Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - VI. A község a Horthy-rendszer éveiben (1920–1945)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV évre tolta maga előtt a háború végéig. A költségvetés bevételei a kiadásokat csak részben fedezték, a hiányzó összeget az adóalap százalékában meghatározott községi pótadó kivetésével fedezték. A pótadó mértéke évről évre nőtt: míg a második világháború előtt 55% volt, a háború alatt 140-160%-ot is elérte.832 833 2. sz, táblázat A községi költségvetés alakulása pengőben (1939-1945) Év Bevétel Kiadás Hiány Adóalap Pótadó (%) 1939 10.016 15.360 5344 9712, 70 55,03 1940 9367 16.451 7084 9712, 70 72,93 1941 11.969 18.781 6812 9936,42 68,55 1942 10.729 25.959 15.230 9808,45 155,27 1943 13.741 29.074 15.333 10.952,29 140,00 1944 26.209 42.238 16.029 10.056,42 159,39 1945*33 106.306 308.492 202.186 132.404,29 153,00 Az év közben fölmerülő, előre nem látható költségeket (pl. kisegítő munkaerő alkalmazása, községi alkalmazottak fizetésemelése, segélyek elbírálása, stb.) pótköltségvetéssel és újabb pótadó kivetésével fedezték. A második világháború alatti évekre megállapítható, hogy az általános áremelkedés miatt minden év második felében szükség volt pótköltségvetés készítésére. A kiadások túlnyomó része az önkormányzat működésének fenntartását, közigazgatási feladatainak elvégzését, utak, hidak karbantartását, tűzrendészed teendők ellátását szolgálta. Közművelődési, szegényügyi és népjóléti célokra csekély összegeket fordítottak. Tanügyi és testnevelési kiadások címszó alatt főként a leventemozgalom (sportpálya, lőtér, parancsnoki tiszteletdíj) költségeit értették A hagyományokat fenntartva a helybeli egyházaknak is kisebb támogatást nyújtottak. A képviselőtestület több helyi jogszabályt alkotott: szükség esetén módosította a szervezeti és működési szabályrendeletet, a bor- és húsfogyasztási adóról szóló szabályrendeletet (1939, 1943), a húsvizsgálati szabályrendeletet (1943), de új jogszabályokat is elfogadott. Ezek közé tartozott a hangversenyek és egyéb rendezvények kapcsán szedhető díjakról (1938), a társulatok által rendezendő felvonulások és megrendelt hirdetések díjairól (1938), a községi ingatlan vagyonátruházási illetékekről (1939) és az ásványvíz- és szikvízadóról (1943) szóló szabályrendelet. Mindegyik a költségvetési bevétel növelését szolgálta. A községi autonómia korlátozott voltát mutatja, hogy legtöbbjük nem a község kezdeményezésére, hanem miniszteri rendeletre vagy utasításra született.834 832 VeML PL V. 405. Községi képvt. jkv. 20/1938. kgy. sz., 10/1939. kgy. sz., 25/1941. kgy. sz., 14/1942. kgy. sz., 18/1943. kgy. sz., 5/1945. kgy. sz. A költségvetésben szereplő hibás számolási adatokat korrigáltuk. Ezek több esetben úgy keletkeztek, hogy a pótadó %-át az egyszerűség kedvéért a jegyző egész számra kerekítette. 833 Az 1945. évi költségvetést 1945. szeptember 25-én hagyta jóvá a képviselőtestület. 834 VeML PL V. 405. Községi képvt. jkv. 18/1938. kgy. sz. a községi ingatlan vagyonátruházási illetékről, a 21/1938. kgy. sz. a hangversenyekről, a 22/1938. kgy sz. a társulatokról, 19/1939. kgy. sz. a bor és húsfogyasztási adóról, a 11/1943. sz. az ásványvíz és szikvízadóról, a 12/1943. kgy. sz. ismét a bor- és húsfogyasztási adóról, a 13/1943. kgy. sz. a húsvizsgálatról szóló szabályrendeletet tartalmazza. 372
