Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - VI. A község a Horthy-rendszer éveiben (1920–1945)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV illetve megvonatni. A kommün idején megjelent nálam 5 ember a közbirtokossági gyűlés megbízásából és a szónokuk előadta (valószínű a saját véleményét) kacskarin- gós furfangossággal tartalmilag a következőt: „Mivel ők, az evangélikusok meggazdagodtak, mi reformátusok pedig megszegényedtünk, a járulékból az övéké legyen a több, a mienk pedig a kevesebb.” Erre ezt mondtam: „Megértettem körülményes mondókájuk tartalmát és most kérem, jól figyeljék meg válaszomat: a református egyház 100 esztendővel ezelőtt is ilyen gazdag volt, mint amilyen ma, az evangélikus egyház pedig 100 esztendővel ezelőtt is olyan szegény volt, mint ma, ez a járulékarány alapja; ha egyesek Önök közül meggazdagodtak, az az Önök szerencséje, és ha mi megszegényedtünk, az a mi bajunk. (A küldöttségből kettő nevetett.) Ezzel eltávoztak. Amint hallottam, ügyvédnél is jártak, de aligha kaptak biztató szót, mert ezideig a mozgolódás megszűnt. Az elődök tiszteletre méltó céllal az egyházakat segítették, az utódok a korcsmafelvirágoztatást tűzték maguk elé cél gyanánt. A segélyezés a közbirtokosság részéről, illetve a járulékadás az 1819-ik évben kezdődik. (L. másolat. - Eredeti szöveg be van írva a község jegyzőkönyvébe.) Nem volna-e helyes ennek a másolatát [.. .j845 A boijárulék aránya ez volt kezdetben, ez ma is. Hogy a hús és faggyú járulék adományozása mikor vette kezdetét, eddig nem sikerült kinyomozni, azonban az egyházi levéltárban van egy másolat 1860-ik évből számos aláírással (lásd 2.), melynek hitelességéhez kétség nem fér, mely nyilván mutatja, hogy a református egyházat mi illette akkor. Még a közbirtokossági malomból is járt 1 és 'A mérő búza és ezt évről évre felvette gyülekezetünk a molnártól. Az 1886-ik évből szintén ide csatolok egy kivonatot (lásd 3.), 1890-ből és 1895- ből szintén egy kivonatot a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvből, melyek mind amellett bizonyítanak, hogy ez a jog fennállott. Van a kezemben egy eredeti korcsmái bérlet[i] szerződés 1916. évből, ebben is benne van a járulék és mai is tényleg kiszolgáltatta a közbirtokossági korcsmáros. Fel van véve az egyházi vagyonleltárban és az egyházmegyei közgyűléssel megerősítve 1914. évben. Akántortanító díjlevelében, illetve javadalmi jegyzőkönyvében a hús, bor, faggyú a közbirtokosságtól címen szerepel. Az 1890. évben az italmérési kártalanítási (regálé) összeg a gyülekezeti földek után a következő arányban osztatott ki: Áramai katholikus iskola 36 forint 95 krajcár, a római katholikus egyház 12 forint 39 krajcár, összesen: 44 forint 34 krajcár. Az evangélikus gyülekezet 70 forint 53 krajcár, az evangélikus iskola 59 forint 74 krajcár, összesen: 120 forint 27 krajcár. A református gyülekezet 190 forint 81 krajcár, a református lelkész 247 forint 69 krajcár, református iskola 114 forint 49 krajcár, összesen: 552 forint 99 krajcár. Ezzel szemben a katholikusoké és evangélikusoké összesen 164 forint 61 krajcár, azaz mint- egy egy harmada a reformátusokénak! Méltóságos gondnok úr! 845 A mondat folytatása papírhiány (egérrágás) miatt hiányzik. 377