Somfai Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez (Veszprém, 2012)

Történelem – alulnézetben. Ajánló Dr. Papp Sándor

Történelem - alulnézetben Ajánló Az 1956-os forradalom és szabadságharc fogadás- és hatástörténetét tekintve széles körű és sokszínű interpretációs irodalom született meg, különösképpen a rendszerváltozás elmúlt két évtizedében. Ez az irodalom - a dolgok természe­téből fakadóan - elsősorban a meghatározó személyek és események politika- történeti jelentőségét emeli ki, s viszonylag szerényebb körben kerülnek bemu­tatásra azok a változások, amelyek a központi történéseknek mintegy árnyéká­ban, azokat követve a kisebb közösségek életét befolyásolták. Nem egyszer döntő módon, s a „közember” életében idéztek elő olykor váratlan, gyors és drá­mai változásokat. Jellemzőnek és természetesnek tarthatjuk azt is, hogy a törté­neti leírások, adott koncepcióból kiindulva, meghatározott tárgyválasztás men­tén értelmezik az eseményeket, s a rendelkezésre álló dokumentumokból első­sorban azokat emelik be a történet-láncba, amelyek a szóban forgó összefüg­gésben bizonyító erővel rendelkeznek. Somfai Balázs kötetének igazi értékét az adja, hogy egy kisebb közösség, Veszprém megye idevágó dokumentumait a lehető legszélesebb körben gyűjti össze, s azokat időrendben, tartalmilag koherens egységekbe rendezve „beszélni hagyja”. Történelem alulnézetben, cseppben a tenger - ez a közelítés az egyes ember vagy a kisebb-nagyobb emberi közösségek sorsa, tragédiája révén köze­lebb visz bennünket a nagy történelmi események megértéséhez. Közhelyszerű igazság, de az egyes ember a történelmet soha nem úgy éli meg, ahogyan az a történelemkönyvek „lepárolt” összefüggés- és viszonyrendszerében bemutatásra kerül. Az 1956 nyarán, illetve kora őszén rendezett munkahelyi, párt-, testületi és termelési értekezleteken már elhangzanak - ha óvatosan is - a közösséget köz­vetlenül érintő kérdésekben kritikai észrevételek, és a felelősség boncolgatása is napirendre kerül. A forradalom első napjaiban megfogalmazott kiáltványok alapvető hangütését - a követelések megfogalmazásán túl - a rend megőrzésére, az erőszakos cselekmények elutasítására, a működőképesség fenntartására irá­nyuló felhívások adják meg. És a várakozásé: mi történik a fővárosban? A szö­vegek gyakran esetlegesek, nem jól szerkesztettek, de valamennyi konkrét kívánságokat, követeléseket fogalmaz meg, ám előfordul közöttük stílusos, táv­latos, emelkedett hangvételű felhívás is. 5

Next

/
Thumbnails
Contents