Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)

Posztó Pápa piacán - III. Pápa városa a késő középkorban és a kora újkorban a régészeti feltárások tükrében

Jelentős eredményekkel járt az 1986-os leletmentés a város erődítésének nyomvonalán. Ilon Gábor a kora újkori város keled szélén a pápai palánk egy keskeny szakaszát tárta fel. Az előkerült részletek alapján legalább három építési periódus rajzolódott ki. Egy másik helyen pedig egy sokszögletű kvá- derkövekből rakott alapozást tártak fel, amely a városfal délnyugati bástyájához tartozhatott. Itt sikerült megállapítani az egykori vizesárok szélességét is, amely elérte a 9 métert. Valószínűleg a város egyik kapujához vezető dorongút maradványait figyelte meg Ilon Gábor 1990-ben a Szent László utcában.

Ugyancsak Ilon Gábor nevéhez köthető Hanta falu feltárása 1994—1996 folyamán, ami Pápa korai történetéhez számos adalékkal szolgált. Az egykor önálló település nevét máig őrzi a romos Hantai malom és az utca neve. Már korábban is kerültek elő erről a területről kisebb leletek, amelyek alapján templomot és temetőt is feltételeztek a korai településen. A kutatás során kiderült, hogy a helyi homokbánya szinte teljesen elpusztította a temetkezéseket, s velük talán a templomot is. Az előkerült emberi maradványok természet- tudományos vizsgálata alapján a leletek a 13. század közepéről származnak. Eredményesebbnek bizonyult az egykori falu feltárása. Nyolc Árpád-kori lakóház került elő és számos kisebb objektum. A házak sárral tapasztott, földfelszín fölé emelkedő falakkal rendelkeztek. Minden épületben mészkőből rakott kemence volt. A kerámialeletek alapján a településrészlet valamikor a 10—11. században létezhetett.

Az elmúlt évtizedben két jelentősebb beruházásnak köszönhetően újabb, a korábbiaknál jóval kiterjedtebb megelőző feltárásokra került sor a város területén. Az egyik helyszín a Fő tér volt, a másik pedig a teljeskörű felújításon átesett Esterházy-kastély. A Fő téri munkálatokat 2010-ben Szvath Márton kezdte meg a későbbi ásatások irányát kijelölni hivatott szelvények megnyitásával és a templom körüli temető feltárásával. A már Mithay Sándor és Ughy István által megtalált templom hozzáférhető alaprajza végre összefüggéseiben is megjelent, ráadásul egy mellékkápolnát is sikerült feltárni. Az épület feltehetően három hajós volt, sokszögben záródó, gótikus szentéllyel. A templom délnyugati sarkán egy masszív torony állt. A szondázásokkal megtalálták a templomot körülvevő egykori kőfal alapozását is. A templom és a kerítőfal nyomvonala jelenleg a Fő tér burkolatában kirakva látható. Az előbbiekkel párhuzamosan megkutatott temetőből számos, nagyon gazdag kora újkori temetkezés került elő. Az egyszerűbb rózsafüzérek, ruhadíszek, gombok stb. mellett viszonylag jól megőrződött pártákat és ruharészleteket lehetett kiemelni. A díszes ruhák restaurálása részben már meg is történt.

28