Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - I. A község a középkorban
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV bibliai nevek (pl. Eszter, Judit, Ráchel, Zsuzsanna) látványosan előretörtek.405 A nemes asszonyok körében korábban is divatos volt a Nyeste, amely a szép mozgású, kecses ragadozóról, a nyestről kapta a nevét. A nyelvészek szerint bóknév is lehetett.406 Később teljesen kiment a használatból, eredeti jelentése is elhomályosult. A férfiak nevének többsége beletartozik a XVI. században is népszerű nevek közé, melyek a leggyakrabban előfordulókkal kezdve a következő rangsort adják: János, István, Mihály, György, Péter, Ferenc, Gergely, András, Pál, Tamás, Benedek, Miklós, Balázs, Máté, Márton.407 A nevek népszerűségét a szentkultusz biztosította. A reformáció nyomán a rangsor némileg átrendeződött, de az a szokás megmaradt, hogy viszonylag kevés név közül választottak keresztnevet. Gyakori volt, hogy az egyik fiú apja — esetleg nagyapja - keresztnevét örökölte. A ritkábban használt keresztnevek közé sorolható a Gál (1271), amely kelta-ír eredetű: a Gallo a latinban Gallus lett, aminek kakas a jelentése.408 Terjedését Sankt Gallen-i Bruno térítő tevékenysége és a Szent Gál kultusza is elősegítette.409 A Józsa (Janka névvel együtt) eredetileg a János becéző alakja volt, aztán kiment a használatból, hogy a XIX. században női névként támadjon fel ismét.410 A házasságról, végrendelkezésről gyakran oklevelet állíttattak ki, hogy a jogaikat gond nélkül érvényesíthessék Az első ismert birtokos, Takácsi Simon fia Gál is részt vett Gyarmath-i Sándor fia János mester gyarmati végrendelkezésén, ahol rajta kívül még három tanúbizonyság volt: a gyarmati és szentmihályi plébános, továbbá Kerseni [Gerzsenyi] Benedek fia kerseni [gerzsenyi = görzsönyi] birtokos. A világi és egyházi tanúk 1271 végén együttesen nyilatkoztak arról, hogy a végrendelettevő a vétel útján tulajdonába került Gyarmat falut Miklós fiára, annak halála esetén két lányára: Ilonára és Katalinra hagyta.411 így járt el Gici lukács is, amikor feleségül vette a Muz- nán (Győr vm.) lakó Katalint, a hitbér és jegyajándék kiadását azonban Gici Lukács halála után (1434-ben) az örökösök megtagadták. Ekkor derült ki, hogy az okleveleket Gici Lukács gyermekei: Albert és Ilona (Takácsi Gwath Pál felesége) a biztonságos megőrzés érdekében a mórichidai apátnál helyezték el.412 413 Az is természetes volt, hogy Ilona és atyafiai a távol eső birtokrészeket 1467-ben 20 arany forintért eladták, így a rájuk eső pénzt célszerűen befektethették.4'3 Az asszonyok értékes főkötőt viseltek, ami nemcsak családi állapotukat, hanem társadalmi helyzetüket is kifejezte. Az ékszerek, ezüst- és aranytárgyak mellett a díszes főkötő is a kincsfelhalmozás egyik módja volt a középkorban és a kora újkorban. Az 405 KÁLMÁN 1989. 48-50. 406 KÁLMÁN 1989. 44—45. 407 KÁLMÁN 1989. 48. 408 KÁLMÁN 1989. 34. 409 GYÖRFFY 1977. 72-73. 410 KÁLMÁN 1989.47. A Józsa lehetett pogány eredetű névadás is: Jó+sa. Uo. 47., 63. 411 ML DL 764. A győri káptalan - Bebek István országbíró átírásában fennmaradt - kiadványa Gyarmatin Sándor fia János mester végrendelkezéséről. 1271. december 18. 412 MNL DL 65530. Domonkos soproni föesperes, győri vikárius kiadványa Gici Lukács özvegye hit- bérkövetelő perének elhalasztásáról. 1434. május 24. 413 MNL DL 65556. A csornai konvent kiadványa Musly-i Lukács gyermekei és unokái birtokeladásáról. 1467. július 2. A névadás változását mutatja, hogy a Győr megyei Muznán született Lukácsot először Musly-i Lukácsnak, majd új lakóhelyéről Gici Lukácsnak hívták, de szülőfalujában még a halála utáni évtizedekben is Musly-i Lukácsnak nevezték. 192
