Demény Antal: Gyulafehérvártól Veszprémig - Veszprémből Veszprémbe 1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2014)

1956

1956 Amikor átfordultunk az 1956-os évbe, tudtam, hogy számomra sűrű esztendő következik. Azt viszont nem, hogy nemzetünk egyik legdi­csőségesebb, egyben legtragikusabb eseményei előtt állunk. Az érlelődő politikai földrengést belső szeizmográfom nem jelezte. Az egyetemen ötödév második félévében előadások már nem voltak, csak vizsgák. Az utolsó kollokviumom rendhagyóan alakult. Katonai tárgyból kellett megfelelő jegyet szereznem. A Katonai Tanszék fiatal tisztjeivel addigra már meglehetősen közvetlen kapcsolatunk alakult ki. így érthető a „vizsgán" Forgács hadnaggyal a következő párbeszéd:- Milyen jegyet akarsz?- Jelest.-Minek az neked?-A jeles átlaghoz kell.-Add ide az indexed! (összeadott, osztott, majd): Tényleg, és beírta a jelest. Öt év alatt az egyetlen jegy volt, amiért nem kellett megizzadnom. Közben a diplomamunkámon dolgoztam. Témám a kalciumkarbid-gyártáshoz kapcsolódott. Kísérleteimhez a zsiráfistállóban (Egyetem D-épület) egy kis ívkemencét építettem sam- ott téglákból. Mérete körülbelül egy köbméter volt, amiben maga a re­aktor alig két liter térfogatú, a többi hőszigetelés, mert 3000°C-t kellett tartani. Időnként egy-egy pillanatra be kellett avatkoznom egy vaspál­cával. Az ívfény miatt, ha nem akartam megvakulni, erős fekete szem­üveget kellett feltennem, amivel viszont, ha másfelé fordultam, semmit sem láttam. A menyasszonyom mellettem téblábolt. így történt, hogy amint a vörösen izzó pálcát le akartam tenni, az oldalához érintettem. Kiáltására azonnal visszarántottam, de egy pillanat is elég volt hozzá, hogy az összes ruhadarabját átégesse. Ekkor belépett Kerti Jóska, és kér­dezte, hogy mi történt. Válaszomra, hogy kiszúrtam Katit, fejcsóválva megjegyezte, hogy ilyesmivel úriember nem szokott eldicsekedni. Meg kellett magyaráznunk, hogy itt nem szexuális kiszúrásról volt szó. Vé­gül sikerült modelleznem a folyamatot, gyártottam kicsiben karbidot, s abból acetilént. Kimértem az előállításhoz szükséges elektromos tel­jesítményt (ami persze csak erre a kísérleti kemencére volt érvényes). Elkészültem a diplomamunkámmal, s arra a tanszéktől és a Karbidgyár főmérnökétől is elismerő véleményt kaptam. Két év kihagyás után már nagyon vágytam a Középdöntőbe, ezért a közelgő végszigorlat ellenére is beneveztem a februárban rendezett 133

Next

/
Thumbnails
Contents