Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - II. Takács a török hódoltság korában
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV a hódoltság korában. Ha a szükség úgy hozta, nemesek és agilisek egyaránt adták- vették birtokaikat. A megtermelt áruk értékesítésére legközelebb a pápai hetipiacon és vásárban kerülhetett sor; itt szerezték be a legfontosabb iparcikkeket. Helyben egy malom működött, amely 1649-ig nemes Csigi Andrásé volt, ekkor eltartás fejében eladta nemes Győrffy Jakabnak.476 A malom azonban idővel tönkement. Ezt mutatja, hogy 1675-ben a nemes Hathalmy család kúriáját és „puszta malom helyét" adta el nemes Eperjessy István pápai lakosnak.477 Új malmot csak a XVIII. század elején építettek a községben. Addig nyilván a pápai malmok valamelyikébe hordták őröltetni a gabonát. Pápán a XVI. században 10-12, a XVII. században 15-16 céh, számos kereskedés működött.478 A vásárokon többek közt asztalosok, bognárok, csapók, csizmadiák, fazekasok, gombkötők, kovácsok, lakatosok, mészárosok, ötvösök, pajzskészítők, szabók, szíjgyártók, takácsok és vargák kínálták készítményeiket.479 A távolsági kereskedők - közvetítőik révén - Angliából, Németország, Szilézia különböző városaiból szerezték be a jó minőségű posztót, melyről a Fő tér rekonstrukcióját megelőző ásatás során nemrég előkerült ólomplombák sokasága tanúskodik.480 A város református kollégiuma 1585-től 1752-ig, átmeneti megszűntetéséig a takácsi ifjak számára is lehetővé tette felsőbb tanulmányok folytatását, melyek révén egyházi és világi állásokba kerülhettek. Alsótakácsi László Máté 1570-ben Veszprém vármegye szolgabírája volt. A vármegye megbízásából perbe idézte a vásárhelyi konvent jobbágyaival hatalmaskodó Devecseri Csórón Jánost.481 Haj dán István takácsi birtokos szintén Veszprém vármegye szolgabírája volt 1630-ban és 1640-ben.482 1643-ban ismét szolgabíróvá választották Agha András helyére.483 A szolgabíróifeladatok ellátásához ekkor már bizonyos fokú jogi képzettségre, megfelelő latintudásra is szükség volt, így az iskolázott takácsiak egyike lehetett. Ezt megerősíti, hogy 1641-ben őt küldte a vármegye Révkomá- romba a törökkel való tárgyalás végett.484 Az írásbeliség fejlődését jól mutatja, hogy a XVI-XVII. században törvények és vármegyei szabályrendeletek (statútumok) szabályozták a szolgabírák által kiállított iratok eljárási díját.485 Haj dán segédje, esküdtje lehetett nemes Györffy János, aki 1628-ban 45 évesen e minőségében tanúskodott a gárdonyi erdőperben.486 Haj dán István unokája, az 1661476 GyEL ХП. 16. X. kötet 242. VERESS D. 1998. 19. 477 GyEL XII. 16. XIII. kötet 359. VERESS D. 1998. 25. 478 HERMANN 2012.182. 477 SZAKÁLY 1994. 157-158. 480 Szvath Márton - Mordovin Maxim - Kovács Enikő: Pápa város középkori régészeti forrásai. A 800 éves város „Pápa évezrede” c., 2014. május 21-22-én megtartott konferencia első napján Mordovin Maxim számolt be az ásatási eredményekről. A posztót lezáró ólomplombák a XV. század második felétől a XVII. század elejéig kerültek elő, így folyamatos külkereskedelmi kapcsolatot tükröznek. 481LUKCSICS 1923. 102. 482 VeML IV. 1. m. Nr. 25. Hajdán István felperes és Tompa Kristóf alperes közötti peres egyezséglevél (transactio). Illésy Miklós, Veszprém vármegye jegyzőjének latin nyelvű kiadványa. 483 VeML IV. 1. a. Közgyűlési jkv. 1643. augusztus 13. pag. 26. 484 VeML IV. La. Közgyűlési jkv. 1641. pag. 18. 485 FEKETE 1914. 61-62. A XVI. század közepén még nem mindenütt volt követelmény, hogy litteratus (írástudó) ember legyen a szolgabíró. 486 VeML PL XIII. 72. A Kovács család iratai. Fase. I. Nr. 2. 209
