Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovils Emőke) A halál beálltát követően a halottvizsgáló, Kovács Sándor megállapította a halált. Az elhunytat ezután megmosdatták, felöltöztették, majd felravatalozták az első szobában. Ahol több szoba volt, ott abban, amit kevésbé használtak, esetenként máskor csak a vendégeket szállásolták itt el. A halottkém kérésre fel is öltöztette a halottat, de megtette ezt szívességből a szomszéd is. Azonban létezett halottöltöztető, akinek fizettek szolgálatáért. A temetésig virrasztani szoktak az elhunyt mellett, egészen a temetés napjáig. Volt, ahol ez két estét jelentett, de volt, ahol csak a temetést megelőző este került rá sor. A virrasztóba a közeli rokonok és a szomszédok mentek el. Ilyenkor éjszakába nyúlóan elbeszélgettek, majd hazamentek. Az idősebb korosztály tagjai emlékeznek még rá, hogy a ravatalon a halott alá egy fehérrel hímzett lepedőt terítettek, ez volt a halottas lepedő. Egy másik, fodorral is ékes, hímzett lepedővel pedig letakarták. Ebben a szobában a tükröt is leterítették egy fehér terítővei, de volt, ahol fekete kendővel. Ennek a szokásnak egy ősi hiedelem volt az alapja, mégpedig az, hogy ha a távozó lélek megpillantja magát a tükörben, visszatér. Bár a hiedelem már régen elhalt, a hozzá kapcsolódó cselekmény tovább élt. 30. kép. Halottas lepedő a XIX. századból a Győry család hagyatékából (Győry Endréné gyűjteménye) Római katolikusoknál a virrasztás idején a ravatal mellett meggyújtották a szentelt gyertyát, amit csak éjszakára oltottak el, mellé pedig egy szentelt vízzel megtöltött poharat tettek, amellyel meghintették a ravatalt. A koporsót a temetés előtt vitték a házhoz, amelyben szemfedővel takarták le az elhunytat. Katolikusok a koporsóba betették az elhunyt olvasóját (rózsafüzér). Protestánsoknál előfordult, hogy imádságos vagy énekes könyvet tettek a halott mellé. 137
