Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — Ш. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke) „ Piros rózsa, tulipán. Meglocsollak kisleány. Azért keltem ily korán, Hogy továbbra is légy a babám! ” Tulajdonképpen ez a négy sor magába foglalja a húsvéti locsolás lényegét, okát és célját egyaránt. A húsvéti ünnepkör nagy jeles alkalma a nyár kapujában lévő pünkösd (pente- koszte = ötvenedik), amely a húsvéttal megegyezően egyidős a kereszténységgel. A Szentlélek kitöltésének ünnepe, amikor úrvacsorával éltek a protestánsok és amelyet a Jézus mennybemenetelére emlékeztető áldozócsütörtök előz meg, amikor a református közösség a konfirmációt tartotta, amely a kiskorú gyülekezeti tagok kátébeli ismereteinek vizsgája és ünnepélyes fogadalomtétele volt a gyülekezet előtt a templomban. Első úrvacsorájukra pünkösdkor került sor. Evangélikusoknál ezen a napon, vagyis pünkösdkor volt a konfirmáció és az első úrvacsoravétel is. Római katolikusoknál az áldozócsütörtök előtti három napot keresztjáró napoknak nevezték, amikor a hívek körmenetben könyörögtek a jó termésért, az Ég áldásaiért, a megfelelő időjárásért. Takácsiban azonban ez a szokás eltűnt a jeles napok közül, ami a vallásos szokások visszaszorulását jelzi több mással együtt. A templom előtti feszülethez mentek csak a hívek, erre korlátozódott a keresztjárás. A római katolikus közösség egyik legjelesebb napja a pünkösd után két héttel következő Űrnapja, az Oltáriszentség ünnepe volt, amelyet а XIII. századtól tartottak meg. Ilyenkor állították fel a falu négy helyén a négy égtájat jelképező sátrat, amelyeket körmenetben kerestek fel. A két világháború között még négy sátrat állítottak fel a faluban. Űrnapja előestéjén készítették el ezeket a sátrakat. A hozzá való faoszlopokat, vagyis a vázat Vaszarról, a püspöki erdőből vitték. A felállított oszlopok közét zöld ágakkal fonták be, közéje virágokat tűztek. A sátrakba egy-egy kisméretű asztalt állítottak, fehér terítővei letakarva, amelyre többnyire Mária képet és gyertyát tettek. A négy sátor a következő falurészekben helyezkedett el: 1. sátor: Kisfaluban Szalay Sándorék előtt. 2. sátor: a templommal szemben, Fekete Lajosék előtt. 3. sátor: Pápa felé a jobbról álló bolt és kocsma helyén, id. Farkasdy Gyuláék előtt. 4. sátor: a községházán túl, a gépállomásnál Csanaki Kovács Sándorék előtt. Egy későbbi visszatekintés szerint a négy sátort a következő helyeken állították fel: Tóth Ferencék, Nyáriék, a legtehetősebb katolikus gazda Bornemissza Lajosék és Fekete Ignácék előtt. A hívek a baldachin alatt haladó, égő gyertyával és céhlámpákkal kísért plébános vezetésével körmenetben keresték fel egymást követően a sátrakat, ahol a pap az 01- táriszentséggel áldást adott, a hívek letérdelve imádkoztak. A körmenetben vitt céhlámpák a faluban egykor meglévő céhekre emlékeztettek, továbbá arra, hogy a céhek tagjainak kötelessége volt a közösség vallásos szokásaiban való aktív részvétel. Amikor valamennyi sátort végigjártak, a körmenet résztvevőinek egy része bement a templomba, becsukták az ajtót és énekelni kezdtek. A hívek másik része az ajtón kívül maradt a plébánossal, aki háromszor kopogtatta meg a templomajtót, miközben mondott is valamit, amire azonban senki nem emlékszik. A harmadik 154
