Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — 41. A népi műveltség jellemzői (5. Laekovits Emőke) bor hamarább átalmenjen a megetzetesedésre: úgy szokás tselekedni, hogy a boros edény átalag, bödönke vagy akármi más; akárhonnan szerzett etzettel megtöltetik és a szája tsak gyengén tétetik be, hogy a levegőnek mindenkor szabad bemenetele legyen: de valami tisztátalanság bele ne nyúlhasson... 14-20 napra a bor etzetté válik...az is megjegyzésre való, hogy hijjánosságot tsak borral kell megtölteni és így ha az első etzet ép, egészséges borból volt tsinálva, azután is mindég tsak azt kell venni, így az etzet íze nem fog változni. A boretzet után következik a gyümölts etzet. Sok helyen ezen végre a vadalmát és körtvélyt fordítják... ez is jó: de ha mód van benne; legtanácsosabb jó ízű és érett almát; s körtvélyt akár édes, akár savanyú legyen az, ezen végre használni... apróra megtöretik, sajtóban erősen kinyomatik és kifolyt leve egyfenekű hordókra szüretik...magában is etzetté válik a jó napfényen vagy meleg szobában, de hamarább voltáért egynéhány itze jó és kész etzetet szokás közé keverni... 5-10 nap egymás után szükséges meghempergetni (megkavargatni)... Az érett szőlőből, nyúlsomból, kökényből és meggyből is jó etzeteket tsinálnak... a mondott gyümöltsökből valamelly edény félig vagy 1/3 részben megtöltetik és tsomoszolóval a gyümölts megtöretik, hogy meg- levesedjék. Ekkor vízzel feléeresztetik és minden befojtás nélkül melegre helyeztetik... Két-három hét múlva a víz a gyümöltsnek levét magához veszi és etzetté válik... Ahol se bor se gyümölts bővsége nints, gabonából (árpa vagy búza) tsinál a gazdasszony etzetet... Az etzetet tsinálás után annak gondviselése a fő dolog: etzetnek üveg, kő, mázatlan tserép, és fa edényeket kell tsak tartani.. ”25‘ Ezért volt olyan nagy fontosságú a fából készült ecetes hordók megléte és az örökösök közötti arányos szétosztása. A családon belül kialakult egy alapvető kapcsolati rendszer, amelynek csúcsán az apa állt. A gazdaság irányítása, az anyagi ügyek kézben tartása, a nagy jelentőségű vásárlások, eladások mind az ő hatáskörébe tartoztak, csakis tudtával történhettek. A bevételekről és kiadásokról egy felelősségteljes családfő gondos kimutatást vezetett. Ilyen feljegyzések a Balogh család iratai között is megtalálhatók. Példaként kiemelhetünk néhány tételt annak illusztrálására, hogy a legapróbb költségeket sem hagyták figyelmen kívül. 1905 januárjában fehér ruhát, ümögöt (ing) vettek és a mosónőt fizették ki, februárban csizma vásárlására került sor, márciusban pipára, dohányra, áprilisban ruhára, mosásra költöttek és a locsolóknak adtak kevés pénzt, majd ezt követőem papírra és dohányra fordítottak egy összeget. 1920-ban vetőmagot vásároltak, de fizettek az aratónak, a kovácsmestemek, a baktemak (éjjeli őr), a lelkésznek, a szolgának, a harangozónak és a kanásznak. Bevételük gabona eladásából származott ebben az esztendőben. 1940-1945 között a fizetni való egy napszámosnak hat napi munkáért, majd napraforgó, kukorica, krumpli kapálásáért, az aratónak, a kovácsnak, a csőszöknek, a krumplit szedő napszámosoknak, a házi szolgának, majd a disznó miskárolásáért és a napraforgó rostálásáért járó fizetségből, valamint biztosításra, továbbá kocsikenőcsért költött összegekből állt. Mindezeken túl 1938-ban húsz tűzkárosult családnak adtak természetbeni támogatást, a II. világháború alatt pedig a bombakárosultakat segítették. A bevételek elsősorban terményfölösleg eladásából, továbbá állatok értékesítéséből származtak. Ezek- 251 251 N. NAGYVÁTHY 1820. 120-126. 120
