Lechner László: Családtörténet két szólamban 1. Veszprémi vagyok? - Veszprémből Veszprémbe 3/1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)
A gimnáziumi évek közelebbről - Barangolás a régi környezetben
órák (főleg nyelvi foglalkozások) esetében írt elő fokozatos sűrítéssel a nyolcadik osztályig, ahol már minden tanítási nap hatórás volt. Megjegyzendő, hogy akkoriban még szombaton rövidített idejű munkanap volt, ehhez igazodóan hat tanítási nap volt egy héten. Az órákra szóló be- és kicsengetést egy erre megbízott felsős diák, vagy helyettese végezte az igazgatói irodánál lévő központi nyomókapcsolón. (Ilyen csengető diák volt az 1940-es években Antalffy Zsiross Albert, a későbbi bécsi operaénekes és Kamarás László, aki Veszprémben lett közismert sebészfőorvos.) A tanmeneti rendet és következetességet szolgálta, hogy a Gimnázium minden évben az egész tanévre érvényes és mind a nyolc osztályra vonatkozó összesített órarendet adott ki az osztályok, tantárgyak és tanárok neveinek feltüntetésével. Ezt a tanév elején kinyomtatva minden tanár, diák és kisegítő megkapta, de ki volt függesztve a folyosókon is. így bármikor, bárkiről kérdezés nélkül is tudni lehetett, hogy mivel van elfoglalva, hol tartózkodik, mikor lehet beszélni vele. Szükség volt erre a speciális célú termek, fizikum, rajz-, torna- és görög-terem igény- bevételének előkészítése miatt is. Az utóbbi onnan kapta az elnevezését, hogy itt oktatták a francia nyelv helyett fakultatívan választható ógörög nyelvet. Ez a terem kölcsönbe vett helyiség volt az iskolával szemben álló kis szeminárium épületében, amely akkor azoknak a felsős korú diákoknak a bentlakásos otthona volt, akik korai elhatározással a papi pályát választották, ennek megfelelő előnevelésben részesültek, sőt a teológusokhoz hasonlóan reverendás öltözetet is használhattak. Különálló, a gimnáziumi épülettömbnél később létesült komplexumban kapott helyet a tornaterem öltözővel, szertárral, tágas udvarral, gondnoki lakrésszel és mellékhelyiségekkel. A várhegyen kívül, de iskolánk szomszédságában a Deák Ferenc utcában állott, megközelítése előbb az Ányos utcán át és a hozzá csatlakozó lépcsőn keresztül történt, de a háború után a várhegy oldalában kialakított szerpentin gyalogúban, a diákmenza kijárati járdája felől közelítettük meg. A tornaterem használatakor vagy bármely iskolai sportrendezvényen kötelező volt az egységes tomaöltözet, kék szegélyezésü fehér trikó, fehér oldalcsíkozású világoskék rövidnadrág és fehér tornacipő. Az iskolaudvart észak felől a rendház eredeti épülete határolta, amely egybeépült a gimnáziumi épület északi szárnyával. Ennek az épületrésznek az első és a később épült második emelete ugyancsak a rendház céljait szolgálta, földszintjén pedig a tanári ebédlő kapott helyet a konyhával szomszédságban. A rendház így kialakult U alakú épületegységét északi oldalról a templom oldalfala határolta. A folyosóknak egy zárt 74