Demény Antal: Gyulafehérvártól Veszprémig - Veszprémből Veszprémbe 1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2014)

Egy év munkában

Jött a Békekölcsön-jegyzés. A tőlük már megszokott módon így nevezték a hadikölcsönt. Mindenkitől egy havi fizetésének jegyzését követelték. Ez volt a tizenkettedik havi fizetés elvétele. Nem tudom, mi szállott meg, de én csak egy százassal kevesebbről akartam lemondani. Végül nagy csetepaté után engedtem. Ha tudtam volna, mit kockáztatok, egy percig sem ellenkeztem volna, mert könnyen az AVH-n győzhettek volna meg „önként vállalt" öntudatos szocialista áldozatkészségemről.

Munkatársaink időnként durva tréfákat követtek el. Egyiküket megfigyelték, amint az erdőben egy nővel fának támaszkodva szexuálisan együttműködtek. írtak neki egy rendőrségi idézést kihallgatásra „erőszakos nemi közösülés bűntette" miatt, megnevezve a személyt, az időt és a helyet. Persze, a valóságban erőszakról szó sem volt, teljes egyetértésben tették, amit tettek. A „vád" mégis félelmes volt, mert az ilyesmit zsarolásra is lehetett használni, és éveket lehetett kapni érte. Mivel az „idézés" munkaidőre szólt, el kellett kéretszkedni előbb a főnöktől, aki be volt avatva a goromba tréfába, s kellőképpen megbotránkozott az ügyön. Majd az eltávozást a személyzetin is be kellett jelenteni. Ott viszont nem ismerték a dolog hátterét. Érdeklődtek hát a rendőrségen, ahonnan a válasz: „Nem tudják, de ha kapott idézést, jöjjön be!" A gyár kapujában mondták meg neki, hogy csak tréfa volt az egész. Any- nyira megkönnyebbült, hogy még haragudni is elfelejtett.

Egy év elteltével tovább nem dolgozhattam, behívtak volna katonának. Ekkor apámnak ismét komoly szava volt hozzám: „Ha akarsz vegyészmérnök lenni, azt megpróbálhatod. Itt nálunk lakhatsz, az ingyen van, velünk együtt koplalhatsz." Ekkor jelentkeztem felvételre a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetemre (akkor még így hívták). De a kieső keresetemet pótolni kellett, mert hála a szocializmusnak, egy keresetből hatan már nem tudtunk megélni. Ekkor szegény édesanyám vállalt a Cserben munkát. Eleinte üzemi beíróként alkalmazták, de ezt a munkakört rövidesen megszüntették, s attól kezdve betanított munkásként dolgozott három műszakban. Emellett és a háztartás mellett még zongoraórákat is adott. Áldott legyen az emléke! Amit ő a családunkért megtett, arra férfi nem lenne képes. Apámat nagyon bántotta, hogy családfőként képtelen egyedül gondoskodni a megélhetésünkről. Ezért igyekezett legalább a házi munkában részt venni. Csak hát nem erre volt kiképezve, s így mindenféle váratlan dolgok történtek. Egyszer, amint behozta a maga készítette levest, abban egy doboz gyufa úszott. Ez úgy jött össze, hogy amikor a fedőt levéve az asztalra tette, rátapadt a gyufaskatulya, s a fedővel visszajutott a levesbe. Egy másik alkalommal bejött panaszkodni, hogy valami nem stimmel, felforrt

115