Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - VI. A község a Horthy-rendszer éveiben (1920–1945)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV 2. Takácsi, 1925. április 27. Győry János református lelkész levele az egyházmegyei gondnoknak a takácsi egyházak közbirtokossági támogatási formáiról, a régi arányok fenntartásáról Győry János református lelkész levele nemcsak azért fontos dokumentum, mert rávilágít a falu felekezeti viszonyainak történelmi átalakulására, hanem azért is, mert bizonyítja, hogy a közbirtokosság az első világháború után is anyagilag támogatta a három felekezetet: változatlanul hozzájárult a lelkészi és tanítói fizetésekhez. 1925-ben azonban a támogatás megvonásáról döntött. A takácsi-i református lelkészi hivataltól. Méltóságos gondnok úr! Mélyentisztelt uram! Tudom, hogy méltóságos uram nagy elfoglaltsága mellett is szívesen és készséggel foglalkozik egyházmegyénk s egyházközségeink ügyes-bajos dolgaival. Ez bátorít fel arra, hogy én is megkérjem tisztelettel, miszerint szíveskedjék áttekinteni a csatolt másolati aktákat és azután kérem nagybecsű tanácsát, hogy miképpen lehetne ezt a nagy értékű haszonjogot továbbra is egyházunk részére biztosítani. Momentán az ügy nem aktuális, azonban 1926. év közepe táján - a hangulatból következtetve — okvetlen aktuálissá válik, mert a korcsma akkor lesz újra bérbe adva, ’s igen könnyen megtörténhetik, hogy a szerződésből kihagyják. A községi jegyző titkon burkoltan célozgat rá, hogy most lesz a kedvező alkalom. Az ügy története ez: a múlt század elején Takácsi község lakossága túlnyomó részben református volt, kisebbségben voltak az evangélikusok és a katholikusok is. Az evangélikusok [1806]Ьапш templomot építettek és a pápai evangélikus anyaegyházhoz csatlakoztak, ahova tartoznak ma is, mivel leányegyház, tanítójuk van. A katholikusok szintén filiát alkotnak tanítói állással. A katholikusok többnyire beköltözött cselédekből állanak, akik közül többen jómódra tettek szert, de a mi híveinkkel eddig nem vegyültek össze. A lutheránusok ellenben a mi református leányainkat vetették el rendszerint a fiaikkal és így a vagyon lassanként átszivárgott a lutheránusokhoz, úgyhogy ma már több 60-70 holdas evangélikus gazda van, mint református. Átlag azonban még a református birtok egynegyednyivel több, mint az evangélikus. Lélekszám szerint is a református lelkek száma ma több mintegy 100 lélekkel, mint az evangélikusoké. A katholikusság a kisebbség, de térfoglalása szembetűnő. Az egyházak birtokállása kezdetben és ma ugyanaz. A református 45 kh, az evangélikus 12 kh, a katholikus [egyházé] pár hold, valamennyibe beleszámítva a lelkész és tanító javadalmát is. A múlt század első negyedében már erős verseny támadhatott a 3 felekezet között, s éppen ezért a közbirtokosság, mely jó körülmények között volt és van ma is, valószínűleg segítségére akart lenni az egyházaknak és az akkori egyházi közvagyon alapul vételével nyújtotta a segítséget. „Akinek több van, annak több adatik” - azaz mindegyik felekezet a maga közvagyona után kapott segélyt, mely segélyezés és az arány a mai napig is fennáll. Ezt akaq’ák a lutheránusok mindenképpen felborítani, 844 844 Az irat középen szakadozott, egérrágta, az évszám olvashatatlan 376
