Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban

TANULMÁNYOK — I. Takácsi község a helytörténetírásban (Hudi József)

dolgozták fel. A szerzők témaválasztását meghatározta, hogy a hivatalos szervek a honismereti munkát összekapcsolták az idegenforgalom szervezésével.79

Rácz István könyve a pápai járás 1944-1945-ös eseményeit foglalta össze. A szerző a bevezetőben rögzítette alapállását: „Hazánk felszabadulásának történelmi jelentőségű eseményeit súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően értékelni csak a végnapjait élő Horthy-rendszer és Szálasi hungarista mozgalmának egyidejű vizsgálata és bírálata mellett lehetséges.” Ezért az 1970. január 1 -jén a járáshoz tartozó 54 község történetét 1944. január 1-től a „felszabadulásig”, az élet megindulásáig dolgozta fel visszaemlékezések, hivatali iratok és a korabeli sajtó felhasználásával. Bemutatta a közigazgatás és politikai rendszer újjászervezését, a földreform végrehajtását, az országgyűlési választásokat. A Mellékletben hét irat szövegét közölte az 1945. február 11 .-június 26. közötti időszakból, emellett közzétett 6 kimutatást: a községi nemzeti bizottságok elnökeinek névsorát, a különböző párt- és községi vezetők adatsorát. Takácsiról többek közt megismeijük a „felszabadulás” időpontját (1945. március 26.), a földreform eredményeit, a nemzeti bizottság elnökének nevét (Győri Károly), az MKP alapító tagjainak névsorát, a párttitkár (Kovacsics Géza) adatait, az SZDP elnökének (Molnár András), a Kisgazdapárt elnökének (Borsos Elek), a Nemzeti Parasztpárt elnökének (Réti Sándor) nevét, az 1945 áprilisában szolgáló községi jegyző (Gercsényi Andor) és bíró (Borsos Elek), továbbá a Községi Földigénylő Bizottság elnökének (Paksi Sándor) nevét.80 A kiadvány a „forradalmár elődökről való megemlékezést”, „megbecsülésüket”, áttételesen a szocialista rendszer törvényesítését szolgálta.81

1972-ben indult a Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányoké, helytörténeti kiadvány, amely napjainkig 21 évkönyvet, azokban számos dolgozatot tett közzé, — köztük olyanokat, amelyek Takácsival is foglalkoztak.82 Önálló dolgozat azonban nem készült a falu történetéről vagy történetének valamely sajátos, fontos fejezetéről.

Az 1960-as években a helytörténeti lexikonban és a régészeti topográfiában közzétett alapvető történeti tényanyagot a későbbiekben több nyomtatott történeti munka is kiegészítette. Az 1970-es évek derekától a Veszprém Megyei Levéltár is jelentkezett a könyvpiacon. Kiadványsorozata 1977-től napjainkig számos olyan művet tartalmaz, amely gazdagítja a községre és a kistérségre vonatkozó történeti ismereteinket.83 1982-ben közzétették a megye közigazgatási beosztásának változásait és a községi, városi, járási és megyei tanácsi vezetők adatait.84 Az 1984-ben kiadott tanulmánykötet az 1488-as adóösszeírást és az Emuszt-féle számadást, az 1831-es kolera eseménytörténetét és pusztításának mérlegét, az 1848/49-es parasztmozgalmak történetét tette

79 RÁCZ 1970a. 4-25.

80 RÁCZ 1970b. 58., 88., 112., 116., 118., 120., 122. A községi jegyző neve helyesen: Gerzsenyi András.

81 RÁCZ 1970b. 91.

82 Az évkönyvek írásairól tájékoztatást adó repertóriumok: HADNAGY 1985., valamint MEZEI- TÓTH 2003.

83 Az első kötet: GUTHEIL 1977.

84 FEJES 1982.

21