Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban
TANULMÁNYOK — I. Takácsi község a helytörténetírásban (Hudi József) A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat Történeti Statisztikai Kutatócsoportja 1972-ben indította el a történeti Magyarország területét átfogó, 1773-1808 között keletkezett források összegyűjtését, s egységes szempontok alapján történő feldolgozását, majd megyénkénti történeti helységnévtárak kiadását. 1989-ig 11 intézmény kapcsolódott be a munkába, amely lehetővé tette a sorozat megindítását. Veszprém megye történeti helységnévtára 1994-ben jelent meg, mely Takácsi XVIII. század végi állapotát is bemutatta. A kiadvány Takácsi és Peretakácsi elnevezéseit, jogállását, birtoklási, népességi, egyházigazgatási adatait közli. A református anyaegyház a Dunántúli Református Egyházkerület, a pápai evangélikus egyházhoz tartozó takácsi evangélikus leányegyház a Dunántúli Evangélikus Egyházkerülethez, a katolikus leányegyház és a vaszari plébánia ekkor már a Veszprémi Püspökséghez tartozott. A községben malom is működött.73 Az 1970-es évektől kezdve új lendületet vett az egyháztörténeti kutatás, amely révén az egyházmegyei névtárban rövid plébániatörténet is megjelenhetett. A névtárból az előbbi adatot is pontosíthatjuk: az 1777. évi egyházmegye-rendezés során kapta meg a veszprémi püspökség a győritől a pápai főesperesség Veszprém megyei plébániáit és az exempt helyeket, valamint a zágrábi püspökséggel vitás Rába-mentét.74 A vaszari plébánia első papját 1290-ből említi, barokk templomát 1790-ben építették. Az anyakönyvezést 1704-ben kezdték meg.75 Az általunk személyesen ismert Pfeiffer János kanonok több évtizedes kutatómunkával elkészítette az egyházmegyei papság életrajzát, amely a vaszari plébánosok, káplánok életrajzát is tartalmazza. A kézirat 1987-ben külföldön látott napvilágot, de Adriányi Gábornak köszönhetően a veszprémi püspökségen is beszerezhetővé vált, így a helytörténetet is gazdagította.76 A zsidóságtörténeti kutatások a szocializmus évtizedei alatt háttérbe szorultak. Izraelben jelent meg Láng Jehuda-Gyula emlékkönyve a pápai és Pápa környéki zsidóságról, amely a holokausztnak is emléket állított. A „Mártírok névsora” a városkörnyéki településeket is tartalmazza, de ebből Takácsi valamilyen oknál fogva kimaradt.77 A honismereti mozgalom az 1960-es években bontakozott ki Veszprém megyében, de a kutatóknak kevés lehetőségük volt eredményeik publikálására. Kivételt jelentettek a jelentősnek tekintett politikai évfordulók. 1970-ben, a honismereti mozgalom 10., a tanácsok megalakulásának 20., a „felszabadulás” 25., Lenin születésének 100. évfordulóján két kiadvány is megjelent Pápán: egy történeti-honismereti dolgozatokat tartalmazó tanulmánykötet és Rácz István monográfiája. Az elsőt 300, a másodikat 200 példányban állították elő a járási tanács sokszorosító gépén.78 Az első a járás területén működő helytörténészek munkáiból tett közzé válogatást Ezek Csőt, Döb- rönte, Ganna, Ihász, Kesző, Külsővat, Nagytevel, Vanyola történetének egy szeletét 73 SIN 1994.40-41. 74 NÉVTÁR 1975. 75 Uo. 260. 76 PFEIFFER 1987. 77LÁNG 1974. 135-173. A mű egy példánya a Veszprém Megyei Levéltár szakkönyvtárába is bekerült, így a kutatók használhatták. 78 DREISZINGER-RÁCZ 1970., RÁCZ 1970b. 20
