Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - II. Takács a török hódoltság korában
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV A lutheri tanok a Nyugat-Dunántúlon már az 1520-as évek végén megjelentek és elterjedtek, a kálvini eszmék azonban évtizedekkel később indultak hódító útjukra. A helvét irányzatok terjedését az is gátolta, hogy a Habsburg I. Ferdinánd nem tolerálta. 463 A reformáció széles körű terjedését elősegítette, hogy a török a keresztényeket hitetlennek tekintette, áttérítésükre nem törekedett. így a XVI. század végére az ország lakosságának mintegy 80%-a a reformáció hívévé vált.464 A veszprémi várkapitányból lett Csanádi püspök szerint a XVII. század elején a Habsburgok fennhatósága alá tartozó Magyarországon, Erdélyben és Szlavóniában a kolostorokban mindössze 20—30 barát maradt meg, a papok - a püspököktől a plébánosokig, jezsuitákig - legfeljebb 300-an vannak, „ ezzel szemben minden faluban eretnek prédikátorok és iskolamesterek garázdálkodnak ”46S A reformáció lényeges változást hozott az egyházi életben, egyházfegyelmezésben, a nemzeti nyelv használatában, a népoktatásban, az olvasás- és zenekultúrában, a családi és mindennapi életben, a vulgáris szokások, a mágikus hit továbbélésében.466 Ugyanakkor elősegítette a modern személyiség és egyéniség, a racionálisabb gondolkodás kialakulását, a tudás szerepének növekedését.467 A katolikus egyház újjáépítése térségünkben a XVII. század első harmadában indult meg, amikor az ország lakosságának túlnyomó többsége még protestáns volt.468 A környék vallási képét a pápai uradalom és Pápa város mindenkori urai határozták meg. A uradalmat 1535-1618 között bíró enyingi Török család a reformációt pártfogolta, míg az 1626-1945 között birtokos gróf Esterházy család a katolicizmus fő támaszának számított. A katolikus restaurációt az uradalom 1632-1648 közötti zálogbirtokosa, gróf Csáky László pápai főkapitány indította el. 469 Pápai udvarában már 1631-től tartózkodtak jezsuiták470 1638-ban behívta a pálosokat, akik megkezdték térítő munkájukat és a gimnáziumi tanítást.47' 1660-ban a ferencesek is visszatelepültek az egy évszázaddal korábban elhagyott városba.472 Visszatérésükkel egy időben az Esterházyak megkezdték az erőszakos rekatolizálást. Veszprémben a győri kollégiumhoz tartozó jezsuita misszió megszakításokkal 1649-1677 között végezte a református várkatonaság és környékbeli református jobbágyság térítését, kevés eredménnyel. Évente 12-44 között mozgott a katolikus hitre áttértek száma.473 Ebben az is közrejátszott, hogy a gyakori török portyázások miatt a vár környékére ritkán merészkedtek. A győri egyházmegyében Dallos Miklós püspök (1623-1630) által letelepített jezsuiták, majd az 1630-1786 között ismét Sopronbánfalván működő pálosok kezdték 463 MacCULLOCH 2011.400-402. 464 PÉTER 1985.63. 465 VERANCSICS Faustus: Jelentés a katolikus egyház állapotáról (1606). = VERANCSICS 1985. 313-358., számadatok és idézet: 330. A polihisztor Verancsics Faustus (Sibenic, 1550 - Velence, 1617) 1579-1594 között volt veszprémi várkapitány és a püspöki javak kormányzója. VARGA 2009. 886. MacCULLOCH 20011. 845-890. 447 NÉMETH 2013. 309. 468 PÉTER 1985. 163. 469 SZAKÁL Y 1994. 134-136. 470 KOLTAI 2012. 94. 471 MÉSZÁROS 1988. 9. 472 TAKÁCS-PFEIFFER 2001.1.67-69. 473 MOLNÁR 2003. 130-139. 207
