Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

V. A Búzapiac tér és házai

A vásártér rendjét csak úgy tudták megtartani, hogy időről- időre szabályozták, ki, hol és milyen feltételekkel árulhat. A tér nyugati oldalán, a zsinagógák előtt, a házsorokkal pár­huzamosan állíthatták fel sátraikat az iparosok: bognárok, kádárok, fazekasok, csizmadiák, kalaposok, kékfestő-árusí­tók, késesek, kesztyűsök, kötélgyártók, kulcskészítők, mé- zeskalácsosok, szíjgyártók, szitakészítők, szűrszabók, stb. A gabonás szekerek a mesterek sátrai után állhatták fel szo­rosan egymás mellé, de ha szükséges volt, áthúzódhattak a keleti oldal (a mai körforgalom) felé úgy, hogy nyolc-nyolc szekér után utcányi helyet ki kellett hagyni a közlekedőknek. A szénás és szenes szekerek a tér keleti oldalán egy külön ki­sebb teresedésen, a Széna téren árulhattak. A tűzifa és épületfa árusítására a tér délnyugati sarkában (a mai Károly templom helyén) jelöltek ki területet. Itt pakolhattak ki a faszerszám- (talicska, gereblye, villa) és nyoszolya-árusok.284 Itt gyűjtöt­ték össze a vásár alatt felgyülemlett trágyát és szemetet is.285 263. Vásári forgatag a Búzapiac téren azl910-es években. „Soha nem felejtem el a pénteki hetivásárt, amikor mint valami óriási méhraj, úgy zsongott, zúgott az embertömeg, mikor a falusiak ezrével jöttek a városba, melyet a roppant tarka­ság egészen ellepett.”Irta 1885-ben Vutkovich Sándor a Veszprém című lapban.

Next

/
Thumbnails
Contents