Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - II. Takács a török hódoltság korában
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV ben született Haj dán György szintén járási esküdd tisztséget töltött be.487 Egészen fiatalon, 1677. augusztus 30-án választották vármegyei esküdtté.488 A közösség identitását a nemesi eredet mellett a szomszédokkal való viszálykodás, ellenségeskedés is meghatározta. A határhasználat miatt a takácsiak elsősorban Va- szarral kerültek összetűzésbe, melynek emlékét a nagy nehezen visszaszerzett „Pörös földek ” dűlőelnevezés is őrzi. A birtoklás, rokoni kapcsolatok révén a falu a hódoltság korában is erősen kötődött Pápához, Görzsönyhöz és a többi környező református településhez. FORRÁSOK 1595-1698 í. 1595 Az 1595. évi V. te. az egytelkes nemesek, a VI. te. a címeres nemesek, egyházi nemesek és szabadosok adó alá vételéről A 15 éves háború során a Habsburg-birodalom hadseregének a megerősítése érdekében a nemeseket is megadóztatták: az 1595. évi Ili te. a kapuadó nagyságát jobbágyok esetén 9, fóldesurak esetén 6 magyar forintban határozta meg. A rendkívüli helyzetre való tekintettel többek közt a címerleveles és egytelkes nemeseket, a mások szolgálatában álló nemeseket, a saját malommal bíró molnárokat is „segély" fizetésére kötelezték A töröknek alávetett falvaknak az összeg felét kellett befizetniük. A későbbiekben a vármegyék a saját fenntartásukra is meghatározott összeg (taxa, taksa) fizetésére kötelezték az armalista és egytelkes nemeseket, akiket - a jobbágyoktól való megkülönböztetés végett - taksás nemeseknek neveztek. [V. cikkely:] Továbbá megállapították, hogy az egytelkes nemesek, valamint azok a birtokok is, a melyeket a földesurak zsellérállományokká változtattak és a melyeket eddig kirovás alá nem vontak, az alispánoknak és egy-egy előkelőbb nemesnek a lelkiismeretes kiszabásához képest adózzanak és hadcsapatokat állítsanak ki. [VI. cikkely:] Hasonlóképen, személyükre nézve a címeres nemeseket: mert ezek telkükre nézve úgy, mint mindazok a többi nemesek is, akik idegen, meg polgári telkeken laknak (ha a telek kivéve nincsen), a többi jobbágyok és polgárok módjára adózni és dézsmát fizetni kötelesek lesznek; nemkülönben azok a menekültek is, a kiknek házuk van, továbbá az egyházi nemesek és úgy a királyi felségnek, mint a főpap és báró uraknak és nemeseknek a szabadosai, valamint azok is, a kik bárhol Őfelségének a tiszti szolgálatában állanak, (a kik tudniillik nem birtokosok) ugyanazon módon az alispánnak és egy előkelő nemesnek a lelkiismeretes kiszabásához képest adózzanak és katonákat küldjenek. FORRÁS: MARKUS Dezső (szerk): Corpus juris Hungarici. Magyar törvénytár. 1526-1608. évi törvény- czikkek. Bp, 1899. 749. 487 G. VARGHA 1942. 29. 488 IV. La.Közgyűlésijkv. 1677. augusztus30.pag. 198. 210
