Lechner László: Családtörténet két szólamban 1. Veszprémi vagyok? - Veszprémből Veszprémbe 3/1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)
Előszó
ELŐSZŐ A Veszprémből Veszprémbe sorozat harmadik, páros kötete rendhagyó módon egy testvérpár, Lechner László és Ágnes párhuzamos visszaemlékezéseit adja közre. A két világháború közötti mezővárosok polgári értelmiségének gondolkodásmódját, mentalitását, életmódját, törekvéseit alig ismerjük. Ebbe a vidéki, értelmiségi világba látunk bele a testvérpár elbeszéléseinek tükrében. Egy férfi és egy női világ tárul fel visszaemlékezésükből, mindketten jó megfigyelők, de a körülöttük zajló eseményekből (a világégés előtti uradalmi élet, a П. világháború, államosítások, újjáépítés) más-más maradt meg emlékezetükben. A két testvér mást-mást kiemelve - két szólamban - meséli el a családi történeteket, jóval túlnyúlva Veszprém határain, érintve Budapest, a Tolna és Somogy megyei Öreglak és Ireg településeket. Ágnes a körülötte élő emberekről, rokonokról, barátokról, különösen a nőkről fest remek portrékat, mint például anyai dédanyjáról, Pintér Terézről, akinek Dunára épített paprikamalma volt és olyan vajákos tudománya, hogy álmokból olvasott, vagy édesanyja kedves iregi barátnőjéről „Baller nyanyáról", aki a helyi értelmiségek és uradalmi nőtlen gazdatisztek fehérneműjének mosása kapcsán mond véleményt a korabeli viseletről. Filmszerűen jeleníti meg a budapesti kárpitosmester nagyapja műhelyét, vendégkörét, iregi és veszprémi otthonuk miliőjét egy-egy bútor, használati tárgy történetét is beleszőve a család históriájába. Ágnes elbeszélő tehetségére vall, ahogy néhány vonással felskiccel életképeket, a veszprémi Nárcisz utcai házuk belső berendezését, a konyhát és édesanyja főzéstudományának fortélyait, a ház kertjét, a vándor- színész társulatok és a hárfás cigányok előadásait. A legárnyaltabb kép mégis édesanyjáról rajzolódik ki, az asszonyi világ sűrű szövetének, szépségeinek árnyalt bemutatásával. Lechner László visszaemlékezéseiből egy piarista kis-gimnazista látószögéből ismerjük meg a második világháború előtti társadalmi viszonyokat, ahol a tanárok arisztokratizmusa és humanizmusa együtt volt jelen, a szigorúság mégsem fojtotta el a fiatal fiú belsőjében formálódó hiteles véleményalkotást. A férfi narratíva a nagy életfordulók és döntések hátterének elemzésére koncentrál, de közben megismerjük Veszprém kulturális életét, a pezsgő zenei egyesületeit, a korabeli fiúk szórakozási lehetőségeit, a nagy szánkózásokat, a korcsolyaegylet nyújtotta lehetőségeket, a cserkész- és később a néptáncmozgalmat. 7
