Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1887-09-11 / 11. szám
I. ÉVFOLYAM. 11. szám. VÁCZ, 1887. SZEPTEMBER 11. VÄCZI hírlap HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. fe fejt 4 Előfizetési ára: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel J egész évre ..................................... (S frt — kr. fél évre ........................................... 3 » — » negyed évre...................................... I » 50 » Egyes szám ára 10 kr. Elárusító Deutsch M. (a városház épületében.) Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal : Vácz, Duna-sör 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bér men tét len levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések : sora (négy hasábos garmond sor) Nyilt-tér: sora ttO kr. Bélyeg’ illeték : minden heigtatásnál .................... A nyugta-bélyeg külön fizetendő. 30 kr. Mária neve napja. Városunk álsó végén egy forrás mellett van egy kápolna. H é t k á p o 1 n a a neve. Mária tiszteletére van oda épitve. Ezrével vándorol ide a környék vallásos népe, hosszú utat téve meg fárasztó menetben, hogy a Váczi Mária tiszteletére szentelt búcsún ajtatos érzeménynyel részt vehessen. Mária a női erények p é 1 d á n y- k é p e. Mária az asszonyok szószólója. Mária Magyarország k i r á 1 y- n é j a. Mária városunk v é d a szezon y a. A nők Máriában találják meg a női erények ideálját megtestesülve. Az asz- szonyok Máriához fordulnak pártfogásért. Magyarország Máriát liivja segélyül minden veszedelmében és városunkat Mária védi minden ellensége ellen. Innen van az, hogy Mária neve napján a hétkápolnához ezrével zarándokol a vidék népe s városunk lakossága. Mindenkinek van valami baja, amelyben Máriánál keres segedelmet ; mindenkinek van valami panasza, mely felett Máriánál talál vigasztalást; mindenkinek van valami reménye, amelynek teljesülését Mária pártfogásától várja. Es ha valaha szüksége volt népünknek, országunknak, városunknak Mária támogatására, ma százszorosán nagyobb szüksége van. A nép vallásos érzülete meghidegült. A társadalom erkölcse elpuhult. Országunk léte roszra fordult. Városunk életfentartásának forrásai elpusztultak. A vallástalanság, hitetlenség és istentagadás napról-napra hódit. A lélek szenyesedése, a bűnök fertője ijesztően terjed. Társadalmunkon az elerkölcste- lenedés vesz erőt. A takarékosság he- lyére pazarlás, vagyonosodásunk helyére szegénység, a bizalom helyére gyanú, lelkesíiltségünk helyére közönyösség és kitartásunk helyére elpn- hultság rakott fészket. Az öngyilkosság, sikkasztás, csalás, házasságtörés, elválás, megszökés és a társadalom divatos bűneinek számos fajtái mindennaposak, Az erkölcsi bukás folyton újabb meg újabb kiadásban jelenik meg. Csőd csődöt ér. Csapás csapás után. Egyszóval : satnyu- lunk, veszünk, pusztulunk. „Mi a magyar most?“ „Rút Sybarita váz.“ Terheink s igényeink folyton emelkednek, erőink egyre fogynak. Isten a megmondhatója pusztulásunknak, ha tovább is igy tart ezen állapot! Menjünk valamennyien a hétkápolnához. Forduljunk Máriához, az erények példányképéhez, országunk királynéjához,városunkvédasszonyához. Kérjük az ő támogatását. Minket, fiait, magyarokat, kik az ő pártfogásába vagyunk ajánlva, minket vácziakat, — kik az ő nevének tiszteletére külön kápolnát építettünk és kik az ő szent képét polgári czimeriinkbe vés ettük, s minden hivatalos tanúsítványainkon czimerünkül használjuk, — nem fog magától eltaszitani. Mária, az erények példányképe! Tekints le ránk, magyarokra, csillagtrónusodról. Kérd értünk Istenünket, a magyarok hatalmas Istenét, hogy szállja meg a vallástalanok, a hitetlenek, az istentagadók, az erkölcstelenek és a bűnben fetrengők sziveit, térítse őket a vallás és erkölcs útjára, hogy az egymás iránti szeretet és bizalom, az erények és a becsület lakjék sziveikben, Mária, asszonyok szószólója! Ihlesd meg asszonyainkat szent erényeiddel, hogy ezek női, hitvestársi és anyai kötelességeiket híven teljesíthessék. Su- gald sziveikbe a tisztaság, a hűség és az anyai gondosság követelményeit. Vezesd őket a munkásság, takarékosság és szerény visszavonultság ösvényére, gyújtsd fel kebleikben a hazaszeretet füzét, hogy férjeik vagyonának megtakarítása s gyermekeik okos nevelése által hasznára lehessenek nemzetünknek s szeretett édes hazánknak. Mária, magyarok királynéja! Tekints végig országodon a Kárpátoktól az Adriáig! Nézd meg szegény népedet. Légy kegyes, hallgasd meg panaszait. Filloxera, jég, árvíz, jégeső, tüzek járványos nyavalyák mennyit pusztítottak országodban? Csapás csapás után hány szór látogatta meg hű népedet? És ez miként tűrt, szenvedett el mindent? Pedig ellenségeink mindegyre mohóbban lesik vesztünket, hogy gyönyörű országodon idegen parancsolhasson. Életünket, vagyonúnkat fenyegetik és Isten csodája, hogy még együtt vagyunk. Gondolj ránk, magyarjaidra. Könyörögj érettünk Istenünknél. Eszközöld ki számunkra a mindenek Urának irgalmát. Kérj számunkra jobb jövőt, hasznos termő esztendőt, tartós békét, áldást, bőséget munkánkra, férfiaink és asszonyaink szerelmére. Kérj számunkra erőt terheink elviselésére, sziveinkbe hazaszeretet és bátorságot, karjainkba kitartást és szerencsét ellenségeink jogtalan támadásainak visszaverésére. Mária, városunk védasszonya! Hallgasd meg védelmed alá vett ezen szegény város lakosságának könyörgését! Légy segítségünk, légy támogatónk. Eszközölj ki számunkra jó igazgatást. Lehelj tisztviselőink, vezetőink elméire, sziveire üdvös erőt, hogy ezek kötelességük pontos teljesítése és okos intézkedéseik által szegény elhagyott városunk ja- vát előmozdíthassák. Óvj meg mindnyájunkat a veszedelmektől, az elemek pusztító támadásaitól. Tartsd lelkeink- től távol az egyenetlenkcdést, a boszut és haragot. Tedd azt, hogy mindnyájan egy testtel lélekkel fáradozhassunk városunk szebb jövőjének megalkotásán. És Te hatalmas Isten! Hallgasd könyörgésünket, hallgasd meg Máriának, oszágunk királynéjának, városunk védasszonyának érdekünkben előterjesztendő imáját. „Nyújts felénk védő kart!“ És mentsd meg magyarjaidat, mentsd meg e várost a jövő ezredévnek, hogy a mi dicsőségünk által is emelkedjék isteni bölcs intézkedéseidnek fénye, dicsősége ! Dunai Szél. Közgyűlés. Városunk képviselő testületé múlt vasárnapon (szept. 4.) közgyűlést tartott. Jellemzi ezen közgyűlést az, hogy az alkotmányos aera óta a lehető legrövidebb közgyűléseink közé tartozik, s képviselőink meggyőződhettek arról, hogy 11/2 óra alatt is lehet nagyon sok fontos városi ügyet elintézni, a nélkül, hogy ehhez üres szalmát cséplő s csak időt rabló polémiák előidézésére szükség volna. Tudósítónk a közgyűlés lefolyásáról a következőket jelenti: Réty Ignácz polgármester a közgyűlést megnyitotta, s üdvözölte a szép számban megjelent képviselőket. Tárgyaltatott ezek után a városi polgár- mester elnöklete alatt a pénzügyi és gazdasági bizottságok által több rendbeli városi építkezések, épület átalakítások, utcza kövezés és a város csatornázása tárgyában megtartott értekezletről felvett s az említett tárgyakban javaslatokat tartalmazó jegyzőkönyv, s a tárgyalás eredményéhez képest elhatározta a közgyűlés, hogy a folyó évben az idő előrehaladottságánál fogva más munkálatokat nem engedélyez, mint a városházi árnyékszék áthelyezését, a városházi csatorna építését és a Gasparik és Gállik-féle utczák helyreállítását. Utasítást adott egyúttal a polgármesternek, hogy a jövő 1888-ik évre elhalasztott munkálatok, nevezetesen a városházi egyéb átalakítások’, az utczák rendezése, a város csatornázása és a városi közvágóhíd átalakítása iránt újabb és még a legközelebbi tél alatt tárgyalható tervezeteket és költségvetést adjon be a városi pénzügyi és gazdasági bizottságokkal egyetértőleg akként, hogy ezen újabb tervezetek alapján a szükséges munkálatok már a legközelebbi tavaszszal foganatba vétethessenek. Ezzel egyidejűleg utasítva lett a tanács, hogy a folyó évre kilátásba helyezett, de foganatba nem vett építkezésekre, s egyéb munkálatokra befolyt pénzeket más czélokra el ne költse, hanem azokat gyümölcsözőleg kezelvén, annak idején kizárólag rendeltetésük czéljára fordítsa. Regele Károly nyugdíjazott jegyző részére, kinek fizetése f. évi aug. 1-sejével beszüntethetett, miután ennek daczára is a városnál folyton és kitartó szorgalommal működött és jegyzői teendőit végezte, a közgyűlés a jegyzői állások betöltéséig vagyis folyó évi szeptember hó 8-ig jegyzői volt fizetésének megfelelő összeget szavazott meg. A váczi izraelita nőe'gylet alapszabályai, melyek véleményezés végett lettek az illető szakminisztérium által a városnak megküldve, pártoló véleménynyel határoztattak jóváhagyás végett illetékes helyre felterjesztetni. Örvendetes tudomásul vette a képviselő testület a megye alispánjának abbeli értesítését, hogy a városnál megürült tanácsnoki, jegyzői és aljegyzői állás betöltése végett tisztujitási határnapul f. szept. B-ikát tűzte ki. (A tisztujitás azóta megtörtént, s az emlitett állások betöltetvén a hosszú időn át csonkán működött, tanács a közóhajtásnak megfelelőleg, kiegészíttetett. Szerk.) A pusztán szállásadás és ételkiszolgáltatással biró fogadó, vendéglő, továbbá kávéházak és kávémérésekre vonatkozó, s ezeknél a zárórákat is megállapító szabály- rendelet jóváhagyása az illetékes szakminisztériumnál megsürgettetni határoztatott. Ennek ugyan kávésaink nem nagyon örülnek. Az arany Korona vendéglő, az alvárosi féléves úrbéri korcsmajog s a gabnamázsá- lás bérbeadására vonatkozó árverési s illetve árlejtési eredmények jóváhagyattak. E szerint az arany korona vendéglőt évi 2020 forintért Tragor Ernő, az alvárosi féléves úrbéri korcsmáltatási jogot Beck Adolf évi 135 frt bérért, végül a gabna mázsálást 50°/0-nyi dij fizetésért Bezdek János nyerték el. A verőczei sör-regáléra vonatkozólag a váczi püspöki uradalommal megkötendő szerződés feltételeit a képviselő testület elfogadta ugyan, hanem a mennyiben a szerződés csak 3 évre czéloztatik az uradalom által megköttetni felkéretett s meg- bizatott, a városi polgármester, miszerint figyelemmel a városi általános sör-regálé bérbeadására nézve Kresák Ferenczczel 6 évre megkötött szerződési viszonyra hasson oda, hogy a verőczei sör-regáléra vonatkozó szerződés legalább 5 évre köttessék meg. Tudomására jővén végül a képviselő testület annak, hogy a városház alatti bolthelyiségekben a bormérés ismét lábra kapott, utasította a tanácsot, hogy ezen visz- szaélést szüntesse meg. Ezzel .a tárgysorozat elintézést nyervén a közgyűlés feloszlott. Cselédügyünk. Által ános a panasz, hogy cselédeink úgy erkölcsiség, mint szorgalom és hűség tekintetében mindinkább hanyatlanak. Oly kérdés ez, melylyel foglalkozni, a panaszok okát keresni — érdemes. Lakosságunk érdekei érzékenyen vannak érintve általa. Szükségesnek tartjuk azonban először is maguknak a gazdáknak hibáira rámutatni. Leggyakoribb a panasz, hogy a cselédek korheljmk, a nőcselédek erkölcse pedig minden, csak nem példás. De hát legyen-e jobb, midőn gazdáink maguk alkalmat alnak erre azzal, hogy cselédeiknek az éjjeli kimaradást, korhelyke- dést és mulatozást megengedik? A cseléd- törvény világosan rendeli, hogy azon cseléd, aki engedély nélkül, avagy ha engedélye van, az engedélyezett időn túl kimarad — büntetést kapjon.]Nem lehetne-e a cselédeknek erkölcsrontó mulatozási kedvét maguknak a gazdáknak kellő korlátok közé szorítani s őket esetleg a rendőr kapitányság utján nyerendő jogsegély alkalmazásával a tisztességes és erkölcsös útra terelni? Sehol sem alkalmazható a közmondás oly igazán, mint épen itt, hogy: „volenti non fit iniuria“ ; mert ha a gazda elnézi cselédje kihágásait, megtoroltatni nem kívánja — magának szerzi meg azt, hogy cselédjét előbb utóbb elkergetni kénytelen. Az elkergetettel gazdatársát boldogítja s
