Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban

TANULMÁNYOK — I. Takácsi község a helytörténetírásban (Rudi József)

sertéskereskedők útvonalába is beleesik, ugyanis Horvátországból és Törökországból, illetbe a Bakonyból nagy mennyiségben viszik Győr, Sopron, Bécs felé. A Bakonyban ekkoriban mintegy százezer sertést teleltettek.37

A rövid ideig Pápán tanító bencés szerzetes, Ramóczy Valérián (1807-1864) ugyanekkor megjelenő honismereti művében a Bakonyt és a Balaton-mellékét is jellemezte, de Takácsival külön nem foglalkozott.38 Ramóczy val egyidőben Pápán jelent meg Bocsor István (1807-1885) főiskolai tanár földrajzkönyve, amely csak a legnagyobb Veszprém megyei településeket, továbbá a várakat nevezte meg.39

Fényes 1851-ben kiadott geográfiai szótárában a Takácsi szócikkben változatlanul megismételte az 1841-es szöveget és adatokat, ami arra figyelmeztet bennünket, hogy mindig kritikával kell kezelnünk a honismereti leírásokat.40 Az 1857-ben kiadott, és az ausztriai birodalmat ismertető művéből csupán azt tudta meg az olvasó, hogy Takácsi helység a pápai járáshoz és a soproni kerülethez tartozott.41

Römer Flóris (1815-1889) győri bencés gimnáziumi tanár (3. kép), egyúttal az első jelentős Bakony- kutató az 1859. évi nyári szünidőt használta fel a régió tanulmányozására. Römer a táj természeti, régészeti, néprajzi és történeti kincseit vette számba. Fáradságot nem ismerve, legtöbbször gyalog járta be a vidéket; régészeti leleteket, ásványokat gyűjtött, levéltárakat böngészett át, a történeti emlékekről vázlatrajzokat, feljegyzéseket készített42 Az első tudományosan ismerettelj esztő Bakony-könyvnek óriási sikere volt: az első kiadást hamar elkapkodták, nem csoda, ha Sauer- vein Géza győri nyomdász a második kiadás mellett döntött. A három kiadást megért honismereti sikerkönyv ma is tanulságos olvasmány.43 A kutató az ugodi Bakonyt is felkereste, s ennek során Tapolcaion át Pápára is eljutott, innen azonban Ganna és Döbrönte felé folytatta útját, így Takácsiba nem jutott el.44

Rómer idejében már jóval nagyobb figyelemmel fordultak a vidék felé. Pesty Frigyes (1823-1889) 1864-ben kérdőívek kiküldésével kívánta felmérni az ország, közte Veszprém megye helynévanyagát. A kérdőív a községek történetére is kíváncsi volt. Szelestey Károly takácsi községi jegyző a feltett 7 kérdőpontra lelkiismeretesen válaszolt45 Ebből megtudhatjuk, hogy a falut általában Takácsinak nevezik, de Peretaká- csi és Kápolnástakácsi helybeli elnevezés is használatos. Az ekkor még meglévő 1664-1800 közötti Vaszarral folytatott határper irataiból meg tudták állapítani, hogy

37 FÉNYES 1847.11.73.

38 RAMÓCZY 1847.

39 BOCSOR 1847. П. 374.

40 FÉNYES 1851. IV. 171.

41 FÉNYES 1857. 324-327.

42 RÓMER 1860. II. kiadás, előszó.

43 A hasonmás kiadást, Gerencsér Zsigmond utószavával a budapesti Európa Könyvkiadó 1990-ben adta ki. A hasonmás kiadás és a jegyzetanyag a békéscsabai Kner Nyomdában készült.

44 RÓMER 1860. 168-170.

45 NY. NAGY 2000. A kérdőív szövege: 15., a válaszé: 154-155.

14