Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - II. Takács a török hódoltság korában
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV 1544 Takácsi nemesek nem adóznak1549 Takácsi 2 kúria4542 1550 Takácsi 2626 1696 Takácsi: egytelkes nemesek lakják, nem adóznak— A község a török hódoltság korában magyar és török részre egyaránt adózott, mindkét fél várerődítési munkálataiban részt vett, ha a hatóságok erre kötelezték Magyar részről a pápai vár erődítését, karbantartását segítették, de előfordult, hogy a székesfehérvári várnál is szolgáltak. 1572-benpl. egy személy 21 napig dolgozott Fehérváron. 1632-ben 600 akcse adót fizettek a töröknek. A kettős adóztatás azt is jelentette, hogy a vármegyei igazgatás a hódoltság és a királyi országrész közti sávra, sőt még a hódoltság területére is kiterjedt.455 A szűkös forrásanyag ellenére is megállapítható, hogy az adózási adatok közelről sem tükrözik a népesség tényleges helyzetét, hiszen a XVII. századi birtok-adásvételek arra utalnak, hogy a falu elég népes és virágzó volt. Kulturális arculata azonban megváltozott, hiszen a katonapolitikai események alaposan átrendezték a Balaton-felvidék, a Bakony és Bakonyalja településszerkezetét, gazdasági-társadalmi viszonyait. A veszprémi püspök az 1530-as évek végétől a török veszély miatt Sümegre tette át székhelyét, s vissza sem költözött a török uralom idején. 1533-1544folyamán a püspök és a káptalan ingóságait Sümegre és Sopronba szállították456 1552-ben a káptalan életben maradt tagjai Pozsonyban, Sopronban vagy Zalaegerszegen húzódtak meg.457 A káptalan birtokait a magyar kamara vette kezelésbe.458 A káptalan tagjai csak 1630-ban tértek vissza Veszprémbe és megkezdték hiteleshelyi működésüket.459 A veszprémi egyházmegye szétesett: 100 középkori kolostorából a XVII. század elejére egy sem maradt meg, 600 plébániájából néhány tucat élte túl a hódoltság időszakát.460 Hasonló folyamatok zajlottak a győri egyházmegyében is, melyhez a pápai főespe- resség tartozott. Paksy Balázs győri püspök (1525-1526), a szomszédos Vaszar földesura a mohácsi csatában elesett. Püspöksége idején már több helyen megkezdődött a protestáns hitújítás.46' Ezután a püspöki szék közel egy évtizedig betöltetlen maradt. A győri püspöki palotát az 1560-as évek elejétől a végvári katonaság foglalta el. A püspökfőispánok püspöki adminisztrátorok huzamosan távol éltek székhelyüktől, közigazgatási feladataikat csak a megyei közgyűlés ismételt sürgetésére látták el.462 454 Két kúria után 50 dénárt fizetnek. 455 Erről monografikus alapossággal: SZAKÁLY 1981. Győr megye XVII. századi közigazgatásáról: GECSÉNYI2008. 165-190. 456 MOLNÁR 1998. 70-86., MOLNÁR 2003. 123. 457 PFEIFFER 1943. 6. 458 A magyar kamara a pénzügyigazgatás központi szerve volt, melyet I. Ferdinánd 1528-ban állított fel Budán, majd a török hódítás miatt 1531-ben Pozsonyban újjászervezte. Itt működött a későbbiekben is. Működéséről: NAGY 1971.,MAKSAY 1992. 454 LUKCSICS 1912. 43., ERDÉLYI 1913.138. 460 MOLNÁR 2003.122., 128. Pfeiffer János kutatásai alapján 1630-1686 között a kononokokon kívül csupán 20 plébános és 7 licenciátus neve ismert. 461 CSÓKA 2000.36. 462 GECSÉNYI 2008. 169. 206
