Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban
TANULMÁNYOK — 1. Takácsi község a helytörténetírásban (Hudi József) Jelen kötet nem kíván új falumonográfia lenni, hanem a meglévő feldolgozás kiegészítésére törekszik oly módon, hogy a korábbi szintézisből hiányzó néprajzi, természetrajzi fejezeteket tartalmazza, melyeket történelmi olvasókönyvvel egészít ki. A történelmi olvasókönyvet azzal a szándékkal állítottuk össze, hogy azt az általános és középiskolai iskolai oktatásban is lehessen használni, ugyanakkor tanulságos olvasmány lehessen a felnőtt lakosság számára is a falu történetének jobb megismeréséhez. A forrásszövegek összegyűjtésekor elkészítettük a tanítók, lelkészek, községi elöljárók (nemes és agilis bírák, jegyzők, esküdtek) és egyházi elöljárók (tanítók, lelkészek, kurátorok, felügyelők) jegyzékeit, összeállítottuk a takácsi életrajzi kislexikont. Sajnos, az anyagi források szűkössége miatt a kiadásra szánt szövegnek csak mintegy négytizede kerülhetett a kötetbe, s az archontológiai adattári részt is el kellett hagynunk. A megszabott terjedelem miatt az illusztrációk számát is csökkenteni kellett és a tervezett színes mellékletek is elmaradtak. A kötet összeállításakor több nehézséggel kellett szembenéznünk. Az első nehézséget a források szűkössége jelentette. Úgy tűnt, hogy a nemesi múltra egykor oly büszke falunak alig maradt írásos hagyatéka.119 Takácsi nagyközség képviselőtestületi jegyzőkönyvei ugyanis csak az 1938-1950 közötti, közigazgatási iratai az 1894—1951 közötti időszakból kerültek levéltárba. A második világháború utáni népi szerv, a Takácsi Nemzeti Bizottság iratai (1945- 1950), továbbá a közellátási megbízott iratai (1946—1950) szintén levéltárba kerültek. A tanácsi korszakból a községi tanácsi jegyzőkönyvek az 1950-1971 közötti, az iratok az 1950-1964 közötti időszakból kutathatók. A Takácsi Petőfi Mgtsz 1961-1972 közötti hiányos iratai a mezőgazdaság változásait tükrözik. A tanácsi korszakból legteljesebben a pápai székhelyű Vaszari Hunyadi Mgtsz iratai (1959-1986) kerültek levéltári őrizetbe, amelyek csak részben hasznosíthatók a községtörténet számára. A református elemi iskola iratai (1876-1948), az evangélikus elemi népiskola iratai (1897-1948), a római katolikus elemi iskola iratai (1906-1948) és a Takácsi Hitel- szövetkezet iratai (1935-1950) töredékesen maradtak fenn. A római katolikus plébánia Takácsira vonatkozó 1933-1947 közötti néhány irata is a megyei levéltárba került. Az általános iskola 1948-1975 közötti iratait vette át a levéltár. A családok közül a Kovács család iratait (1642-1847) őrzi a megyei levéltár pápai részlege. A kutatás során került elő a község elveszettnek hitt protokolluma és két korai körrendeleti jegyzőkönyve, továbbá a képviselőtestület kiegyezés kori jegyzőkönyve, melyek lehetővé tették a XVIII-XIX. századi községi önkormányzat és a közbirtokosság megismerését. Az elsődleges (primer) községi forrásanyag pusztulása miatt a Horthy-rendszer előtti korszakok kutatása esetén óriási jelentősége van a felsőbb hatósági szinteken (a járásnál, megyénél, a kormányhatóságoknál), illetve a győri és veszprémi püspöki levéltárában hozzáférhető az ún. másodlagos (szekunder) forrásoknak. Ezek közül legfontosabbak a Veszprém Megyei Levéltárban, a Veszprémi Érseki Levéltárban és a Győri Püspöki Levéltárban található különféle iratsorozatok, amelyekből részben „pótolhatók” a községre vonatkozó legfontosabb adatok. 119 A levéltári forrásokról: JAKAB 2006.32., 53., 75., 78., 81., 90., 125., 129., 135., 149., 180. 27
