járó bér teljes lefizetése el "A bérbeadó a költözést tűrni nem tartozik és amennyiben a be nem költözött fél a bért a bérfizetésre kiszabott idő alatt le nem fizetné: a bérbeadónak joga van a bérleti viszonyt (ha foglaló adatott annak megtartása mellett) megszűntnek tekintem, vagy pedig a felmondási időtartamra, ilie tőleg nyári lakásoknál az egész idény *e, a bérleményt a bérlő kárára másnak bérbe adni s a bérkülonbÖzetet, vagy ha a bérbe adás nem sikerül, a szabályszerű felmc u- dási időre, illetőleg nyári lakásoknál az egész nyári idényre járó bért, a foglaló betudásával követelni.

Viszont, ha a bérbeadó annak daczái hogy a bérlő a bért a bérfizetésre kiszabc t idő alatt lefizette, vagy azzal a bérbead l megkínálta, a bérlőnek a bérleményt még sem adja át: joga van a bérlőnek akár a bérlemény átadását és a bérbeadó késede messége miatt szenvedett kárának megtéi tését követelni, akár pedig a bérlettől el állani és ha foglalót adott, annak kétszeresét követelni.

10. §. Béremelés a szabályszerű felmon dási idő eltelte előtt hatályba nem lép — t ilyennek a február havi bér-évnegyeddel kezdődő joghatálylyal helye nincsen.

11. §. A bérlő a kibérlés alkalmával a bérbeadó kívánságára kijelenteni tartozik, hogy a bérleményt mi czélra akarja használni.

A bérlemény a kibérlés alkalmával k jelentett czélon kívül más czélra nem has; nálható.

A bérbeadó nem köteles tűrni oly hasz nálatot, mely a bérlemény természetével, rendeltetésével és a közerkölcsiséggel vág . a bérlőnek a bérbeadó előtt tudva levő foglalkozásával ellenkezik, továbbá amel a bérlemény sérelmével, veszélyeztetésévé vagy a szomszédlakók szokatlan háborít; savai jár

12. §. :1a a bérlő a bérleménynek sz* ződérellones vagy a 11. § ban megállapitd ' szabályijai ellenkező használatát a bérb<