Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK —■ 111. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke) A végrendeletekből és hagyatéki iratokból kitűnik, hogy az örökhagyók igyekeztek egyenlő arányban, „egyenlő osztályra menve” elosztani ingó és ingatlan javaikat leszármazottaik között, nemüktől függetlenül. Aki természetbeni örökséget nem kapott, azt pénzzel kellett kielégíteni, mégpedig a többiekével azonos értékben. A ha- gyakozás hiteles tanúk (bíró, hites elöljárók, esküdtek) és a jegyző jelenlétében történtek. Külön figyelmet érdemel 1846-ból nemes Kiss Gergely árváinak osztálylevele, amelyben 54 tételben sorolták fel az ingóságokat, bútorokat, textíliákat és gazdasági eszközöket, az állatokat, valamint az apai és az anyai ingatlanokat, földeket, réteket, házhelyeket. Ebben az esetben három testvért érintett az örökség, két lányt és egy fiút, ns Kiss Károlyt. Ebben az esetben sajátos helyzet alakult ki, ugyanis még kiskorúak lévén az örökösök, amikor anyjuk, majd őt követve apjuk is elhunyt, sőt, a kijelölt gyám ugyancsak, ezért új gondnokot kellett felkérni gyámolításukra. A vagyon kezelésére az örökösök házasság kötéséig volt szükség, de megnehezítette a helyzetet, hogy nem történt meg az osztozkodás, sőt, a gondnoki számadást sem vizsgálta meg senki. A fiútestvér megházasodva, maga kezelte testvére javait is, miközben ő ugyancsak elhunyt, a vagyon így özvegyére szállt, aki apjával „fondorlatos módon ” móring fejében megtartott magának mindent. Az elhunyt két lánytestvére, akik jogos örökségüket nem hagyták elveszni, hanem az 1834/36. évi 14. te. alapján kötelezték az özvegyet az osztozkodásra. A vármegye „ osztoztató választmányt ” rendelt ki, amelynek közreműködésével az özvegyi móringot az örökösök megfizették, az ingóságokból és ingatlanokból pedig ki-ki az őt megillető részét megkapta, amelyről hivatalos egyezség levelet állítottak ki.276 A Balogh család tagjai között is született osztályos egyezségi 893-ban. Balogh Lajos és Győry Julianna gyermekei, Lajos, Dénes, Károly, Sándor között, amelynek értelmében apjuk végakaratának megfelelően egyenlő arányban osztoztak meg az ingó és ingatlan örökségen, egyenlően juttatva a javakból a négy testvérnek, kiegyenlítve a fiatalabbak jussát annyival, amennyit az idősebbek házasságkötésükkor kaptak. Egyébként apjuk 1890-ben hunyt el hivatalos végrendelet nélkül, csupán egy búcsúlevelet hagyva, amelyben ugyan jelezte kívánságát az osztozkodásra vonatkozóan, azonban bizonyos kérdéses ügyekben 1891-ben hivatalos végzéssel a vármegye döntött.277 AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ JELES NAPJAI, ÜNNEPI SZOKÁSAI Az évszakok váltakozása adja meg az esztendő körforgását, teljességét, évenkénti ismétléssel ritmust kölcsönözve annak. Munkával töltött hónapjai jelentik az ünnep- telen, míg a munka java részét nélkülöző ideje pedig az ünnepes félévet. A körforgás és ritmikus változás jellemzi az egyházi vagy liturgikus esztendőt is, amelynek két fő ünnepe a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör. Közöttük találhatók az egyéb jeles, valamint a köznapok, a hetente megismétlődő vasárnapok és a különböző emlékünnepek. Római katolikus hagyomány szerint minden nap egy-egy szent névünnepe. 276 VeML IV. t. b. 1112/1846. közgy. sz.: Nemes Kiss Gergely árváinak osztálylevele. 277 Balogh Lajos és Balogh Sándor vegyes gazdasági feljegyzései 1878-1945. 143
