Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - II. Takács a török hódoltság korában
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV meg a hittérítést. A Dunántúl rekatolizálásában döntőfordulatot jelentett, hogy a leggazdagabb evangélikus főurak közül Batthyány Adám 1629-ben, Nádasdy Ferenc 1643-ban katolikus hitre tért.474 Győrben az 1627-ben alapított jezsuita gimnázium várta a katolikus ifjakat.475 41. kép. Keszi Györgyné Zavalich Erzsébet a veszprémi káptalan előtt a pápai házról és takácsi kúriáról tett felvallásának részlete 1640-ből (VeMLXII. l.i.aa. 1640. Nr. 16.) Takácsi népessége a XVI—XVII. századot átvészelte: a háborús időkben a község átmenetileg elnéptelenedett, de az ellenség elvonulását követően a megmaradt lakosok visszatértek házaikba. Az 1680-as években megfogyatkozott lakosság pótlására máshonnan is érkeztek nemesek a községbe. 1698-ban 10 katolikus is élt a protestáns többségű faluban. A községnek új arculatot adó telepesekkel a következő fejezetben fogunk megismerkedni. A község a kora újkorban is megőrizte nemesi jogállását, a nemes birtokosok lettek a patrónusai a református egyháznak, amelynek lelkészei a XVII. század elejétől, tanítói a század utolsó harmadától szolgálták a közösséget. A község életében a földművelésnek (búza, árpa-, rozstermelésnek, kendertermesztésnek) és az állattenyésztésnek volt nagy jelentősége, emellett szőlőt is folyamatosan műveltek. A csornai prépostság, a győri és veszprémi székeskáptalan levéltárában fennmaradt viszonylag nagyszámú felvallás arról tanúskodik, hogy a birtokok gyakran cseréltek gazdát. Az eladásnak vagy cserének számos oka volt: a távolabb élő birtokos azért adta el birtokát, hogy helyette közelebb mást vehessen; a helyben lakó is arra törekedett, hogy birtokai szétszórtságát csökkentse. Idős korban sokszor a ruházkodás, megélhetés biztosítása végett adták el jószáguk egy részét. A pénzhez jutás egyik formájának számított a föld zálogba adása, ami szintén gyakran előfordult, különösen akkor, ha valakit török fogságból kellett kiváltani. A jelentős váltságdíj előteremtése a közösség összefogását is megkövetelte. Az emberkereskedelem magyar és török részről is virágzó üzletág volt 474 SZABÓ 2000.39-40., PÉTER 1985.59. Batthyány 1629 szeptemberében történt áttérésében Esterházy Miklós (1583-1745) nádornak, Csáky László (1605—1654) országbírónak, Pápa zálogbirtokosának és Pázmány Péter érseknek egyaránt szerepe volt. Vö. KOLTAI2012.93-99. 475 GECSÉNYI2008. 145. 208
