Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

V. A Búzapiac tér és házai

I

Az épületek funkciója és azok tulajdonosai ezer szállal kötődtek a vásártér kereskedőihez és a vásározók igényeit kiszolgáló iparosokhoz. Az 1818. és 1849. évi adóösszeírások szerint tulajdonosai vármegyei tisztségviselők (Kopácsy György táblabíró, Mustos János ügyvéd, Roboz József esküdt, Galamb József ügyvéd) és zsidó gabonakereskedők (Altstädter Salamon, Rosenberg Adolf, Rausburger Hermann, Hirschfeld Izidor, Rothauser Móric) voltak,355 akik az épületek vásártér felőli részét vagy egészét raktárnak (leginkább gabona, fa és bőr tárolására) használták. Ötven évvel később, amikor a vásártér északi oldala 1893. áprilisában leégett, a károk felsorolásakor több magtár és számos lakóház bútorzatának356 pusztulását vették számba. A raktárak méreteire utal, hogy jópéldául Rosenberg Adolf raktárában (Kossuth u. 28.) 5000 darab bőr és több száz mázsa gyaluforgács volt felhalmozva; a Kertész-féle ház raktárában pedig több ezer mázsa gabona.357

325. A várástér nyugati széle a leégett Galamb-féle házzal (Búzapiac tér 17.). Aznap „pénteki heti vásár lévén, a tűzoltó-parancsnokság felkérte a városi hatóságot a heti vásár eltiltására, nehogy a csoportosulás és széna, szalma szállítás által, a még mindig tűzben álló helyiségek folytán veszedelem előidéztessék. A hetivásár azért megtartatott.’’