Somfai Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez (Veszprém, 2012)
Menekülők, disszidensek sorsa
Egykorú naplók, korabeli visszaemlékezések házban. Még bejelentette: Külföldi híreink - s rögtön utána: Következő műsorszámunk: valamilyen zeneszám, nem jegyeztem meg, de rossz hatást tett rám. Almos voltam, lefeküdtem, de másnap reggel korán felkelttettem magam Apuval, hogy kijavítsam a maradék dolgozatokat. Ezek mellett ültem még % 7 órakor, mikor Beke Marika bekopogtatott: legyek szíves, mondjam meg, hány óra van, mert a rádió nem mond időt, csak azt mondja, hogy Budapesten kitört a forradalom, fegyveres felkelés van. Ugyanazt tárgyalta mindenki bent az iskolában is. Az ottani rádiófkészülék] már hetek óta rossz. De senki sem tud többet. Tíz óra körül jön a hír Kleinéktól: Nagy Imre lett a miniszterelnök, Gerőt megerősítették elsőtitkári állásában, Nagy Imre nemsokára beszélni fog. Bekértük Dublinszkiék rádióját a tanáriba. Nekem csak három első órám volt,120 % 11-től ott ülök mellette. Egmont-nyitány, Hazám, hazám, Narcissus,121 s újra elölről, meg még egy-két lemez. Közben közlemények: rabló ellenforradalmi banditák fegyveres támadásáról beszélnek. Többek kérésére és „megnyugtatására” közük: a szovjet csapatok a kormány hívására jelentek meg a fővárosban, hogy segítsenek a rend helyreállításában. (Vagy ezt csak délután közölték?) Tudjuk már, miért mentek az éjjel a tankok! De hát a magyar katonaság? Arra nem támaszkodhatott a kormány? [...] Dublinszki bácsi hozta valahonnan a veszprémi egyetemisták követeléseit tartalmazó röplapot. Csupa nemzeti célkitűzés: az oroszok menjenek ki Magyar- országról, az országgyűlésen vessék fel a kossuthi dunai konföderáció tervét; magyar kézbe a magyar uránt; teljes egyenjogúságon alapuló barátságot a SZU- val; szabad utat Nyugatra és Keletre minden 18. évét betöltött állampolgárnak; a külkereskedelmi szerződéseket hozzák nyilvánosságra, a ránk nézve károsakat bontsák fel; március 15. legyen nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyásznap, címerünk a Kossuth-címer (egyedül ezzel az utolsó ponttal nem értettem egyet, úgy gondolom, az itt jelképezett négy folyót s három hegyet122 nem követelhetjük vissza a nacionalizmus-sovinizmus feltámasztása nélkül - ez pedig káros lenne, s akkor a jelkép is csak izgató); vezető állást csak hozzáértő, megfelelő végzettségű ember tölthessen be. És így tovább, nem emlékszem már mindre. [...] [Október] 26-án, péntek délután tört ki Palotán is a forradalom. Délelőtt még bent voltunk az iskolában, tanítani is megpróbáltunk, bár nehezen ment. A gyerekek, főleg a nyolcadikosok nagy lázban voltak. Mindenki szerzett nemzeti színű szalagot, egyiknek-másiknak nemcsak kokárda, de még karszalag is került belőle. A Kossuth-címert kérdezték, megmutattam nekik, s óra végére már mind azt rajzolta. 120 A tanórák akkoriban 50 perecesek voltak, és mindegyik a kerek órák időpontjában kezdődött. 121 Komolyzenei darabok címe. 122 A történelmi magyar állami címer pajzsán a vörös alapon fekvő négy ezüst pólyát hagyományosan a Duna, Tisza, Dráva, Száva folyókkal, a pajzson (címertanilag) balról ábrázolt zöld hármashalmot hasonlóképp a Mátra, Tátra, Fátra hegyeivel volt szokás kapcsolatba hozni. 130
