Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)
Posztó Pápa piacán - III. Pápa városa a késő középkorban és a kora újkorban a régészeti feltárások tükrében
A Győr felől - a mai Szent István úton - érkező szekerek a középkori templom nyugati homlokzata előtt haladtak el. A tér délnyugati sarkában kelet felé fordulva folytatták útjukat, teljesen megkerülve a középső területet, majd a délkeleti sarokban az egykori Hosszú utcán (ma Fő utca) keresztül hagyhatták el a várost Veszprém irányába. A nagy sokadalmak idején a piac még ide, a hosszú utca elejére is benyúlhatott. A középkori ábrázolásokból tudjuk, hogy a teret határoló házak földszinti részeit boltok számára alakították ki. Ezeket vagy a házakat birtokló kézművesek használták saját termékeik eladására, vagy tulajdonosuk bérbe adta őket. A tér középső részén — a temető és a szekérút között — csak ideiglenes, cölöpös építmények állhatták. A burkolatot áttörő nyomaikat meg is találtuk az ásatás során. Ezek könnyű szerkezetű, egyszerűen és gyorsan szétbontható és elszállítható pavilonok lehettek. Kevésbé tehetős kereskedők, főleg a hetipiacok alkalmával — ha éppen nem közvedenül a földre rakodtak — akár sátorszerű, vagy ponyvával fedett kis pultokat használhattak. A mohácsi katasztrófát követő háborús körülmények miatt a piac forgalma megcsappant, az ország távolabbi pontjairól már nem sokan merészkedtek hosszabb útra indulni. A városbeliek csökkenő vásárlóereje miatt fokozatosan • A pápai Fő téren előkerült pénzek származási helye Amsztei London
