Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — Hl. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke) 33. kép Szüreti felvonulók 1959-ben Balról jobbra, első sor: Horváth Judit, Balázs Judit, Réti „ Csöpi ”, mögöttük ülnek: Demjén Piroska, Balogh Jolán, Magyar Anna, Gyimóti Piroska, Varjas Piroska, Demjén Edit, György Katalin A szüreti mulatságot újra felelevenítették, mégpedig a fiatal legények szorgalmazására. Olyan nagyszerűen sikerült megszervezni, hogy a szomszéd falvakból is eljönnek erre az alkalomra. Hudi József forrás-összeállításából tudjuk, hogy külön foglalkozott vele a megyei napilap, a hírlapírók érdeklődését is felkeltette ez a színes forgatag. Az esztendő utolsó jeles napja Mindenszenteket (november 1.) követő Halottak napja (november 2.), amely a X. században lett külön ünneppé, a XIV. századtól vált általánossá. Ekkor a közösség tagjai elhunyt szeretteikről emlékeztek meg. Igyekezett mindenki erre az alkalomra rendbe tenni a sírokat, amelyeken virított a fátyolvirág, az őszirózsa és a krizantén. Ezen a napon már kora reggel gyászruhát öltöttek, így keresték fel legtöbben a temetőt. A római katolikusok a temetői feszületnél is imádkoztak és énekeltek. A feszületet virággal díszítették fel erre a napra. Ide is helyeztek el égő gyertyát, amellyel mindazokra emlékeztek, akik távoli földben nyugszanak. A római katolikusok mindig gyújtottak gyertyát a sírokon. A protestánsoknál a gyertyagyújtás nem volt gyakorlat, csupán az I. majd a II. világháborút követően terjedt el és lett általánossá. Sokan így emlékeztek idegenben elhunyt és ismeretlen helyen nyugvó szeretteikre. HITÉLET, A MINDENNAPOK VALLÁSOSSÁGA, EGYHÁZIAS SZOKÁSOK A közösség hitéletét a faluban döntően meghatározta az, hogy három felekezethez tartoztak, ami indokolja az egyes felekezeti közösségek hitéletének külön tárgyalását. A vallás az élet minden területét átjárta, erősen hatva az érzelmekre. Ennek a hitéletnek mindhárom felekezet esetében fő helyszíne a templom volt, ugyanakkor létezett mellette a templomon kívüli vallásosság, amely a magánáhítatban mutatkozott meg, 158
