Demény Antal: Gyulafehérvártól Veszprémig - Veszprémből Veszprémbe 1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2014)

A koedukált hadseregben

A negyedik félévben sikerült begyűjtenem az első utóvizsgámat. Pedig a szerves kémiát sokat tanultam. Lehet, hogy éppen ez volt a hiba, mert a vizsgára holtfáradtan mentem. Annyira, hogy félreértettem a kihúzott tételt, másra készültem. Amikor a feleletembe a vizsgáztató Hajós tanszékvezető kissé emelt hangon másodszor is belekérdezett, óriási baklövést követtem el. Azt találtam mondani, ha így ordít, nem tudok gondolkozni. Erre aztán tényleg ordított, és egyből kirúgott. Egész nyáron azt tanultam. Nekem ne mondja senki, hogy a szerves kémiában logika van. A vegyületek összetétele és tulajdonságai között semmi összefüggést nem találtam. Szerencsére, mire az utóvizsgámra sor került, már nem ő vezette a tanszéket, mert akkor lehet, hogy nem lenne diplomám, így a vizsgám jóra sikerült. UV-n nem szokás jelest adni. 1953-ban sakkban is megértem életem legnagyobb kudarcát. Az Országos Középdöntőn az első fordulóban nyertem Dely Péter, az utolsóban Portisch Lajos ellen, a három továbbjutó ellen két pontot szereztem, köztük pedig teljes vakfolt. Életemben egyetlen egyszer utolsó helyen végeztem. Ebben a szégyenben közrejátszott, hogy míg a férfi mezőnyben mindössze hatan voltunk vidékiek, s köztük is csak hárman fiatalok bevethető állapotban, addig a párhuzamosan folyó női versenyen tizenhármán voltak vidékiek, s akadtak köztük nagyon igényesek is.

A KOEDUKÁLT HADSEREGBEN

Nyáron ismét katonásdi Szentendre-Izbégen. Most lányokat is behívtak „önkéntes alapon." Külön táboruk volt, mert vigyáztak az erkölcseinkre. Nagy őrködésre nem volt szükség, mert szegények gimnasztyorkában, mellükön lötyögő davaj-gitárral még az egyébként kiéhezett legénységet sem tudták tűzbe hozni. Táborukhoz nekünk kellett őrséget adni.

Amikor a lányoknak lövészeten éles lőszert adtak, mindenki hasalt ahol volt, mert sohasem lehetett tudni, hogy a golyó hova téved. Egyikük tüzelés közben jobb vállához fogta a puskát és balszemével célzott, rátéve a száját a puskaagyra. A fránya szerszám ki is ütötte két fogát. Kérdésre, hogy miért így lőtt, azt felelte, hogy azzal a szemével jobban lát. Csak hát akkor felfedezhette volna, hogy bal válla is van.

Ezzel a kétszer egy hónappal le is tudtam a haza szolgálatát. Amikor tartalékos tizedesként visszatértem az egyetemre, még nem tudtam, hogy a néphadsereg tovább nem tart igényt a szolgálatomra. A terv szerint, miután végeztünk az egyetemen, tartalékos tiszti tanfolyamra hív126