Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban
TANULMÁNYOK — I. Takácsi kOzség a helytörténetírásban (Hudi József) a Pere név a Perey birtokos családtól származik, a Kápolnástakácsi név a temetői kápolnától kapta nevét; az Alsótakácsi és Felsőtakácsi megfelelője ekkor már az Alszeg, Fölszeg volt. Az Egyházastakácsi elnevezésre - történetileg hitelesnek nem tekinthető — népi magyarázatot adtak: a terület nevét „ a 'falutól magányosan álló egyes háztól vagy is csárda vagy korcsmától nyerte. ” Az emlékezet a falut nemes közbirtokossági faluként tartotta számon, amelynek református anyaegyháza 1615-ben már létezett, filiája Vaszar volt, lelkésze pedig Szombathely István. A falu keletkezéséről ekkor jegyezték fel először, hogy a középkorban a falu az ún. Régi faluhely dűlőben volt, de „a tatárjárás és török uralom eltemetvén, helyébe a 'később korba[nj a 'jelenlegifalu építtetett”, melyet különbözőképpen neveznek. A 7. pontban a földrajzi nevek következtek: összesen 16 nevet soroltak fel. Utolsóként a Régi faluhelyet, hol a „ hagyomány szerint a 'régi falu ál[ljött. ” Pesty kéziratát a Veszprém megyei földrajzinév-gyűjtök és a helytörténészek а XX. században már ismerték, kiadására azonban csak 2000-ben került sor. A kiegyezés korában fellendülő egyháztörténeti kutatás szórványos adatokat közölt a faluról. Ezen közlemények lelőhelyeit a Lukcsics József (1875-1937) egyháztörténész, könyvtáros által összeállított veszprémi egyházmegyére vonatkozó történeti bibliográfia közölte először 1909-ben.46 Ebből megtudhatjuk, hogy a pannonhalmi bencés rendtörténetben Takácsit 10 helyen említették. A Történelmi Tárban 1903-ben és 1907-ben a bakonybéli regeszták közlésekor többször szóba került. Lukcsics említi Csánky Dezső nagy művét, amely a falu középkori (Hunyadiak-kori) történelmi földrajzi leírását is tartalmazza. Csánky 1897-ben megjelent kötetéből a kortársak azt is megtudhatták, hogy Veszprém megye a középkor végén 4 szolgabírói járásból állt és Takácsi a Pápa környéki szolgabírói járáshoz tartozott. Az Alsó-, Kápolnás- és Felső- takácsin lakó nemesek 1488-ban 6-7 forint adót fizettek.47 A Lukcsics-bibliográfiából kimaradt az első pápai városmonográfia, amelynek természetföldrajzi bevezetőjében említették Takácsit.48 A bibliográfiába már nem kerülhetett be Thury Etele református egyházkerület-története, amely Takácsiról is sok adatot közölt49 Thury egyébként ezt megelőzőleg is számos közleményében foglalkozott az egyházkerület történetével, melyekből községünk egyháztörténetére is fény derült. Törekvésével nem állt egyedül: Seregély Dezső 1891-ben a református templom 100 éves történetét ismertette és a centenáriumi ünnepségekről is beszámolt.50 Földváry László az egyházkerület lapjában szintén közölt Takácsira vonatkozó forrást.51 A későbbiekben Tóth Endre a Pápai Református Egyházmegye (esperesség) történetét dolgozta fel. Műve 1927-ben jelent meg, melyben a Takácsi református egyház rövid 46 LUKCSICS József: A veszprémi egyházmegye könyvészete 1907-ig. Veszprém, 1909. - Bibiio- graphia dioecesis Wesprimiensis. In: SCHEMATISMUS 1909., melléklet, 193. 47 CSÁNKI 1897.201., Takácsi leírása: 255. 48KAPOSSY 1905.2. 49 THURY 1908. 50 SEREGÉLY Dezső: A takácsi templom története. =DPL 2 (1891) 37. sz. (szeptember 13.) 598., 38. sz. (szeptember 20.) 612-614. Uő.: A templom épülésének 100-ik évfordulója s orgonaszentelés Takácsin. = DPL 2 (1891) 34. sz. (augusztus 23.) 547-548. 51 FÖLDVÁRY László: Egy elpusztult Ecclesia. = DPL 7 (1896) 8. sz. (február 23.) 122-123., a takácsi reformátusok 1615-1684 közötti vallásgyakorlatára vonatkozó, 1761. július 13-án kelt irat: 123-124. 15
