Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

V. A Búzapiac tér és házai

326. A Búzapiac tér északi oldalának házsora az 1910-es években. A magas, kétszintes épület Bánóczi Mór kereskedő háza

A cserháti tűzvészt (1893) követő helyreállítása után, majd az 1920-as évek átépítési tervei szerint egyértelműen elkülönültek a házak északi és déli (vásártéri) oldalának funkciói.

Az épületek Kossuth utcai oldalára kerültek a lakások, a vásártér felé pedig az üzletek, műhelyek és raktárak nyíltak. A teljes épületsor alatt pincerendszer húzódott. Az 1963-as (bontás előtti) felmérés rögzítette a házak alatti pincék méreteit: egy-egy ingatlan alatt teljes szélességben és gyakran nyolc-tíz méter hosszúságban három méter magas bolthajtásos pince húzódott.358 A földszinti üzletek belső terében is megmaradt a régi, bolthajtásos megoldás. Az ingatlanok piac felőli oldalán működött húsbolt, építőanyag-kereskedés (Kossuth 24.), bőrraktár és gumijavító műhely (Kossuth 26), mechanikai gépműhely (Kossuth 28), Wolfram János rézműves műhelye (Kossuth 32). Kulcsár Károly vaskereskedő (Kossuth 30) háza mögött önálló házszámmal (Búzapiac tér 15.) Weisz Simon kereskedő kétszintes háza állt.

327. A vásártér északi házsora 1913-ban. A földszintes házak közül kiemelkedik a Búzapiac tér 15. számú épület, amely ekkor a Hangya szövetkezet veszprémi kirendeltsége. Mellette jobbra Wollfram János rézműves műhelye