Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - I. A község a középkorban
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV Szentivánban (ma Bakonyszentiván) szintén értettek a szőlőműveléshez.400 1500-ban Romándon is volt szőlőhegy, ahol a bakonybéli apátság tarjáni jobbágyainak is volt szőleje.40' Feltehető, hogy Wyngarth-i402 Józsafelsőtakácsi birtokos is szőlőműveléshez értő családból származott. A szőlőművelés minden társadalmi réteg számára fontos volt, a jobbágyok számára ugyanakkor a felemelkedés lehetőségét jelentette, ugyanis a szőlőt szabadon adhatták-vehették, cserélhették, örökölhették. Az oklevelekből némely korabeli szokásra is fény derül. A takácsi birtokosok a környék és a környező megyék nemes családjaival szoros kapcsolatot tartottak. A gazdasági, rokoni szálak is ezt mutatják. Az összeházasodás következtében a falu szoros kapcsolatban állt Bödöge, Döbrés, Genes, Gic, Görzsöny, Szentiván, Tevel falvakkal. Zala megyéből (Vitáról, Vigántról) és Sopron megyéből, a Rábaközből (Jobaháza, Po- tyond) is kerültek ide nemesek. A lányok 12., a fiúk 14. betöltött életévük után házasodhattak. Ez ma szokatlannak tűnik, de a középkorban a nagy gyermekhalandóság és a mainál jóval alacsonyabb, 40 év körüli átlagéletkor miatt a korai házasodás és a korai halálozás volt a természetes. Az ötvenéves ember már vénnek számított. A házasságkötés mindkét fél számára biztosítékot jelentett: a férj birtoka a természetben kiadott leánynegyeddel gyarapodott, az asszony pedig hűsége fejében hitbért kapott, amely - ha özvegységre jutott - biztosíthatta megélhetését. Takácsi András Jobaházáról választott feleséget: Jobaháza-i Balázs Apollónia nevű lányát vette feleségül. Amikor a férfi meghalt, s az özvegy újra férjhez akart menni, a hozzátartozók a férj takácsi birtokából és ingóságokból kiadták a hitbért és jegyajándékot.403 Az is megesett, hogy a leánynegyed kiadását csakjóval később foglaltatták írásba. Takácsi Péter már régebben megkapta a neki járó leánynegyedet, melyet azonban csak 1452-ben foglaltattak írásba, amikor apai örökségét is kiadták. Az örökölt telekre Takácsi Péter és fiai: Albert, Balázs és Gergely házat építettek, abban laktak az oklevél kiadásakor is.404 Az eset egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a telekrendszer már korábban kialakult és megszilárdult a községben. A születés után a gyermekeket megkeresztelték. A keresztséggel a gyermek tagja lett a keresztény közösségnek. Kevés női nevet ismerünk, amely már önmagában jelzi, hogy a hagyományos, patriarchális társadalomban a nők a nemes családokban is alárendelt helyzetben voltak. Az özvegyi jog azonban kedvező helyzetet is teremthetett számukra. A Takácsiban élő Erzsébet, Margit, Ilona nevű nők a legkedveltebb női neveket viselték. A XVI. században összegyűjtött 19 ezer keresztnév közül a rangsorban a Margit a 3., az Erzsébet a 7., az Hona a 9. helyen állt, népszerűségük - Margit kivételével - még a XVIII. században is megmaradt, bár a reformáció hatására más 400 SÖRÖS 1907. 386. 401 SÖRÖS 1907.386. 402 Wyngarth-i = Weingart[en]-i, magyarul Szőlöskerti 403 MNL DL 45490. A csornai konvent eredeti kiadványa Takácsi András özvegy hitbérének és jegyajándékának Takácsi György általi kiadásáról. 1472. május 1. 404 MNL DL 14560. A csornai konvent eredeti kiadványa a Takácsi Benedek által Takácsi Péternek egykor kiadott leánynegyedről. 1452. május 22. 191
