Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-08-28 / 9. szám

HHBBSHHhí Yácz, 1887, Augusztus hó 28. — Lásd azelőtt a nógrádiak a legszebb négyeseken vágtattak be Váczra. — És most? — Most meg, még Fiúméba is velocipé- den verejtékeznek. — Hjali, mikor nem kér zabot! ÚJDONSÁGOK. * A ki vesz annak lesz! mondja a magyar közmondás. Mi nem mondjuk de levett kalappal kérjük; vegyen mindenki, így hangzik a magyar irók és művészek, mint a „Segítség“ kiadói, felhívása. Nem függesztünk hozzá semmit; elég ékesszóló Eperjes, Nagy-Károly és Toroczkó nyo­mora. — A Segítség példányai Deutsch Mór urnái kaphatók, ki azok elárusitását a jótékonyczélra való tekintettel díjtalanul vállalta el. * 30 városi képviselő. xú küszöbön levő jegyző- és tanácsnokválasztás alkal­mával 30 városi képviselőnek azon nagyon praktikus gondolata támadt, hogy az ügy­nek tüzetes megbeszélése czéljából egy nagy értekezletet fognak tartani, melyre az összes városi képviselőket megfogják hivni. Az értekezlet helyiségéül a „Curia“ vendéglő dísztermét, határnapjául pedig f. évi aug. 21-ét tűzték ki. Mi az eljárást egészben véve helyeseljük, amennjúben már eddigelé is több pályázó jelentkezett, köz­tük olyanok, kik minden tekintetben meg­ütik a mértéket, és kikről jogosan lehet fel tenni, hogy nemcsak képzett munkaerők, hanem egyszersmind szivükön fogják úgy a város, mint a polgárság érdekeit viselni. Ideje tehát minden városi képviselőnek a választás tekintetében állást foglalni, ne­hogy majd számos ismeretlen jelentkezők által ostromoltatva, a szavazatok szétfor- gácsoltassanak, mert csak is ismert és min­den tekintetben megbízható egyénekkel len­díthetünk városunk összegyülekezett bajain. * A nagy értekezlet. A városi kép­viselők 30 tagja által folyó hó 21. délután 3 órára a „Curia“ vendéglő dísztermébe összehitt értekezletre 65-en jelentek meg. Az egybegyűltek közfelkiáltás utján Dr. Kiss József urat kérték fel az értekezlet megnyitására és vezetésére, ki is a benne helyezett bizalom előtt őszinte köszönet­nyilvánítása mellett hajolván meg, az elnöki asztalt elfoglalta és az értekezletet meg- nyittottnak nyilvánította. Ezután az el­nök meleg szavakkal emlékezett meg a nyugalomba lépett volt főjegyző Kegele Károly kitartó, szívós és ernyedetlen munkásságáról, ki több mint negyven év sors és időváltozataiban a városnak min­denkor buzgó hivatalnoka, a polgárság jogainak és igazainak mindig éber és meg- vesztegethetlen őre, a népnek igaz barátja, hü és lelkiismeretes tanácsadója volt, mire a volt főjegyzőt oly lelkesen és oly zajo­san megéljenezték, mint 40 éves műkö­dése alatt soha. Ezután az elnök a jelen volt képviselők lelkére iparkodván beszélni figyelmeztette őket, hogy a küszöbön levő választásoknál szavazatukat oly egyénre iparkodjanak adni, ki minden tekintetben a volt főjegyzőnek méltó utódja ieend. Erre a terem minden zugában Gr a j á r y Géza t. szolgabiró neve hangzott fel. Ez egyhangú felkiáltás folytán az elnök Ga- járy Géza urat főjegyzőjelöltül kiáltotta ki, és 3 tagú bizottságot küldött el, hogy Gajáry Géza urat a terembe meghívják. A küldöttség G aj áryt csakhamar elhozta a terembe, hol az elnök által felszóllita- tott vajon a jelenlevők egyhangú kijelö­lése folytán elfogadja-e a jelöltséget, és megválasztatása esetén mily buzgalommal fog a beléje helyzett reményeknek eleget tenni? Mire Gajáry a következő szép beszéddel válaszolt: Mélyen tisztelt érte­kezlet elnök ur! és igen tisztelt városi képviselő urak'! Midőn Önök között meg­jelenni szerencsés vagyok, mindenekelőtt engedjék megköszönnöm nagyrabecsült bi­zalmukat, melylyel megajándékozni szíve­sek voltak, egyhangúlag engem jelölvén ki a városi főjegyzői állásra. Ezen egy­hangúlag irányomba nyilatkozó bizalom az, a melyet parancsul tekintve, itt ünne­pélyesen kijelentem, miszerint a főjegyzői állást, ha nagyrabecsült bizalmuk továbbra is igénytelen személyiségemben öszponto- suland, örömmel fogom elvállalni. A tör­vény által a rendezett tanácsú városi fő­jegyzői állásra pályázótól kívánt általam birtokolt elméleti képesitvényen kivül há­rom évi, a közigasgatás terén szerzett gya­korlatom ad némi garantiát arra nézve, hogy a városi főjegyzői állást, melyre az Önök egyhangú bizalma, hiv, a jogos kivá­nalmaknak megfelelőleg be fogom tölteni, de a. legnagyobb garantia erre nézve épen az Önöknek belém helyezett, általam eddig még ki nem érdemit egyhangú bizalmi sza­vazata, melyet, erkölcsi prcssióval párosult utasításnak veendők arra, hogy ne eléged­jem meg az eddig elsajátitottakkal, hanem hogy magamat a riapról-napra előre fejlődő kor igényeivel megfelelőleg folyton előre képezve, az ekként újból eDaját i tolta kát érvényesítsem, h az Önök támogatása és közreműködésükkel javára fordítsam azon VÁCZI HÍRLAP. városnak, melylyel, főjegyzővé megválasz- tatásom által örökös kapocs füzend össze ; mely város jó hírnevéről ismertté tenni, mely város minden polgárának mindenkor, minden jogos kívánalmában eleget tenni szivem hő vágya, szilárd akaratom. Tart­sanak meg, kérem, továbbra is szives jó­indulatukban, nagyrabecsült barátságuk­ban, tartsanak meg akként, a mint én is Önöknek, mélyen tisztelt városi képviselő urak, mindig változatlan, őszinte, igaz ba­rátjuk akarok és fogok maradni.“ A köz- helyesléssel fogadott szép beszéd után az elnök figyelmeztette a megjelent választó képviselő urakat, hogy nem volnának-e hajlandók ez alkalommal egyúttal a tanács noki jelölt megállapodásába is belebocsát­kozni, mire dr. Miltényi Gyula és Udvardy Mihály, városi képviselő urak igen talpra­esett beszédben fejtegették annak sziiséges- ségét, hogy az üresedésben levő tanács­noki állomás jelöltje iránt is megállapo­dásra jussanak. Miután az elnök consta- tálta azt, hogy a jelenlegi képviselők köz­akarattal szándékoznak a tanácsnoki ki jelölésbe bocsátkozni, kijelentette, hogy eddigelé ezen állásra két pályázó jelent­kezett és pedig: dr. Eranyó István, járás bírósági joggyakornok és Imrey István, uradalmi pénztárnok urak, felhívta tehát nyilaikozattételre, hogy a kettő közül ki­nek a személyében állapodnak meg. A je­lenlevő képviselő urak erre dr. Eranyó Istvánt kezdték éltetni és miután néhány képviselő aggályait fejezte ki a fölött, váj­jon dr. Eranyó István nem fog-e egyúttal a főjegyzői állás elnyerése iránt is pályáz­ni; kimondatott, ‘ hogy dr. Eranyó István ur az esetben, ha a főjegyzői jelöltségtől visszalép, a jelenlevő képviselők által egy­hangúlag tanácsnoki jelöltül ki kiál tátik. Elnök ezen megállapodáshoz mérten dr. Eranyó Istvánt mondotta ki jelöltül egy­úttal két képviselő urat kért fel, hogy a jelöltet, ki jelenleg vidéken van, a képvi­selők megállapodásáról értesítsék, mire Udvardy Mihály ur meleg szavakban mon­dott köszönetét az elnöknek az értekezlet tapintatos vezetéséért és a képviselők az elnök éltetésével szétoszoltak. * Az első fecske. Derék önkéntes tűz­oltóink közül, kik a 8-dik országos tűzoltó kongresszus alkalmára Fiúméba utaztak, az egyik : Millmann Géza szeretett polgár­társunk a legjobb egészségben és kitűnő jó színben, már vasárnap este körünkbe megérkezett. A mint elbeszéli, a váczi tűz­oltók igen jó és irigyelt hírnevet érdemel­tek ki maguknak, a többi országos küldöt­tek között, bárhol is megjelentek többi tár­saik tömegében, mindenütt közfigyelemben részesültek, minek oka jelentékeny részben annak is tudható volt, hogy Marczinak minden tekintetben jeles bandáját maguk­kal vitték, kik varázshegedüjökkel nem­csak a sziveket varázsolták el, hanem a tárczákban is nagyon bő aratást tartottak. Szívből örvendünk a szép sikernek, és vá­rosunk részéről teljes elismerés illeti Mill­mann Géza urat, kinek első sorban lehet köszönnünk, hogy költségelőlegezés által lehetővé tette Marczi bandájának a Fiú­méba való leráudulást. * As óriás itthon. A ki az óriások versenyén legkönnyebben nyerhetett volna: Szekeres István ur, kinek kolosszális méreteit bizonyosan Fiúméban is számo­sán megbámulták, a fiumei congresszusról, Triesztet, Miramaret és Stejerhont útjába ejtve, f. hó 23-án a legjobb egészségben családja körébe, mindnyájunk őszinte örö­mére megérkezett. Hírei alapján a hátra­maradottak mindnyájan, kivétel nélkül szilárd egészségnek örvendenek, s „Cattaro“ gőzössel szelték át a tengert, hogy a ten­gernek királynéját, az idegeneket még mindig annyi varázszsal magához bájoló Velenczét meglátogassák. A tengerre szál­lóknak erős Bórájuk is volt, mi a tenger hullámait viharos mozgásba hozta, nagyobb szerencsétlenségtől nincs ugyan legkisebbet is tartanunk, de az elmaradhatta!) tengeri betegségen nem egy polgártársunk fog ke­resztül esni, no de annál tisztább lesz a viszontlátás öröme. * A tűzoltók párosán. Fiúméba Hin­duit tűzoltóink közül a keddi nap folya­mán ismét megérkeztek ketten, még pedig Kristofori és Tóth urak, szintén jó egész­ségben és szinte öröm őket hallgatni, amint dudolgatják: „Messze jártam, másutt is volt jó dolgom, Hej ! de szivem csak azt mondja: jobb otthon.“ Szombaton estére fognak megérkezni a többi, még elmara­dott tűzoltóink és itthon azon tapasztalat­tal lesznek gazdagabbak, hogy annyi sze- retetre a világon sehol sem fognak találni és oly olcsón élvezni, mint saját tűzhelyük­nél. Vajha ezen bölcs tapasztalat a mi sze­retett agglegény barátainkat a Hymen ró zsás jármába hajtaná ! ! * Tűzoltóink aug. 27-én reggeli sze­mélyvonattal érkeztek vissza. Némelyikük azonban már napokkal előbb hazatért. So­kat láttak, halottak tapasztaltak. És mind­ezekből csalc arról győződtek meg, hogy : „extra Hungáriám neuest vita.“ (Magyar országon kivül nincs élet.) * Éretlen dinnyék* Az utóbbi hűvös augusztusi napokban igen számos betegü- lési esetek fordultak elő dinnyeevés követ­keztében. Ennélfogva kötelességünknek is­merjük, figyelmeztetni a rendőrséget, hogy erélyesen utána lásson a dolognak, nehogy a közeli falvakból helybeli piaczuukra rosszul érett dinnyék hozassanak be és minden kitelhetőt megtegyen az iránt, hogy az éretlen idény-gyümölcsök elkoboz- tassanak, de ne oly formán, hogy azokat magának tartsa meg, hanem a Dunába dobassa bele. * Fura állapotok. A folyó hó 26-án tartott hetivásár alkalmával a bogdányiak temérdek sertéseket vásárlottak össze. Az igy összevett sertéseket azután kisebb-na- gyobb csoportokban hajtották le a révhez, hol a dunaparti sétányban helyezték el, nagyobbára a sétány fáihoz kötözgetve őket. Itt azután ezudar egy munkát vittek véghez, feltúrták a sétány-fövényét, ősz- szeronditották az egész dunapartot, meg- harapdalták a fákat. A világ kincséért nem találkozott egy szál rendőr sem, ki e féktelen gazdálkodásnak végett vetett vol­na. Elmondhatjuk hogy nincs az a disznóól, mely rondaságban és piszokban a mi du naparti sétányunkkal versenyre kelhetne. Ismételten ajánljuk tehát a rendőrség figyel­mébe e minden józan vidékit komolyan megbotránkoztató állapotokat. Csak hal­lották volna a lányfalusi nyaralókat, kik pénteki hetivásárunkat meglátogatták, mint nyilatkoztak a rendőrség hanyagságáról. Valóban épen nem felel meg a rendőrség hivatásának, ha e sok szennyet és ronda- ságot csupán eltakarhatja ha egyúttal, ele­jét nem veszi, hogy ily visszaélések a vá­ros kellő közepén ne ismétlődjenek. * A mi nem fér a fejünkbe. Kedden reggel a városháza udvarán a gazdasági bizottság kiküldött tagjai árverést tartot­tak azon lim-lomok fölött, melyek évek fo lyamán keresztül a város kamaráiban ösz- szebalmozódtak. No ez rendén van. De ez alkalommal árverésre kitétetett 3 vagy 4 zsák teljesen romlott liszt is, melyet ve­szedelmes volta miatt a rendőrség még 10 év előtt elkobozott, oly undorgerjesztő ki­nézése volt ennek a lisztnek, hogy jó gyom­ról embernek még az étvágya is rögtön el­romlott, ha reá tekintett. Nem értjük tehát, kinek a meghatalmazásából és felelőssége mellett ütötték meg a dobot ez undok por­téka fölött, hisz ezt még a Dunába sem szabad dobni, mert szemmel látható vesze­delmes tartalma folytán még a Duna ha­laira nézve is dögvészt hozna. De más különben is átkozott logika, hogy az, mit 10 év előtt, mint egészségtelent a keres­kedőktől konfiskáitak, ugyanazt 10 év után a városház udvarán nyilvános árverésen elárusítsák. * Vasárnap este körülbelül 9 óra táj­ban a város keleti oldalát hirtelen vilá­gosság borította el, kimondhatlan nyugta­lanságot keltve a még sétáló városi közön­ségben, mely azt hitte, bogy a közeli vá- í’o-i tanyák között ütött ki valahol a tűz, a rémület természetesen annyival fokozot­tabb lön, mivel derék tűzoltóink kitűnő vezéiférfiai mind a fiumei országos kon­gresszusra távoztak, tehát a tűz erélyes megfékezésére nem igen lehetett gonolni. Azonban szerencsénkre a vészes világossá­gosságot okozó tűz nem a mi városunk határában dühöngött, hanem — mint más­nap reggel értesültünk — a távoli Bottyán faluban, hol tudtunkkal rövid idő­közökben egy, ugyanazon gazdánál ez már második eset, erélyesen ajánljuk az ille­tékes szolgabiróság lelkiismeretes figyel­mébe, hogy szigorú nyomozást tartson a tűz valódi okának felderítése iránt. * Halált okozható súlyos testi sértést követett el f. hó 21-én Cselőtei János és Csillingi János tothi két legény P. Molnár János, fótlii lakoson, miért is a tettesek letartóztatván, a váczi kir. járásbírósághoz kísértettek. * Iparos tanonezok, F. évi szeptember hó 1-én délután 5 órakor fognak mindazon iparos tanulók, ki'k az elmúlt iskola évben már jártak tanórákra, de még fel nem sza­badultak Összeiratui, melybe tartozni fog­nak, valamint tudtukra adatik azon nap is, melyen hetenkit az iskolát látogatni kötelesek. Az újonnan szerződtetett tanon­ezok be Íratása pedig szeptember első felé­ben fog megtörténni. Vegyék mindezt az iparos gazdák mihez tartás végett szives tudomásul, és rajta legyenek, hogy a ta­nulók kellő időben a beiratás végett je- lenkezzenek, az igazgató papneveldéi la­kásán, magukkal hozva egyúttal a szük­séges szerződéseket is. * Uj könyv. Kapás Lajos Aurél ki­sebb elbeszéléseit és rajzait „Elbeszélések“ czim alatt adja ki. Az előfizetési felhívás szerint e könyvecske f. é. október hó elején jelenik meg. A mire előre is felhívjuk ol­vasóink becses figyelmét. * Krenedits Matild leány-nevelő in­tézetében a beírások szept. 1. és 2-án tar­tatnak meg. Az előadások szept. 3 án kez­detnek. * Nincs többé fogfájás. A fogfájásban szen­vedőket mindenesetre érdekelni Ingja az a tény, hogy dr, 1‘ o p p J, (í. u d v a r i fogorvos í o g­és 8 /, á, j If o n x e r v á 1 ó x e r eine k, k ü 1 ö n ö sen s x á j v i /. é n e le á I I a n d ó li a s x n á I a t a, nemcsak hogy mindenkorra elejét ve­szi a fogfájásnak, de mégis szüneteli azt. K szerek minden gyógyszertárban kaphatók; de csak dr. Popp-félét kell kérni, mert Auatherin szájvizét és fogpasztáit sokan hamisítják. EGYLETEK és TÁRSULATOK * A „Vácz-egyházmegyei tanító­egyesület“ állandó bizottsága folyó hó 13-án tartott gyűlésében örömmel vette tudomásul, hogy ő Nagyméltósága a taní­tó-egyesület fővédnöke megengedte a táp- intézetet a szemináriumban a „Gasparik- utcza“ felöli két nagy tágas teremben fel­állíthatni. — A bizottság számot vetve az egylet pénz erejével elhatározta, hogy a tápintézetet szeptember hó elsején meg­nyitja és ez évre 10 növendéket vesz fel részint díjtalanul, részint csekély díj fize­tés mellett. Az élelmezés egy gyermek után az egyletnek 12 írtjába fog kerülni a sze­minárium konyhájáról és tápintézeti nö­vendékek oly étkezésben fognak részesülni, mint a kispapok; a gyermekek kellő fel­ügyelet alatt lesznek és naponkint csak egy órára fognak dactoruk vezetése mellett kisétálni. Lakásuk tágas, egészséges és tiszta leend, de egyszerű, ;i belső bérén dezéssel Udvardi Mihály bizottsági tag van megbízva. Tervbe van véve a gyermekek­nek egyenruházata is. A felvételre az idén 18-án pályáztak, kik közül díjtalanul fel­vétettek: Lesnyovszky Gyula erdő-tarcsai, Papperth Gyula taksonyi kántor-tanitó öz­vegyének és Szalay György uj-hartyáni kántor tanítónak a fia. 70 forint évi díj fize­tés mellett fél lett véve: Bazsó Flórián mogyoródi, Szvoboda Ignácz gödöllői és Koma Antal monori tanítónak a fia. 130 forint évi díjfizetésre fel lett véve: Mu- horay Elek uj-szászi, Bazsó Gábor lőrinczi, Raáb Gallé Kornélia tanítónőnek és Bá lint Mihály czeglédi tanítónak a fia. A felvett növendékek ruházatról, könyvekről és iskolaszerekről maguk tartoznak gon­doskodni. A tápintézet ma még csekély alappal bir, noha mélt. Neszveda István fölszentelt püspök ur maga 5000 forintos és Pósva Lajos lőrinczi plébános ur 2000 forintos alapítványt tettek, mégis az alap alig rúg 8000 írtra; de van remény, hogy jövőre nézve már a jólelkii adakozók száma szaporodni fog, mit mutat azon körülmény is, hogy lovag Somhegyi József praelatus ur közli a bizottsággal, hogy a napokban a tápintézet javára 210 frtot gyűjtött, ne­vezetesen a gyűjtő maga 50 irtot adott, Hekler Elek budapesti ügyvéd 50 forintot, gróf Károlyi Sándor 100 frtot és Hekler Károly 10 frtot adományozott. A szives adakozóknak becses adományaikat köszönő levélben határozta megköszönni a bizottság- Ugyanezen a gyűlésen vette örömmel tu­domásul a bizottság mélt. Kovács Pál ka­nok u nak a tanítók irányában nemes szi ve sugallatát követett nagylelkű adakozását, mely szerint már másod Ízben 10 ezer fo­rintot tett le alapítvány képen a szegé­nyebb sorsú tanítók javára. A bizottság lelkesült örömmel fogadta ez örvendetes hirt és a bőkezű adakozót az egyesület disztagjává javalta megválasztani. A táp- intézet eszméje és megtestesítése körül évek óta kitartó buzgalommal és odaadással er- nyedetlenül küzdött Csávolszky József ka­nonok ur, ki ma önelégülten tekinthet si­kerdús munkájára, mely által sok szegény sorsú tanító gyermekének adatik meg az alkalom magát a tudományos pályára ké­pezhetni. Adja Isten, hogy e hasznos, jó- téteményü intézmény minden évben gya­rapodjék és létesítőjének nevét hosszú évek során át hirdethesse. Végül elnöklő Csá­volszky József kanonok bemutatja a hozzá érkezett kerületi gyűlési jegyzőkönyveket, melyekből kitűnt: hogy legtöbb szavazattal bizottsági tagul a magyarországi latin és görög szert. kath. tanítók segély alapja közp. bizottságának folyó hó 25 Budapesten tar­tandó gyűlésébe Cselényi József fóthi kán­tor tanító választatott meg.*) * Exen közlemény meg lapunk múlt számába kül­detett be, de hely szülte miatt onnét kimaradt, s igy csak ez alkalommal közölhetjük j Szerkesztői üzenetek. Mai'inonak. Köszönettel vettük derék költe­ményét. A kitűnő technika és az izmos röperö el­árulja ugyan szerzőjét előttünk, de tudni fogja Ön, hogy a szerkesztőség névtelen közleményeket csak kivételesen adhat át a nyilvánosságnak, a bizalom előlegezése morális pressio önre nézve bennünket a jövőben személyisége felől kétségben nem hagyni. — Gab . ... r. Merész gondolat volt Öntől kedve­sének lúd ni áj puhasága kncsóit megéueke ni, de ne feledje el. hogy a lndmáj minden költőisége csak annak siiltségeben ál!, igy nyersen papírra vetve, vajmi kiállhatatlan. Tüzbe dobtuk. NYILT-TÉR. Egy helybeli család, melynek társalgási nyelve kizárólag német, a tanév kezdetével 1—2 leány-gyermeket óhajt elfogadni teljes ellátására. Czimét a szerkesztőségben meg­tudhatni. Dr. Csányi János felelős szerkesztő és kindó-laplulajdonos. Mayer Sándor könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents